Október 13-án megkoszorúzták a közép-európai kinematográfia úttörőjének, Lifka Sándornak a mellszobrát, melyet Almási Gábor szobrászművész készített 1974-ben.
Lifka Sándor 1880. május 20-án született az Osztrák—Magyar Monarchiában, egy cseh családban. Apja, Karl Lifka vándormúzeumot működtetett, később testvéreivel, Karllal és Rudolffal Triesztben hozta létre első mozgóképszínházát, egy 460 férőhelyes mozisátrat. Ezután vándorútra indultak, és a Lifka-féle mozisátor először 1902-ben jelent meg Szabadkán. Lifka végül az említett városban telepedett le, ahol 1911. október 13-án megnyitotta a település első állandó filmszínházát a Hungária Szálló nagytermében. A Magyar Nemzeti Tanács húsz évvel ezelőtt, 2005-ben jeles nappá nyilvánította ezt a dátumot.
Ő volt az első, aki a szabadkaiakat és a palicsiakat filmre vette, a háborúk és a politikai változások során azonban filmjeinek nagy része megsemmisült. Az I. világháború után, miután leszerelt, létrehozta az Orient DD nevű filmforgalmazó vállalatot. Utolsó éveit Királyhalmon töltötte, 1952. november 12-én hunyt el.
![]()
„Lifka Sándor története nemcsak a mozgóképé, hanem az alkotás bátorságáé, a hit és a kitartás története is. Ő volt az, aki először mutatta meg nekünk, hogy a film több mint technika, a film emlék, közösség és kultúra” — hangzott el az eseményen.
Hajvert Ákos, az MNT Végrehajtó Bizottságának kultúrával megbízott tagja Lifka hagyatékának jelentőségét emelte ki.
— Lifka Sándor jelenléte az utókor számára különösen szimbolikus, hiszen abban az osztrák—magyar, szimbolista környezetben nőtt fel, amely az akkori értelmiséget nagyon meghatározta. Amire nagyon jól ráérzett, az az, hogy nemcsak elemelten mutatott be filmeket a közönségének, hanem a közösségből táplálkozott. Azok az emberek, akik bejártak megnézni ezeket a mozgóképeket, saját magukat is viszontlátták a vásznon. A XIX. század végén, a XX. század elején, amikor ő már filmesként nagyon is ott volt a köztudatban, ez egy nagyon népszerű dolog. Sőt, az újdonság erejével is hatott. Azt is ki kell emelni, művészként nemcsak a kamerát kezelte jól, és a vetítést, hanem zenét is szerzett a filmjei alá. Itt valóban megteremtette azt a mozimiliőt, ami aztán elterjedt, és az egész világot behálózta. Lifka Sándor mindenképp az egyik legmeghatározóbb személyisége Szabadkának.
![]()
Első filmszínháza megnyitásának 114. évfordulója jegyében mellszobránál koszorúkat helyeztek el. Elsőként Szabadka Város Önkormányzata nevében Góli Csilla alpolgármester és Gyivánovity Dániel, a városi képviselő-testület elnöke. A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja rendezvénysorozat szervezője nevében Iván Attila, a Cinema Filmműhely vezetője koszorúzott. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Sutus Áron elnök helyezte el az emlékezés virágait. A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium diákjai is kifejezték tiszteletüket, és végül, de nem utolsósorban a Magyar Nemzeti Tanács nevében Kabók Erika és Hajvert Ákos, a Végrehajtó Bizottság tagjai helyeztek el koszorút.
Fényképezte: Miskolci Krisztina