A tanácskozás első napján a kisebbségi nyelvekről és a kisebbségi politikáról szóló értekezések hangzottak el, a második napon pedig a kisebbségi irodalmakról folytattak eszmecserét a résztvevők, valamint az összejövetelt két kerekasztal-beszélgetés is színesítette.

Marija Mandić

A kisebbségi nyelvhasználattal foglalkozó szakembereket Marija Mandić, a tanácskozás szervezője, a Balkáni Tanulmányok Intézetének munkatársa, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) képviselője üdvözölte. A sajtó képviselőinek elmondta, az Oslói Egyetemmel közösen folytatnak kutatást, hogy törvényileg és a gyakorlatban miként valósul meg a többnyelvűség és a multikulturalizmus, s a munka Vajdaságot és Erdélyt is felöleli. Véleménye szerint Szerbia európai integrációs folyamata során is elengedhetetlen, hogy felmérjék ezt a területet, de az Európai Unió és a Norvég Királyság számára Vajdaság kiemelten fontos a sokszínűsége miatt. Említést tett a magyar nyelv történetéről is, valamint arról, hogy visszaszerezte azt a presztízsét, amelyet a történelem viharos eseményei során elveszített. Kiemelte továbbá, hogy több magyar szakember is bemutatja előadásában a magyar nyelven folyó oktatást és irodalmi életet.

Az összejövetelen részt vettek azok a szakemberek is, akik a magyar nyelv rangjának növelésében kiemelkedő szerepet töltenek be. Az eseményen jelen volt Marko Čudić, a belgrádi Hungarológia Tanszék tanszékvezetője, aki az interkulturalitás és a műfordítás kapcsolatáról beszélt a tanácskozáson.

Marko Čudić

Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács képviselője kiemelte, az MNT kezdeményezésére az Európa Tanács Europa Charta dokumentumának egy leképzett alakját Magyarkanizsa községben sikerült megvalósítani. Ezt a kezdeményezést dr. Ljudmila Popović, a Belgrádi Egyetem Filológiai Karának képviselője külön ki is emelte.

A konferencia első napján kerekasztal-beszélgetést tartottak a Szabadkai Városi Könyvtárban Tanítás kisebbségi nyelveken: a múlt öröksége és jövőbe tekintés címmel. Az eseményen felszólalt Vicsek Annamária, az oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési minisztérium államtitkára. Kiemelte azokat az előre eltervezett lepéseket, amelyek a nemzeti kisebbségeket érintik, ezeken belül is a vajdasági magyar kisebbségre vonatkozó döntéseket és eredményeket. Hangsúlyozta, a törvényes alap már létezik, de a gyakorlatban vannak még nehézségek, elsősorban a finanszírozás terén. Óriási pozitívumnak tartotta, hogy engedélyezték a kis létszámú osztályok jóváhagyását, ami elősegíti a kisebbségi tannyelvű oktatást. A tankönyvkiadásban is sikerült eredményt felmutatni, mivel szinte az összes magyar nyelvű tankönyv megjelent a katalógusban. Azt is hangsúlyozta, hogy amit a magyar nemzeti kisebbség elért az oktatás területén, az mind a nyolc kisebbség számára is elfogadható. A tanácskozást hasznosnak tartotta, mert új ötletek születhetnek, viszont kiemelte, a kisebbség számára az anyanyelvi oktatást csak úgy tudjuk szavatolni, ha a törvényhozás minden, oktatást érintő szintjén képviseltetjük magunkat.

Vicsek Annamária

A beszélgetésen részt vett továbbá Puskás János és Danijela Radović a Vajdasági Pedagógiai Intézetből, Mirjana Savanov az alsótavankúti Matija Gubec Általános Iskolából, valamint Ivica Stipić a szabadkai Ivan Milutinović Általános Iskolából.

A tanácskozás második napja szintén a szabadkai Szabadegyetem épületében kezdődött. A kisebbségi irodalom volt a központi témakör, majd a rendezvény a Szabadkai Városi Könyvtárban folytatódott kerekasztal-beszélgetéssel, mely a Kisebbségi nyelvek a fordításban és a kiadásban címet viselte.

Az esemény zárásaként dr. Várady Tibor könyveit és dokumentarista prózáját mutatták be.