A magyarkanizsai kajakozók 2019-ben összesen tizenhét versenyen álltak rajthoz, a mérleg pedig 17 arany-, 20 ezüst- és 21 bronzérem. A klubnak válogatott versenyzője is van, többen pedig már a válogatott ajtaján kopogtatnak. A magyarkanizsai klubba 2019 utolsó napjaiban látogattam el.

— Nagyon hosszú, fárasztó, de egyúttal eredményes idényen vagyunk túl. A kora tavasszal Trebinjére utaztunk edzőtáborba, rengeteg kilométert eveztünk, így versenyzőim az áprilisi-májusi válogatókon már formába lendültek, és kiváló eredményeket értek el. Basa Enikő személyében válogatott versenyzőnk is van, ő a szerbiai kupaversenyen harcolta ki a válogatottságot, két ezüst- és egy bronzérmet nyert. Rész vett az Olimpiai Reménységek Fesztiválján, párosban sikerrel vette a selejtezőket, és a középdöntőig jutott. Több kajakozónk a válogatott közelébe került, és kiérdemelte az új szövetségi kapitány megkülönböztetett figyelmét. A lányok közül kiemelném még Dobó Petrát, aki az idén még a pionír korosztályban állt rajthoz, és eredményei alapján szinte biztos, hogy eljut a válogatottságig. Egyesben és a szintén nagyon tehetséges Nagy Larával párosban tartományi, illetve országos szinten több arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek. Kovács Ádám nagyon feltörekvő versenyzőnk, az idei évben rengeteget fejlődött. Jövőre még a pioníroknál versenyzik, nagyon jók a mutatói, így nagy reményeket fűzünk hozzá. Ha továbbra is ilyen eredményeket ér el, és a felkészülés is jól sikerül, akkor ott lehet a válogatott közelében. A felnőttek között induló Pavlov Saša is szépen fejlődik, esélye van a válogatottba kerülésre — foglalta össze az eredményeket Apró István, a Testvériség Kajakklub edzője.

Apró István, Kovács Ádám, Dobó Petra és Nagy Lara (a szerző felvételei)

Az országos bajnokságon a Basa Enikő — Dobó Petra-páros bronzérmet nyert az idősebbek, tehát a serdülők között, míg a Dobó Petra — Nagy Lara-kettős a pionírok mezőnyében ezüstérmet szerzett. A tartományi bajnokságon és a minikajak-regattákon több érmet nyertek a magyarkanizsai versenyzők, és ami külön örvendetes, hogy a csapathajók mellett számtalan érem született egyéni számokban is. A nemzetközi regatták közül Szarvason képviseltette magát az egyesület, augusztusban pedig megrendezték a hagyományos Kanyó Zoltán-emlékregattát, ahol csapatban a második helyen végzett a magyarkanizsai egyesület.

Az idén is megszervezték a kajakiskolát, melyen húszan jelentek meg. Ezúttal a lemorzsolódás egy kicsit nagyobb volt a szokásosnál, de így is nyolcan a klubban maradtak, és tovább folytatják az edzéseket a legfiatalabbak között. Az oktató-nevelő központ épületében, azaz a kajakházban újítottak a súlyzótermen, új súlyokat és padokat szereztek be, a támogatóknak köszönhetően pedig öt új kajakhoz jutottak. Apró szerint még három-négy egyes versenyhajóra lenne szüksége az egyesületnek, így a minikajakból kinövő versenyzők is megfelelő hajóban fejlődhetnének tovább.

Az oktató-nevelő központ befejezése még várat magára, a felső szint még nem készült el teljes egészében. Bíznak benne, hogy a hiányzó anyagiak pályázatok útján előteremtődnek, és 2020-ban teljes egészében elkészül a kajakház.

— Fontos lenne számunkra egy állóvizes pálya kiépítése, erre óriási szükségünk van. Nehezen tudunk versenybe szállni azokkal a klubokkal, amelyeknek állóvizes pályájuk van. Tavasszal, a Tisza magas vízállása alkalmával nagyon nehezek az edzési feltételeink. Egy állóvizes pálya létesítése nemcsak magyarkanizsai, hanem országos szempontból is nagyon fontos lenne, mivel kevés az olyan pálya, ahol egész évben lehet edzeni és nemzetközi versenyeket szervezni. Ezzel kapcsolatban is ígéretek hangzottak el. Remélem, hogy a 2020. év vízválasztó lesz, és a pályázat sikerrel jár — mondta Apró.

A kajakház épülete

Az országos bajnokság után két hét pihenőt kaptak a versenyzők, majd megújult erővel vetették bele magukat a munkába. A kedvező időjárás és a Tisza vízállása lehetővé teszi a vizes edzéseket, emellett a kajakozók futnak, úsznak, súlyzóteremben készülnek, a téli szünidőben pedig napi két edzésen vesznek részt.

A tervekről szólva Apró elmondta, hogy jövőre négy-öt válogatott versenyzőre számít, de az sem okozna gondot, ha „csak” ketten lennének, hiszen egy ilyen kis költségvetésű, de tehetséges fiatalokat a soraiban tudó klubnak ez is nagy siker lenne.

A sportolók az erőgépeken dolgoztak, Kovács Ádámot két gyakorlat között kértem fel néhány szóra.

— Eseménydús évet zártam, tizenegy-tizenkét futamon ültem hajóba, főként második és harmadik helyezéseket gyűjtöttem be. Nemcsak a saját, hanem az idősebb korosztály futamain is rajthoz álltam. Pavlov Saša személyében kiváló edzőpartnert szereztem, hiszen a téli felkészülés alatt húzóerőként hatott rám, technikailag, valamint a hajó beállításában is sokat segített, és néhány pályatrükköt is elsajátítottam tőle. Pszichikailag kell leginkább fejlődnöm, hogy magabiztosabban álljak hozzá a versenyekhez, mert akkor jobb eredmények érhetőek el. Jövőre versenyt szeretnék nyerni, és a felsőbb korosztályban is jó lenne az első háromban végezni — mondta Kovács.

Dobó Petra a tartományi nyílt bajnokságon párosban első, második és harmadik helyet szerzett, illetve az országos bajnokságon is felállhatott a dobogóra.

— Elégedett vagyok magammal, mindig próbálom a lehető legjobbat nyújtani. Az idén párosban teljesítettem a legtöbbet, de az egyéni szerepléseimet is jónak értékelem. Sokat kellett dolgoznom, mivel minden kategória erősebb lett, én pedig sokszor eveztem az idősebbek között. 2020-ban a cél a válogatottság, valamint a tartományi és az országos bajnokságon való minél fényesebb érem megszerzése.

Nagy Lara a tartományi nyílt bajnokságon párosban első lett, minikajakban és egyesben ezüstérme van, emellett az országos bajnokságokon is szerzett egy-egy ezüst- és bronzérmet.

— Nehéz idény van mögöttem, sokat kellett dolgozni, és a versenyek is nehezek voltak. Mindent összegezve elégedett vagyok, de úgy érzem, jövőre még jobb is lehet. Szeretném megnyerni az országos bajnokságot és egyáltalán minden versenyt, ahol elindulok. Jövőre nagy kajakos leszek, és szeretném átvinni a kiváló technikámat.

A magyarkanizsai kajakozók optimisták, és az idei eredményeknél még jobbat érnének el 2020-ban. Ennek érdekében sokat dolgoznak, így én sem maradtam sokáig, hogy újra visszaülhessenek az erőgépekhez, és motiváltan, céltudatosan készülhessenek tovább a következő idényre.