Deák Dániel (A Századvég Intézet felvétele)

Egyedülálló teljesítmény

— Orbán Viktor miniszterelnöki teljesítménye abból a szempontból is egyedülálló, hogy egymás után kétszer választották újra. Sőt, kormányfői éveit számolva összesen lassan másfél évtizede vezeti Magyarországot, vagyis a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évnek már-már a felét az ő kormányzása határozta meg. A magyar miniszterelnök ezzel a politikai teljesítménnyel olyan nagy történelmi nevekkel állítható párhuzamba, mint Franklin Delano Roosevelt, Helmut Kohl, Charles de Gaulle vagy Margaret Thatcher. A jelenleg hivatalban lévő uniós miniszterelnökök közül Angela Merkel van hosszabb ideje hivatalban Orbán Viktornál, a német kancellár már 2005 óta, immár tizenöt éve vezeti Németországot. Korábban Jean-Claude Juncker volt a csúcstartó, ő 2013 decemberében a botrányai miatt tizenkilenc év kormányzás után távozott Luxemburg éléről. Szintén meg kell említeni Mark Rutte holland kormányfőt is, aki 2010 októbere óta vezeti Hollandiát.

Az első Orbán-kormány és a 2010. évi kétharmados győzelem

— 1990 és 2010 között ugyan több alkalommal is irányította az országot a nemzeti oldal, ezekben a kormányzati ciklusokban viszont nem sikerült leszámolni azzal a technokratikus, egyszersmind progresszív/balliberális felfogású, posztkommunista politikai–gazdasági–kulturális elittel, amely 2010-re eladósította az országot, és kiszolgáltatta különféle nemzetközi érdekeknek. Ennek oka, hogy 1998 és 2002 között koalíciós jobboldali kormányt vezetett Orbán Viktor, mely állandó belső feszültségtől szenvedett, így a „munka”, „otthon”, „család” szlogenekkel fémjelzett polgári törekvéseit nem tudta rendszerszintű változásként átültetni a gyakorlatba. A 2010. évi kétharmados parlamenti győzelemmel azonban korszakváltás követezett be, olyan társadalmi alrendszerekhez is hozzá tudott nyúlni az Orbán-kormány, amelyekhez a rendszerváltoztatás óta egyetlenegy kormány sem. A 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklust nyugodtan nevezhetjük a válságkezelés időszakának, ekkor kellett megerősíteni az ország gazdasági önrendelkezését, és nekikezdeni azoknak a súlyos gazdasági problémáknak a kezeléséhez, amelyeket a korábbi Medgyessy—Gyurcsány—Bajnai-kormányok gazdaságpolitikája eredményezett. Ebben jelentős segítség volt a Magyar Nemzeti Bank is, mely hosszú idő után olyan monetáris politikába kezdett, amely támogatta az ország gazdasági mozgásterének bővítését. Ennek az együttműködésnek köszönhetően elkezdett csökkenni az ország államadóssága, minden évben sikerült tartani a költségvetési hiányt, és az államadósságot fokozatosan külföldi kézből magyar kézbe venni. Ebben a kormányzati ciklusban szakított az ország a segélyalapú politikával, és alakult ki a munkaalapú társadalom, melynek eredményeképp rohamosan elkezdett nőni a foglalkoztatottak száma, és a rendszerváltoztatás óta nem látott alacsony szintre csökkent a munkanélküliek aránya. A folyamatosan javuló gazdasági eredményeket a társadalom elkezdte a saját hétköznapjaiban is érezni, a munkaerőpiaci helyzet javulása mellett évről évre emelkedni kezdett a fogyasztása, a rezsicsökkentésnek köszönhetően pedig jelentős tehertől szabadultak meg az emberek. Ezzel párhuzamosan a kormány bevonta a közös teherviselésbe a bankokat és a multinacionális vállalatokat is, ami miatt számos támadás érte Orbán Viktort a nyugat-európai politikusok részéről.

Orbán Viktor egykor...

A szuverenista politika útján

— A 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban sikerült megteremteni a gazdasági alapját annak a szuverenista politikának, amelynek köszönhetően Magyarország ma már nemzetközi szinten is ki tud állni a nemzeti érdekeiért. Ezután a 2014 és 2018 közötti kormányzati ciklus egyértelműen az illegális bevándorlás és a Soros György fémjelezte NGO-hálózat külső beavatkozása elleni küzdelemről szólt, melyet csakis az azt megelőző négy év eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően lehetett sikeresen megvívni. A 2015. évi migrációs hullám felkészületlenül érte kontinensünket, miközben szinte az összes európai ország tárt karokkal várta a bevándorlókat. Orbán Viktor elsőként ismerte fel az illegális migrációban rejlő veszélyeket. Az európai vezetők közül ő merte kimondani először, hogy a terrorizmus és a bevándorlás között szoros kapcsolat van, illetve ő volt az, aki felismerte a bevándorlás negatív társadalmi és kulturális hatásait. Magyarország emiatt rengeteg támadást kapott Brüsszelből és a Soros-hálózat irányából. Amíg Nyugat-Európában szinte mindennapossá váltak a terrortámadások, és jelentősen csökkent a nyugati társadalmak belső kohéziója, addig Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa lett, és nem szembesül a migránsok kulturális, társadalmi, valamint gazdasági integrációs nehézségeivel. Ezekkel a negatív nyugati fejleményekkel szemben a magyar kormány soha nem látott családtámogatási program kiépítésébe kezdett, melynek eredményét a születések és a házasságkötések számának emelkedésében már évek óta láthatjuk. Magyarország tehát a nehezebb, de a hosszú távon kifizetődőbb utat választotta.

... és napjainkban

Sorozatban harmadszor is kormányon

— 2018-ban rekordmagas részvétellel ismét kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz—KDNP, így sikerült megőriznie azokat az eredményeket, amelyeket az azt megelőző nyolc évben elért. Ennek köszönhetően Magyarország sikeresen szállt harcba a koronavírussal, és amíg a nálunk sokkal gazdagabb országokban az egészségügyi ellátórendszer egyik hétről a másikra szinte teljesen összeomlott a járvány első hulláma következtében, addig Magyarországon ilyen problémákkal nem találkozhattunk. A kormányzati stabilitásnak ebben nagy szerepe volt. Az Orbán-kormány a mostani válságkezelést is a 2010-ben bevezetett gazdaságpolitikai és társadalomfilozófiai alapokon állva hajtotta végre. Ennek köszönhetően amíg például a baloldal által vezetett Spanyolországban csaknem 20 százalékra nőtt a munkanélküliség, addig Magyarországon a válság ellenére is alacsony a munkanélküliek száma. Emellett nem kellett megszorításokat bevezetni, sőt, az országnak elég ereje van az orvosok bérének sosem látott mértékű emeléséhez, illetve a 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez. Magyarországnak mindezek mellett az elmúlt tíz évben sikerült egy erős szövetségesi tábort kialakítania, a Visegrádi Négyek együttműködése mellett már számos olyan szövetségese lett (Bulgária, Szerbia, Szlovénia), akivel karöltve harcba lehet szállni a brüsszeli törekvésekkel.