* Tíz esztendővel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés Magyarország új alaptörvényét, melynek kidolgozásában ön is részt vett. Miért volt szükség egy új alaptörvényre?

— Közép-Európa kommunista diktatúrát megszenvedett országai közül Magyarország volt az utolsó, amely még nem fogadott el új alkotmányt. Ez alapján a 2011-ben született alaptörvény volt az első, amelyet demokratikusan megválasztott és valós legitimációval rendelkező országgyűlés fogadott el. Természetesen a régi alkotmánynak fontos módosításai történtek a rendszerváltoztatás után is, és minden olyan politikai erő, amely kormányon volt, úgy gondolta, hogy elengedhetetlenül szükséges egy új alkotmány. Mi, azaz a jelenlegi kormány ennek az egykori, egységes és közös szándéknak tudtunk eredménnyel eleget tenni. Véleményem szerint az elmúlt tíz esztendő, amely Magyarország elmúlt évszázadának legsikeresebb időszakának tekinthető, vissza is igazolta az új alaptörvény megszületésének az indokoltságát.

* Egy évtizednyi távlatból visszatekintve mennyire időtállóak azok a rendelkezések, amelyek egykor bekerültek a normaszövegbe, vannak-e olyan részek, illetve részletek, amelyek azóta változtak, vagy olyan tartalmi elemek, amelyeken változtatni kellene?

— Több módosítást is megért az alaptörvény, de ezek nem az államszervezet működésére vonatkoztak. Tehát az államszervezet működésére vonatkozó szabályok kiállták az idő próbáját. Egyébként azok a módosítások, amelyek már az új alaptörvény kapcsán születtek, szintén kiállták az idő próbáját, gondoljunk például az államháztartást érintő kérdésekre. Ezek a módosítások szabályozzák például azt, hogy amikor nincs gazdasági válság, akkor az állam csak addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér, és ne növelje a következő generációkra háruló, tehernek minősülő államadósságot. Azt is nyugodtan kijelenthetjük tíz év távlatából, hogy az alaptörvénnyel kapcsolatos kételyek valótlannak bizonyultak, mivel Magyarország ma is egy olyan demokratikus ország, ahol sokkal sokszínűbb politikai viták vannak, mint korábban. Mindez pedig az alaptörvény által biztosított keretekkel függ össze.

* Az alkotmány alapvetései között szerepel a határon túl élő magyarok és a Magyarországon élő nemzetiségek ügye, a törvény egyúttal azt is kifejezi, hogy a határon kívül élő magyarság a nemzet teljes értékű része. Ez a szemlélet nagymértékben hozzájárult az egyszerűsített honosítás 2011-beli bevezetéséhez. Visszatekintene a kezdeti lépésekre, elképzelésekre az egyszerűsített eljárás kapcsán?

— Már 2010-ben módosítottuk az állampolgársági törvényt, és ennek a folyamatnak valóban része az új alaptörvény is, amely egységes magyar nemzetből indul ki, és egyúttal világossá teszi a nemzetpolitikai célokat. Mi felelősséget viselünk a határon túli magyarságért, ami a gyakorlatban is megmutatkozott és megmutatkozik manapság is. Komoly gazdaságfejlesztő programok is futnak az anyaország segítségével a környező országok azon részein, ahol a határon túli magyarság él. Több mint 1,1 millió új magyar állampolgár lett, akit immár közjogi kötelék is fűz Magyarországhoz. A választójogról szóló szabályozás is kiállta az idő próbáját. Ha a legnagyobb sikereket keressük az elmúlt tíz év kapcsán, akkor mindenképp a megújult nemzetpolitikát kell kiemelnünk.

* Kétség sem férhet hozzá, hogy tíz éve új időszámítás kezdődött a magyar nemzetpolitikában, a honosítási eljárás pedig egyértelműen sikertörténetnek könyvelhető el. Melyek a legújabb számadatok, mennyien éltek a lehetőséggel egyes határon túli területekre lebontva, és mi a legfőbb hozadéka ennek a fontos nemzetpolitikai folyamatnak?

— Ahogyan már említettem is, több mint 1 millióan éltek a lehetőséggel, és nem meglepő módon Erdélyből, valamint a Székelyföldről igényelték a legtöbben a kettős állampolgárságot. Ezt követi Délvidék, Kárpátalja és Felvidék. De ki kell emelnem, hogy nemcsak határon túlról, hanem jóval távolabbról, a világ szinte minden pontjáról is igényelték a gyorsított honosítási eljárást. Szóval a diaszpórában is sokan vették fel az elmúlt tíz évben az állampolgárságot. Ami pedig ezen folyamat legfőbb jelentőségét, avagy hozadékát illeti, elsősorban azt érdemes kiemelni, hogy gyakorlati és szimbolikus jelentősége is van. A kettő részben összefügg, hiszen ha arra gondolunk, hogy Trianon után egy határon túli magyart semmilyen kötelék nem fűzhette az anyaországhoz, ahhoz képest napjainkban az új állampolgároknak magyar útlevelük és magyar személyi igazolványuk is van. Ez egyúttal szimbolikus is, de egyértelműen gyakorlati jelentősége is van, hiszen a magyar állam valójában mindazokat a jogokat szavatolja a kettős állampolgároknak, amelyeket egy EU-s tagállam is.

* Az ellenzék annak idején azzal riogatta a közvéleményt, hogy a törvény veszélyes lenne Magyarországnak. Történt-e bármi az elmúlt évek folyamán, ami ezt a legkisebb mértékben is igazolná?

— Az bizonyosodott be az elmúlt egy évtizedben, hogy a törvény egy jó keret arra, hogy az ország fejlődjön, előbbre jusson, és hogy szabadságot, illetve nemzeti függetlenséget biztosítson az ország számára. Akiknek pedig ezek az értékek nem fontosak, azok az alaptörvényt is támadják. De azt se felejtsük el, hogy az alaptörvény kapcsán nem csupán kritikát, hanem nemzetközi elismeréseket is kaptunk. Az Európa Tanács közgyűlése parlamenti határozatában például egyértelműen rögzítette, hogy az új magyar alaptörvény az első, melyet szabadon választott magyar országgyűlés alkotott meg. A lényeg, hogy a rendszerváltoztatás nem telhetett el és nem zárulhatott le úgy, hogy ne egy szabadon választott magyar országgyűlés döntsön az ország legfontosabb jogi dokumentumáról.

* A jelenlegi ellenzék esetleges hatalomra kerülése mennyiben változtatna az eddigi nemzetegyesítési folyamaton? Az alaptörvény, a honosítási eljárás, avagy a kettős állampolgárság intézménye vajon veszélybe kerülne-e, vagy esetleg nemkívánatos reformok áldozatává válhat?

— Ha a politika tapasztalati műfaj, abban az esetben semmi jót nem várhat a határon túli magyarság a baloldaltól. Az elmúlt évszázad jól mutatta, hogy a magyar baloldal a nemzeti ügyeket nem tartotta fontosnak, nem képviselte őket, illetve kifejezetten ártott nekik. Ez történt 2004. december 5-én is. Vannak azonban olyan lefektetett vívmányok az új alkotmányban, amelyekhez egy baloldali kormány sem tudna hozzányúlni. Viszont az biztos, hogy az a természetes viszonyulás a magyar nemzet egységéhez, amely a jobboldali kormányok számára, Antall Józseftől a mai kormányig, soha nem volt kérdéses, egy baloldali kormány időszakában megkérdőjeleződne.