1. Gyömbér

A gyömbérben található hatóanyagoknak köszönhetően ez a gyógynövény nagyszerű hányingerellenes, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító, valamint mikrobaellenes hatásokkal is bír. Jelentősebb mennyiségben tartalmaz A-, C-, E- és B-vitaminokat, magnéziumot, foszfort, káliumot, vasat és cinket. A gyömbért a legtöbben gyomornyugtató és emésztésjavító hatásairól ismerik: segít megszabadulni a felgyülemlett gázoktól, ellazítja a bélrendszer izmait, a puffadást is csökkenti. Akkor is javíthatja az állapotunkat, ha valamilyen fertőzés miatt szenvedünk hasmenéstől vagy hasfájástól. Az emésztés javításához érdemes elrágcsálni egy kis darab friss gyömbért a nagyobb étkezések után. Különösen előnyösen hat akkor, ha megfáztunk vagy influenzásak vagyunk. A gyömbérben ugyanis vírus- és baktériumellenes hatóanyagok is találhatóak, izzasztó hatása is ismert, csökkenti a lázat és csillapítja a köhögést.

2. Citrusfélék 

A citrom, lime, narancs és grépfrút a leginkább télen fogyasztott gyümölcsök közé tartoznak. Nagy mennyiségben tartalmaznak C-vitamint és flavonoidokat, utóbbi esetén is heszperidinből a legtöbbet, mely növeli a jó, illetve csökkenti a rossz koleszterin- és trigliceridszintet a szervezetben. Fogyasztás után nem emelik meg túlságosan a vércukorszintet, a narancsból vagy a grépfrútból származó glükóz lassan kerül a véráramba, és hosszabb távon látja el energiával a szervezetet. A kálium elengedhetetlen a megfelelő folyadékháztartáshoz és az izmok működéséhez, valamint abban is fontos szerepet tölt be, hogy a szervezetből ki tudjon ürülni a felesleges nátrium. Szerencsére ebből a fontos ásványi anyagból is sok van a citrusfélékben.

3. Sütőtök 

A sütőtök egy „szívós” étel, ősszel bukkan fel, és egész télen elérhető mint az egyik legfinomabb vitaminforrás. Egy csészényi sült sütőtök a napi ajánlott minimum A-vitamin-bevitel több mint kétszeresét fedezi, amivel jócskán felülmúlja a népi gyógyászatban erre a célra alkalmazott sárgarépát. A szép színért felelős karotinoidok (köztük a béta-karotin is) A-vitaminná alakulnak a szervezetben, ami további védelmet garantál a szemnek és a látóidegnek. A sütőtök hihetetlenül gazdag rostban, és csupán 50 kalóriát tartalmaz egy csészényi mennyiség. Kitűnő megoldás tehát, ha olyan csemegére vágyunk, amely hosszan eltelít, de korántsem hizlal. A sütőtök pirított magja a természet koleszterincsökkentő ajándéka. Az úgynevezett fitoszterol vegyületek, azaz a növényi eredetű szterinek bizonyított módon visszaszorítják a rossz, tehát az alacsony sűrűségű LDL-koleszterin szintjét a vérben, megelőzve ezzel az érelmeszesedést és a szívproblémákat.

4. Burgonya 

A burgonyát szinte mindenki szereti, mert finom, olcsó és bármikor beszerezhető. Számos fajtája és elkészítési módja szerepel az európai konyhák receptkönyveiben. A krumpli a természet igen egyszerű, de tökéletes alkotása, melyről nagyanyáink nagyon is jól tudták, hogy hasznos szervezetünk számára. Több létfontosságú vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, A-, B1-, B6-, C-vitamint, foszforsót, vasat, magnéziumot, káliumot, antioxidánsokat (karotinoidok, flavonoidok), valamint gyorsan telítő hatású szénhidrátot, aminosavakat, fehérjét és rostokat. A vörös burgonya ezeken kívül antociánokban is gazdag: ez egy antioxidáns, mely csökkenti a daganatok és a szívbetegségek kockázatát. A tél egyik nagy kedvence az édesburgonya, mely többféle színben kapható.

5. Gránátalma 

A gránátalma antioxidánsokban gazdag, így például egy pohár gránátalmalé elfogyasztása hozzájárul a szabad gyökök és a rossz koleszterin visszaszorításához — állítja egy amerikai tanulmány. Egy másik kutatás szerint a gránátalmalé fokozza a vérkeringést a szívben, így segít olyan esetekben, amikor a szív oxigénellátása nehézkesebb egy elzáródott artéria miatt. A gyümölcs magjai alacsony kalóriatartalmúak, rostokban viszont igen gazdagok, ezért kiválóan alkalmasak méregtelenítésre és súlycsökkentésre is. A gránátalma 100 grammjában mindössze 83 kalória van, viszont több mint 4 gramm élelmi rost. A rostoknak köszönhetően javul az emésztés, fokozódik az anyagcsere, valamint a zsírégető folyamatok is beindulnak.

6. Sötétzöld levelű zöldségek 

Az ilyen zöldségek, például a spenót, a sóska vagy a kelkáposzta éppen télen növekednek. Gazdagok A-, C- és K-vitaminban, így erősítik az immunrendszert, illetve segítik megvédeni a bőr egészségét. A mustárfű és az endíviasaláta gazdag folsavforrás, melynek fogyasztása a nők számára elsősorban a terhesség alatt fontos. Minden orvos ajánlja a spenót fogyasztását a várandós és a szoptató anyukáknak, a menstruáló nőknek, a növésben levő gyerekeknek, valamint mindazoknak, akik vérszegények. Mára köztudomású, hogy a spenót vastartalma sokkal jobban megfelel az emberi szervezet szükségleteinek, mint a vörös húsoké, ráadásul e növény esetében a vasbevitel kevés kalóriával és zsír nélkül jár. A spenót nagy mennyiségben tartalmaz magnéziumot is: egy csészényi friss spenótlevél a szervezet számára szükséges napi magnéziummennyiség 7,5%-át fedezi. Másik előnye, melyről eddig nem tudtunk, a vérnyomáscsökkentő tulajdonsága. Tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy egy előételnyi adag spenótlevél ebédre, vagy pedig a párolt spenót rendszeres fogyasztása vacsorára maximum négy órán belül csökkenti a vérnyomást.

Illusztráció: Pixabay.com