Hatalmas felháborodással vette tudomásul a magyarországi közvélemény a 2009. novemberében történt tompai hármas gyilkosság hírét. A szerb határ közelében lévő település tanyavilágában történt szörnyű eset körül azonnal megkezdődtek a találgatások: ki vagy kik lehetnek a gyilkosok? Akkortájt (és sajn...
A gyilkosság elkövetésének idején 29 éves, nőtlen, gyermektelen, szakképzettség nélküli Szűcs István 2009. március elejétől havi 80 ezer forintért, hivatalosan be nem jelentett mindenesként dolgozott Tompán, a magyar-szerb határ közelében lévő Kovács-tanyán. A család tagjait - az elkövetéskor 65 éves Kovács Józsefet, annak feleségét, a 62 éves Kovács Józsefnét és lányukat, a 41 éves Ildikót a vádlott korábban csak látásból, hallomásból ismerte. Ez a család egykor virágtermesztéssel és -eladással, majd vendéglátással foglalkozott. Jó anyagi körülmények között éltek, ezt a környékbeliek és Szűcs is tudta. A családfő izomsorvadás miatt lebénult, ezután felhagyott a gazdálkodással, majd az utóbb vitt vendéglátással is. Jómódjuk csökkent, 2009 júliusában eladták egy másik házukat 4 millió forintért, és a korábban kiterjedt jószágállományukat felszámolva az év október 10-én az utolsó három lovuktól is megváltak 350 ezer forintért. A későbbi gyilkos tudott erről.
A családfő az izomsorvadáson kívül daganatos betegségben is szenvedett, elektromos kerekes székkel közlekedett, a felesége pedig szívbeteg volt, beépített szívritmus-szabályozó és műbillentyűk tartották életben. A vádlott tudatában volt a sértettek betegségeinek.
A tanya az 53-as főútról Kelebiára vezető földút mellett fekszik. Eredetileg panziónak épült, de már vendégeket nem fogadó 1000 négyzetméteres, füves területtel övezett ház alsó szintjén, külön-külön lakrészben lakott a már nyugdíjas férfi az őt ápoló feleségével, valamint a lányuk, Ildikó, a férjével és két gyermekükkel.
Szűcs István 2009. november 4-én 9-9:30 óra tájban érkezett a tanyára. Aznap Ferenc, Ildikó férje, mint rendszerint, munkában volt, felesége pedig iskolába vitte a velük élő gyermekét, majd a gazdasági udvaron fát pakolt egy utánfutóra. A vádlott segített neki a rakodásban, majd a bontásra ítélt lovas karám helyének elegyengetéséhez tolólapot szerelt egy traktorra, ami munka közben leakadt, és a férfi nem tudta visszailleszteni. Ekkor segítségért indult, és Kovácsnét kérte meg erre. A közös munka során az asszony megjegyezte: ''Hogy lehet ennyire ügyetlen!”, majd miután a tolólap visszaillesztése sikerült, a nő visszaindult a házba, és közben az istálló ajtaja előtt ismét tett egy, a vádlott által nem értett, de újabb sértésnek vélt megjegyzést, ami Szűcsöt felidegesítette.
A gyilkos utánament, és az istállóban egy feszítővassal előbb a testére ütött, majd nagy erővel a fejére. Kovácsné a földre zuhant, a fiatal férfi rátérdelt (''Ahogy disznóvágáskor szoktam odahaza, amikor rálépek a disznó sonkájára, és a másik kezemmel tartott késsel a disznót leszúrom” - beszélt erről vallomásában), majd kétszer ismét az asszony fejére csapott. Meg sem nézve, hogy a nő életben maradt-e (mert biztos volt a nem mozduló, hangot nem adó áldozat halálában), Szűcs azonnal elindult a lakóépület felé, hogy végezzen a bent lévő férfivel is. Az ő ottlétéről tudó családfőt azért akarta megölni, hogy ne maradjon tanú, másrészt úgy gondolta, hogy ha már megölte a feleséget, érdemes lenne körülnézni a házban, és onnan elvinni valamilyen értéket. Ezért bement a lakásba, odalépett a heverőjén fekvő Kovács mögé, majd összesen hat ütést mért - minden erejét beleadva - az idős, beteg férfi fejére. Ezután az immáron kettős gyilkos azonnal értékek kutatásába kezdett. Az egész lakást átnézte, és egy lemezkazettából ékszereket, forintot és eurót vett magához. Összesen 1 millió 435 ezer forint értékű ékszert, 2 millió 860 ezer forintot és 17 ezer 230 eurót (akkori értékén 4 millió 775 ezer forint) szedett össze, majd az ékszertartáshoz használt szövetzacskóba tette. Összesen 9 millió 70 ezer forintnyi értékkel ment ki a lakóépületből az udvaron lévő lezáratlan Mercedes autóhoz. A kocsit a lakóépülettől mintegy 350 méterre lévő erdőbe vitte, otthagyta, hogy mások azt hihessék, a ház gazdái nincsenek otthon, netán elutaztak. Ezután a férfi visszament a lakóépülethez, miközben 13.53-órakor mobiltelefon-hívást kapott egy ismerősétől, aki közölte vele, visszamehet a korábbi munkahelyére.
A gyilkosságok során mindvégig szövetkesztyűt viselő Szűcs 14.30 óra tájban traktoron hagyta el a tanyát, és hazament. Később a feszítővasat és az egyik kesztyűt Kelebián, a szülei házához közel eső erdőben az avar alá elrejtette (ezek a nyomozás során előkerültek), és a szülei üstházában elégette az elkövetéskor viselt bakancsát és ruházatát. Az ékszereket a szülei fészerében ásta el, a forintot és az eurót pedig a szülei disznóóljában rejtette el. Mindezeket szintén megtalálták a nyomozók, így a kár megtérült.
A vádlott az elkövetés másnapján, 2009. november 5-én felkereste a meggyilkolt Kovácsék másik lányát, Klárát, akivel sírva gyászolta az elhunytakat. Később visszavitte a traktort, átvette utolsó havi fizetését, majd áldozatai 2009. november 11-i temetésén is jelen volt, és részvétet is nyilvánított.
Szűcs Istvánt előbb tanúként idézték be, de miután leellenőrizték mobiltelefonos beszélgetéseit, és kiderült, hogy az általa is említett mobiltelefonos hívást nem otthon, hanem még a Kovács-tanyán kapta, a gyanú egyértelműen rá terelődött. Ezért az utolsó tanúkénti kihallgatásának másnapján, 2009. november 16-án, őrizetbe vették. A vádlott már egy nappal később, az első gyanúsítottként való kihallgatásán beismerte, hogy egyedül ő ölte meg a három embert.
A Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntetőtanácsa helyben hagyta az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt Szűcs István ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. április 5-én kihirdetett ítéletét. Így Szűcs István vádlottat nyereségvágyból, aljas célból, különös kegyetlenséggel, több emberen, köztük védekezésre képtelen áldozattal szemben elkövetett emberölés és jármű önkényes elvételének bűntettéért a bíróság - halmazati büntetésül - életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A vádlott feltételes szabadságra sem bocsátható, azaz tényleges életfogytiglani büntetést kapott, ami a mai magyarországi büntetőjogi kategóriák között a legsúlyosabb. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.
Pont került tehát a bestiális bűntény végére. Igaz, a három ártatlan és környezetükben közmegbecsülésnek örvendő áldozatnak, valamint hozzátartozóiknak ez már nem jelent vigaszt.