Az ivóvízminőség javításához szükséges mérnöki dokumentáció elkészítése 59 millió forint, ez magyarországi támogatásból valósul meg. A környezetiparban aktív magyarországi vállalkozások nyugat-balkáni régióba irányuló sikeres technológiai exportja 2019 óta részesül támogatásban felhívások útján, melyek hozzájárulnak Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Szerbia éghajlatvédelmi erőfeszítéseihez és az érintett gazdaságok zöldátalakításához.

— A királyhalmi víztisztító 2015 óta működik. Királyhalom esetében elmondható, hogy a település 30-40%-a le van fedve ivóvízhálózattal, ugyanakkor Hajdújárás, Ludas és Nosza esetében ez gyakorlatilag 0 százalék. Egy örvendetes hírről számolhatok be, miszerint sikerrel pályáztunk az említett négy település ivóvízhálózatának kiépítésére és bővítésére vonatkozó tervdokumentáció elkészítésére. Szabadka városának ez egy dinárjába sem kerül, ugyanis a magyarországi Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatása alatt működő Nyugat-Balkáni Zöld Központ pályázatán 160 000 eurót sikerült nyerni, amiből Királyhalmon az ivóvízhálózatot lehet bővíteni, Hajdújáráson, Ludason és Noszán pedig kiépülhet az ivóvízhálózat. A tervdokumentáció elkészítését követően elkezdhetjük felkutatni a forrásokat a kivitelezés érdekében. Meggyőződésünk, hogy Szabadka város keretein belül ez lehet a leggyorsabban fejlődő vidék az államhatár közelsége, a vasútfejlesztés, illetve az idegenforgalmi lehetőségek miatt, elsősorban a Palicsi- és a Ludasi-tó közelsége miatt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatása alatt működő Nyugat-Balkáni Zöld Központ más szabadkai projektumokat is támogat. Az egyik ilyen a Palicsi-tó vizének megtisztítására irányul, a másik pedig az egykori Zorka gyár területének megtisztítására vonatkozik, annak érdekében, hogy az a terület hasznosítható legyen a jövőben — mondta Pásztor.

Sugár György, a szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat igazgatója elmondta, hogy Királyhalom elég specifikus terület, mivel a település mintegy egyharmada van lefedve ivóvízhálózattal.

— Királyhalomra és erre a területre két dolog jellemző. A községben itt a legmagasabb az arzéntartalom, sőt talán Vajaságban is itt a legmagasabb, a megengedettnek néha a húszszorosa, amit a tervezőnek figyelembe kell vennie. A lakosság zöme gyümölcstermesztéssel foglalkozik, ami ilyen éghajlati viszonyok mellett öntözést igényel, és a nyári fogyasztásunk háromszorosa a téli fogyasztásnak, amit szintén figyelembe kell venni a tervezéskor. A hálózat mellett ivóvízkezelőt is kell tervezni, mert a meglévő sem kapacitásban, sem technológiailag nem felel meg egy mikrorégió ellátására — mondta Sugár.

(a felvételek a helyszínen készültek)