A rendezvény a bácsfeketehegyi temetőben kezdődött, ahol virágcsokrokat helyeztek el a település jeles szülöttjeinek, alkotóinak sírjára, akik közé tartozik Podolszki József mellett dr. Vajda Gábor, dr. Bányai János, Szilády János, Sárközi Ferenc és dr. Juhász Géza.

Farkas Zsuzsa, Bordás Győző, dr. Németh Ferenc

„Tartozása van bennünk a létnek” — írta Podolszki József, nekünk pedig tartozásunk, hogy a ránk hagyott örökségét, gondolatait, problémafelvetéseinek megoldását befejezendő feladatként értelmezzük. Örökségét folytatni, irodalmi szemléletmódját továbbvinni és továbbírni fiatal újságírók, egy újabb nemzedék vállalkozik. Ebben pedig a jövőt látjuk — hangzott el nyugvóhelyénél.

Kónya Sándor versénekes

A vállalások embere

A program a helyi kultúrotthon udvarában, Podolszki József emléktáblájánál folytatódott.  

— A vállalásról szeretnék szólni a legkockázatosabb időkben, nem a kegyelmi állapotban és helyzetben. A közösség érdekében teljesített vállalásról, és még véletlenül sem a vállalkozásról. Állnak itt az emléktábla előtt olyanok is, akik nem éltek még Podolszki József korai halálakor, nem emlékezhetnek alakjára, jellegzetes mozdulataira és fanyarkás, kicsit vagy egészen cinikus mosolyára. Hogyan is emlékezhetnének hát vállalásaira, versben, újságcikkben megfogalmazott állásfoglalásaira, ha úgy tetszik, üzeneteire, ha mi nem emlékeztetjük őket rá legalább ezen az egyetlen napon, hogy valamiképpen igazodni tudjanak hozzá. Podolszki Jóka a vállalások embere volt, verseiben és írásaiban egyaránt. Nem az eldalolom saját fájdalmam s örömem vállalásoké, hanem egészen másfajtáké — hangsúlyozta beszédében Dudás Károly író, publicista. Gondolatai sorát ezekkel a mondatokkal zárta: — Megharcolandó harcaink ma is vannak. Ezeket a harcokat a mostaniak már nélkülünk vívják. A hűséges szülőfalu azonban ott van ezekben a harcokban, leginkább talán azzal, hogy méltóképpen emlékezik jeles, nagy embereire, az alapozókra, egész kis közösségünknek tartást és hitet adókra. Az egykori vállalókra, s nem a vállalkozókra, kik biztos fogódzót, igazodási pontot jelentenek minden időben. Tisztelet és köszönet érte Bácsfeketehegynek.

Az emléktáblánál Kórizs József helytörténész, a Podolszki Emlékbizottság tagja és Dudás Károly, valamint a Magyar Nemzeti Tanács nevében Crnkovity Gábor és Szabó Gábor koszorúzott.

Vállalás, nem vállalkozás — Dudás Károly beszédet mond

Első interjú, első díj

A Bányai János Emlékházban található Kozma Lajos Fiókkönyvtárban megnyílt a Hét Nap hetilap címlapfotó-pályázatára beérkezett legjobb alkotásokból összeállított tárlat. A kiállítást Tóth Lívia, a Hét Nap főszerkesztője nyitotta meg. 

A jelenlévőknek bemutatták Bordás Győző Velünk történt című kötetét, a szerzővel Farkas Zsuzsa és dr. Németh Ferenc beszélgetett. Kónya Sándor Magyar Életfa díjas verséneklő Szemtől szembe címmel délvidéki költők énekelt verseit adta elő.

Podolszki József sírja a bácsfeketehegyi temetőben

A XXVII. Podolszki József publicisztikai pályázat eredményhirdetésén és díjátadóján a bírálóbizottság nevében Tóth Lívia elmondta, a beküldött interjúk esetében a pályázók alaposan felkészültek, és az alanyukkal szépen körüljárták az általuk választott témát. A jegyzetek is jobbára átgondoltak, jól felépítettek voltak, a szerzők egy-két kivételtől eltekintve szépen végigvitték a megragadott gondolatmenetet.

Az idén a családalapítással, szülővé válással, az anyasággal kapcsolatos témák erőteljes jelenlétével szembesült a zsűri, de a pályázók foglalkoztak például a pedagógusi lét felelősségével, valamint az írásokon belül felmerült a közösségépítés, az elvándorlás, az identitáskeresés, a traumák feldolgozásának a kérdése is.

Az értékelés végén arra biztatott mindenkit, hogy a jövőben minél nagyobb számban jelentkezzenek a pályázatra, nemcsak a pénzdíj miatt, hanem azért is, mert minden évben kiváló lehetőséget kínál az önkifejezésre, a figyelemfelkeltésre, a megmutatkozásra és arra is, hogy továbbvigye azt a szellemiséget, amelyet a névadó, Podolszki József képviselt.

Dévity Tamás és Kállai Göblös Nikoletta

Az első díjat a kishegyesi Dévity Tamás, a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium diákja érdemelte ki. 

— Egy tanárommal készítettem interjút, mert érdekel, milyen sajátosságai, nehézségei vannak, és mik a pozitív hozadékai ennek a pályának. Nagyon tetszett nekem az a mondata, amelyet címként is kiragadtam: „Engem a tanítványaim motiválnak.” Mi, diákok ugyanis sokszor szembesülünk azzal, hogy egy-egy tanárnak nincs kedve órát tartani, vagy nem szereti a foglalkozását — mesélte Dévity Tamás. — A Podolszki-pályázatot a magyartanárom ajánlotta a figyelmembe, és szeretnék a KMV-n is indulni egy interjúval vagy riporttal. Eddig inkább verseim jelentek meg, újságírással nem foglalkoztam, interjút még nem készítettem. Úgy vélem, hogy ennek a tájegységnek is megvannak a szépségei, személyei, eseményei, melyekről érdemes írni. Lokálpatriótának tartom magam, és itthon tervezek maradni, mert nagyon szeretem Kishegyest és Vajdaságot. 

Második helyezést ért el Gruik Zsuzsa, harmadik lett Kállai Göblös Nikoletta — mindketten a Magyar Szó újságírói. Különdíjban részesült Dobó Engi Florinda, a Pannon RTV munkatársa.

Csordás Katalin és Tóth Lívia a fotókiállítás megnyitóján (Lakatos János/Magyar Szó felvétele)