Babfesztivál

Kezdjük a törökbecseivel, ahol a Tisza-parton hagyományos babfőző versenyt szerveztek. A különböző húsokkal gazdagított bableves készítése mellett nem maradt el a barátkozás, a társalgás, valamint a jó hangulat sem. A helyi idegenforgalmi szervezet által életre hívott, családias eseményt — az előző évektől eltérően — az idén a valamikori komplejárat melletti, úgynevezett Gradište kikötőhöz tartozó zöld pázsiton szervezték meg.

A helyszín ez alkalommal sörsátrakkal, tűzifával és bográcsokkal telt meg. A verseny jellegű fesztiválra negyvenkét csapat nevezett be, és mindegyik arra törekedett, hogy a lehető legfinomabb bablevest készítse el. A törökbecsei Iván Sándor a Tiszavirág nevű csapat főszakácsaként sürgött-forgott az üst körül.  Azt mesélte, hogy ők bizony minden évben megállják a helyüket, hiszen jófajta babbal, valamint házias alapanyagokkal érkeznek, így több alkalommal is győztesként tértek haza. — Az idei babfesztivált már repesve vártuk, mivel a járványhelyzet miatt tavaly nem tartották meg — mondta Sándor.

Ezen a véleményen volt Kurunczy Anna is: — Eljött az a nap, amikor újra tudunk társalogni, másfél év bezártság után. Mindez már igazán hiányzott az embereknek, így az idén talán még erőteljesebben, szívvel-lélekkel készült mindenki.

Saša Dujin, Törökbecse Község Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója kiemelte, a babfőző versenyt több mint két évtizede szervezik meg, mivel a rendezvény összetoborozza mind a bánáti falubelieket, mind a babínyencség messzebbről érkező kedvelőit. Az eseményt a jövőben mindenképp folytatni, sőt bővíteni szeretnék.

A Törökbecsén megszervezett, idei babfesztiválra a bánáti községhez tartozó településeken kívül Zomborból, Temerinből, Óbecséről, Bela Palankáról, valamint Leskovacról is érkeztek résztvevők.

Családi nap

A híd túloldalán, az óbecsei radarállomásnál lévő lóversenypályán a helyi Sólyom Hagyományőrző Egyesület családi napot szervezett, és bizonyos, hogy több törökbecsei, de óbecsei polgár is mindkét rendezvényen jelen volt.

Az ötletgazdák mind a gyermekeket, mind a közép- és az aranykorúakat számos programmal várták. Volt kirakodóvásár, kézműves-foglalkozás, íjászkodás, jurta, ügyességi játékok, lovaglás, főzőverseny… A kicsik a régi játékszereket is kipróbálhatták, de nem maradt el a gyöngyfűzés, az agyagozás, sőt a rovásírás gyakorlása sem. A gyerkőcök igazán élvezték az őseink múltját visszaidéző foglalkozásokat.

Az agyagozást Végh Lászlóné pedagógus vezette, aki a magyarországi Bácsalmásról érkezett. Olyan technikát választott, amelyhez nem kell fazekaskorong, és így egyszerre több gyerek is dolgozhatott.

— Kézzel munkáljuk meg az agyagot. Érméket, marokedényeket, illetve felrakásos edényeket is készítünk, melyeket különféle pecsétnyomókkal mintázunk. 

Egy másik asztalnál a faragás fortélyait a bácsföldvári Fülöp Attila fafaragó mutatta meg. Az érdeklődők egy kisebb méretű fatáblára rovásírással éppen a nevüket vésték. Időközben a felnőttek már a bográcsbavalót készítették. Az óbecsei Martinec Mária szerint egy igazi családi nap részesei lehettek, melyen a gyerekek, szülők, nagyszülők néhány órát együtt tölthetnek el, elfeledve a vírushelyzetet, a mindennapi gondokat, bajokat.

Az eseményt első alkalommal szervezte meg a Sólyom Hagyományőrző Egyesület. Becsei Árpád, a 2018-ban alapított egyesület elnöke a rendezvény céljait ismertette:

— A családi napnak a szervezésébe azért kezdtünk bele, mert vidékünkön egyre fogynak a gyerekek, sokan elköltöztek, s a családokat a szórakozás mellett ily módon is az itt maradásra próbáljuk ösztönözni. Az eseménybe a történelmet is bevontuk, azzal a céllal, hogy a fiatalabbak megismerhessék a múltunkat.

Árpád az elhangzottakhoz hozzáfűzte még, hogy a rendezvényt a jövőben mindenképp hagyományossá szeretnék tenni.

Megállapíthatjuk, hogy a rendezvények — Tiszán innen, Tiszán túl — a közösséget erősítik.