Egy tér nem pusztán négy falból áll. Egy tér mesél, hangulatot kelt, emlékeket őriz és jövőt formál. Amikor belépünk egy helyiségbe, legyen az otthon, munkahely, kávézó vagy egy közösségi tér, már az első másodpercekben hat ránk: megnyugtat vagy feszültté tesz, inspirál vagy kiüresít, ösztönöz vagy visszahúz. Belsőépítészként hiszek abban, hogy minden tér lehetőséget hordoz magában — a kérdés csak az, felismerjük-e, és formába tudjuk-e önteni.
A munkám során nem csupán bútorokat helyezek el, nem csak színeket választok a falra. A célom, hogy életet adjak azoknak a tereknek, amelyek egy idő után túl kicsinek, túl ridegnek vagy éppen túl zsúfoltnak érződnek. Hogy újra élhetővé, élményszerűvé, szerethetővé váljanak. Mert a jó belsőépítészet nem hivalkodó — hanem olyan, mint egy halk, de határozott jelenlét, mely segíti az ott élőket vagy dolgozókat abban, hogy önmaguk lehessenek.
Fotók: Pexels
Sokan kérdezik tőlem, mi alapján kezdek neki egy projektumnak. Az én válaszom mindig ugyanaz: a történet a lényeg. Azé, aki ott él majd, aki megálmodta, aki nap mint nap használja a teret. Az enteriőr ugyanis nem öncélú látványosság. Akkor válik teljessé, ha tükrözi az emberek életstílusát, személyiségét, ritmusát, értékrendjét.
Ezért tartom fontosnak a tervezési folyamatban az együtt gondolkodást. Legyen szó egy kis lakás újragondolásáról, egy irodai tér optimalizálásáról vagy egy egész konyhastúdió arculatának megalkotásáról — mindig azzal kezdek, hogy megismerjem a másik embert. A kérdések, melyeket felteszek, nem pusztán praktikusak, inkább inspiratívak: Mikor érzed jól magad egy térben? Mi ad neked biztonságérzetet? Hol indul be leginkább a kreativitásod? — az ezekre adott válaszokból építkezem.
Az évek alatt megtanultam, hogy nincs univerzális recept a jó térre. Vannak persze trendek, funkcionális szabályok, arányok és stílusirányzatok, de a valódi harmónia mindig egyedi. Néha egy régi bútor megőrzése, máskor egy jól elrejtett tároló vagy egy természetes fényforrás újraértelmezése adja meg azt a pluszt, amelytől a tér élni kezd.
A belsőépítészet számomra nem a tökéletes Instagram-képek világa. Sokkal inkább a belső világok kivetülése: ahol a személyesség, a funkció és az esztétika találkozik. Egy jól megtervezett tér nem csupán szép, hanem működik is — támogat, ölel, nyugalmat ad. És ami talán a legfontosabb: idővel sem veszíti el az erejét, mert értékekre épül.
A kezdetektől az vezérelt, hogy olyan projektumokban dolgozhassak, ahol nem kell kompromisszumot kötni a minőség és az egyediség között. Azóta is az a célom, hogy olyan enteriőrök szülessenek, amelyek egyszerre tükrözik a harmóniát, az identitást és a fejlődést. Hiszek abban, hogy a szépség nem önmagában való, hanem abban rejlik, ahogy nap mint nap hat ránk.
Ezért lett a mottóm: „Teret teremtek, ahol élet és harmónia születik.” Mert végső soron erről szól minden egyes munkám. Nemcsak falakat mozgatok, hanem életeket is segítek egyensúlyba hozni — színekkel, formákkal, fénnyel és érzékenységgel.
