Templomvárás
Fehér Márta
2021.04.18.
LXXVI. évf. 15. szám
Templomvárás

Huszonöt év után néhány hónapon belül befejeződik a 130-140 személy befogadására alkalmas bogarasi templom építése. Ottjártamkor egyik beszélgetőtársam, Kalmár Erzsébet így fogalmazott: Egyszer, amikor a fiamat baleset érte, nagyon ki voltam borulva, és az atya azt mondta nekem, ne félj, a Jóistennek vannak vele tervei. Igaza volt, mert három gyönyörű gyermeke lett. A templom is azért épül, mert a Jóistennek evvel a faluval vannak tervei.

— A ’90-es évek elején, a politikai változások okozta lelkesedés közepette kezdődött a bogarasi templom építése. Tari László ottani helytörténész volt a település önkormányzati képviselője, és ekkor született döntés arról, hogy a Zenta községi kis faluban — ahol sem templom, sem temető — legyen végre istenháza — emlékezik vissza Nagy József plébános. A templom akkor kapott telket a központban, az egykori szövetkezeti birtok területén, akárcsak a temető a falu szélén (azóta sem lett temetője a falunak), és 1996. november 10-én elhelyezték az épület alapkövét. Aztán kiderült, hogy engedély és ötlet van, ám pénz nincs. A telken sok ünnepséget rendeztek, miséket tartottak egy korábban szezonmunkásszállóként készült épületszárnyban. Amikor az már használhatatlanná vált, a telken levő kis házat alakították át imaházzá, ma is ott tartják havonta egyszer a szentmisét.


Nagy József plébános

— Az első nagy lépés a templomépítésben egy amerikai támogatás volt, melyet a püspökségnek folyósítottak, abból a pénzből kaptunk 10 000 dollárt, elkészülhetett az alap, a falak. A testvérfalvak, a magyarországi Birján, valamint a romániai Alsósófalva és Güdüc összefogásának köszönhetően megérkezett a tetőszerkezethez szükséges faanyag is. Magyarkanizsai lévén elmentem a cserépgyárba támogatást kérni, és nagylelkűen a teljes mennyiséget a rendelkezésünkre bocsátották. Azt hittük, révbe értünk. Ennek immár nyolc éve, azóta sehonnan nem érkezett pénz. Most Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke közvetítésével belekerült a templom abba a csomagba, amellyel a magyar kormány Trianon 100. évfordulója alkalmából több templom építési, felújítási munkálatait támogatja (Zenta község területén Tornyoson, Tóthfaluban és Bogarason, illetve a városi Jézus szíve templomét). Ezzel indultak el újra a munkálatok, és reméljük, hogy a Szent Anna-napi búcsúra felszentelhetjük.


Az épülő bogarasi templom, előtérben az imaház

Mária édesanyját, Jézus nagyanyját július 26-án ünnepeli a katolikus egyház. A plébános azt mondja, habár a közösség megfogyatkozott, a hosszú évek során soha nem merült fel, hogy felhagynak a templom építésével.

— Én azt mondom, amit állítólag Luther Márton fogalmazott meg: Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát. Benne van a Bibliában, hogy addig a napig ettek-ittak, nősültek, férjhez mentek, míg Noé be nem ment a bárkába, akkor jött a vihar. Ezt így kell csinálni. Ameddig itt vagyok, csinálom, ha holnap nyugdíjaznak, majd folytatja más — fogalmaz az 1971-ben felszentelt pap, aki 1981 óta teljesít plébánosi szolgálatot Zentán, és az idők során Felsőhegyet és Bogarast is átvette. — Huszonéve járok ki, és örömmel látom, hogy nemcsak idősek, hanem fiatalok is maradtak a faluban, járnak misére, gyerekek is vannak az iskolában.

Az épülő templombelső díszítésére is kész tervei vannak.

— Van nekünk két ember nagyságú szobrunk, Szent Joachim és Szent Anna, eléggé kopott állapotban, restauráltatnom kell őket. A Zombor közelében levő kerényi templomból valóak, amikor a püspökség átadta az épületet a szerb pravoszláv egyháznak, merthogy ott már nincs katolikus, akkor kerültek hozzánk. Van oltárunk, olvasóállványunk, a péterrévei Szent Imre-templom felújításakor hoztuk el. Az itteni régi templom padjait kivisszük, Berec Ferencnek van egy fafaragvány keresztútja, azt fel fogjuk tenni, és falilámpáink is vannak — sorolja.

Az épület hatalmas, majdnem 9 m magas, melyre még rákerül a betonkoszorú, a szentély mellett sekrestyét, mellékhelyiségeket, irodát és hittantermet alakítottak ki. A templom mellett harangtorony épül majd. Kiásták a kerítés alapjait is, és két irányból vezet majd az út a templomajtóig, ezért az imaházként működő, régi épületet lebontják — mutogatja a helyszínen Recsó Endre fővállalkozó, az adai Akord gradnja igazgatója. Édesapja hagyatékát folytatja, aki az építkezés 2012 szeptemberi leállásáig vezette a munkálatokat. Azt is elmondja, hogy apjával együtt bizakodva várják az épület befejeztét.


. Recsó Endre fővállalkozó

— Az idén március elején kezdtük el, illetve folytattuk a korábbi munkálatokat. A templom beltere 240 négyzetméter. Az oltár az eredeti tervektől eltérően egy kissé jobbra került. A 38 cm-es falak selyemtéglákból épültek, csak a felső részük lesz bevakolva. A natúrfenyő tetőszerkezetet belülről nem takarjuk el, gyönyörű lesz, ha elkészül. A fal külső részén látható betonkiugrásokra is fa tartóoszlopok kerülnek.

Repecki Ágnes, a helyi közösség titkára, a Pasztorális Tanács leendő tagja feleleveníti, hogy a két évvel ezelőtti Jézus Barát Gyalogtúrának szervezőként Bogaras adott otthont, az ezen részt vevő csaknem 400 gyerek jelenlétét kitörő örömmel fogadta a település, a kicsik új színt hoztak az életükbe.


Kalmár Erzsébet és Repecki Ágnes

— Bogarason a tíz évvel ezelőtti népszámlálás adatai szerint mintegy 400-an élünk. Akárcsak más falvakban, itt is nagyon megfogyatkoztunk azóta. A háztartások száma a vitális tanyákkal együtt kb. 170. Falunkban az alsós diákok a gyönyörűen felújított iskolaépületben tanulhatnak, két összevont tagozatban, az óvodába jelenleg egy gyermek jár, emellett 13-14 idősebb, utazó diákunk van. Biztató, hogy 9 fiatal család döntött úgy, hogy a faluban marad, nem szándékozik elköltözni, külföldre menni — ismerteti. Arról is beszámol, hogy a helyi közösség minden lehetséges módon támogatja a templomépítést. — Kérelmeztük a parkrész rendezését, tisztítását, a tervezett köves út kiépítését akadályozó fák eltávolítását. Az engedélyt megkaptuk a környezetvédelmi felügyelőségtől, így már folyamatban vannak ezek a munkálatok. Nagyon várom, hogy elkészüljön a templom. Az én fiam 2006-ban született, sajnos nem lehetett a mi templomunkban elsőáldozó, bérmálkozó. Nagy mérföldkő lesz majd, ha elkészül az épület, a falu összlakossága így vélekedik.


Ilyen szép lesz, ha megépül — a tervrajz

— Általában 30-40-en járunk az itteni szentmisére, az imaházba — meséli a tanyavilágban élő, öt unokával büszkélkedő Kalmár Erzsébet, a Pasztorális Tanács jelenlegi és leendő tagja. — Az első unokámat itt, az imaházban kereszteltük meg, és már kültéri esküvőt is tartottunk. Nagyon örülök annak, hogy folytatódik a templom építése, hiszen amikor az én fiam elkezdett iskolába járni, akkor tettük le az alapkövet. Reménykedtünk, hogy itt lesz elsőáldozó. Most oda jutottunk, hogy az unokám lesz az idén elsőáldozó, és nagyon nagy örömmel várjuk, remélve, hogy ha Isten is úgy akarja, ő már a felszentelt bogarasi templomban élheti át ezt a nagy eseményt. A tanyasiakkal és a falubeliekkel van egy nagyon szép házashétvégés csapatunk, és Rózsafüzér Társulat is működik, a búcsú pedig mindig közelebb hozza a családokat, a falu népét.

Fényképezte: Fehér Márta

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..