A közelmúltban bemutatták a Palicsi-tó és környéke környezetvédelmi helyzetének javítására vonatkozó platformot. A legnagyobb gondot még mindig a szennyvíz okozza, egy vizsgálat szerint azonban a tóba ömlő tisztított víz tisztább, mint maga a tó negyedik szektorának vize. A tisztítótelepen 90-95 százalékban megtörténik a tisztítás, de az az öt százalék foszfor, amely bejut, még mindig annyi, hogy már az idén áprilisban elérte azt a kvótát, amelyet a tó egész évben kibír.
A korábbi városvezetőség igyekezett kikerülni a Palicsi-tóval kapcsolatos problémákat, az új, nemrég megalakult vezetőség azonban szeretné megoldani a több évtizedes gondokat.
— Elsőként megpróbáljuk stabilizálni a tó helyzetét, hogy ne romoljon tovább, majd apró lépésekkel javítani rajta — mondta Huzsvár József, a platformbizottság tagja. — Elképzelésünk szerint csökkentjük, megszüntetjük a tóba érkező szennyeződéseket, javítunk a technológiákon, bevonjuk a felügyelőségeket, tehát minden szinten frontális támadást indítunk a szennyezők ellen. A tó vize kilenc hónap alatt cserélődik ki. Ha tehát tiszta vizet kapna a tó, akkor a negyedik szektorban kilenc hónapon belül tisztának kellene lennie, ám ez az iszap, vagyis az üledék miatt nem lehetséges. A víz nagyon rossz minőségű, rengeteg só van benne, nyaranta elburjánzik az alga, alacsony az oxigéntartalma, és már több alkalommal is halpusztulás következett be. Palicsot beválasztották az ország első három idegenforgalmi központjai közé, közben pedig a tó borzasztó látványt nyújt. Gazdasági stratégiát készítettünk, és rájöttünk, két irányban haladhatunk: az egyik a borturizmus, illetve a gyümölcstermesztés, a másik pedig a turizmus. Eddig ehhez az itteniek úgy járultak hozzá, hogy a parton gyönyörű képeket készítettek, lenyírták a sövényeket, hoteleket, vendégházakat építettek, épületeket újítottak fel, szemináriumokat, konferenciákat tartottak, különféle szolgáltatásokat nyújtottak a vendégeknek. A parton tehát minden rendben volt. Amikor azonban a vízhez értek, megállt a tudomány. Korábban is működött egy, a tóval foglalkozó bizottság a Palics Park Kft. kereteiben. Az új városvezetőség megalakulása után új platformbizottság jött létre, s mi átvesszük azokat a dolgokat, amelyeket jónak ítélünk meg, azokat pedig megváltoztatjuk, amelyekről úgy gondoljuk, hogy nem jók. Véleményünk szerint akkor érdemes elkezdeni a tó tisztítását, ha a szennyezőket teljesen kizárjuk. Az iszap kiszivattyúzása nem megoldás, hiszen öt éven belül újra tele lenne vele a tó.
A negyedik szektor iszaptalanítása csak egy a millió gond közül. Látványos volna ugyan, azon a részen mélyebb lenne a víz, de tisztább nem, mivel a víz minősége nem változna meg.
Több szálon párhuzamosan
Az alapdokumentumba foglaltak egy részének már folyamatban van a megvalósulása. Az említett dokumentum szerves része az az akcióterv, amelyben fel van sorolva, mely feladatot kinek kell elvégeznie, milyen határidőn belül, és ez nagyjából mennyibe fog kerülni. Párhuzamosan több szál fut. Valamit azonnal el lehet végezni, de vannak több időt igénylő tennivalók is.
— A vizsgálati eredmények figyelembevételével megpróbáltuk meghatározni a Palicsi-tó jelenlegi állapotát. Az akciótervben az összes szennyezőnek felismerhetőnek kell lennie, egyúttal a megoldás is benne van, vagyis hogy miként érhető el, hogy ne szennyezzék tovább a tó vizét. A szennyezők feltérképezésétől kell elindulni. A legnagyobb még mindig a város szennyvize. Ha mi a tisztítótelepen intézkedünk, és levesszük azokat a paramétereket, amelyek rontják a víz minőségét, akkor a végeredmény csak jó lehet. A vizet két dolog miatt nem lehet turistacélokra használni. Az egyik a nagyon magas pH-érték, amely bizonyos periódusokban megközelítette a tízet is. A tízes érték igen lúgos közegre utal, melyben az érzékenyebb halak és bizonyos élőlények már nem maradnak meg. A másik a nagyfokú algavirágzás. Elsősorban zöld algáról van szó, melynek szaporodását a foszfor segíti elő, az alga elpusztulása pedig a pH-érték megemelkedését okozza. Az alga rothadásával járó oxidációs folyamat során a vízben lévő kevés oxigén is elhasználódik. Ebben a pillanatban a vizet a foszfor szennyezi a legjobban. A 2009-ben üzembe helyezett új tisztítótelep az ország legmodernebb, legfejlettebb technológiájú telepe. A tisztítás alatt a foszformennyiség 95 százaléka eltűnik, de a maradék öt százalék még mindig nagyon sok. 0,5 százalék felett teljesen mindegy, mennyi foszfor van a vízben. Azon kell dolgoznunk, hogy ezt az öt százalékot 0,5, illetve 0,3 százalékra csökkentsük. Ha a foszfor mennyiségét sikerülne levinnünk a tervezett mennyiségre, akkor megfelelnénk az ezt szabályozó európai normáknak, és ennek látható jeleként a vízben kevesebb lenne az alga, valamint a víz is sokkal tisztább lenne. Kapcsolatba léptünk néhány európai céggel. Megoldási javaslattal egy cseh vállalat állt elő, amely el is végezné a munkát. Egy adagolót kellene vásárolnunk, mellyel a vízhez vasvegyületeket adnánk, s ez lekötné a foszfort. Maga az adagoló mintegy 300 000 euróba, a működése pedig évente 50 000 euróba kerül, mivel különféle vasvegyületeket is kellene vásárolnunk. Az akciótervben az elsők között voltunk, akik előirányozták ennek megvalósítását — mondta Huzsvár.
Vannak olyan vállalatok, amelyek halmozottan szennyezett vizet juttatnak a tisztítóba. Ennek következtében nagy pH-érték-változás áll be. A rendszerbe keményítő és szerves savak kerülnek. Ezek nagymértékben ártanak a tisztítótelep baktériumállományának, amely ha nem „működik”, akkor nincs tisztítás. A bizottság ennek megoldásán is dolgozik, ez azonban hosszabb folyamat.
— A legegyszerűbb az lenne, ha összehívnánk ezeknek a vállalatoknak a vezetőit, megmutatnánk nekik, milyen károkat okoznak, tárgyalnánk velük, és a felügyelőségeket is bevonnánk a folyamatba. Szerbiában nincs veszélyes anyagokat megsemmisítő központ, így mindenki kénytelen valahogy feltalálni magát. A tó partján lévő objektumokból is kerül szennyvíz a tóba. Van egy föld alatt lévő csatorna, amely az evezősklub környékén ér a Palicsba, de a víkendtelepről is érkezik szennyvíz. Palics település egy részét becsatornázták, ennek köszönhetően kisebb szennyvíznyomás nehezedik a helységre, kevesebb ugyanis a beszivárgás. Ha Palicson megoldjuk a szennyvíz összegyűjtését, akkor a Ludasi-tó vizének minősége is javulni fog — tudtuk meg.
A tisztítótelep működésével az ülepítőkből naponta tíz-egynéhány konténer préselt iszap gyűlik össze, amely minden olyan anyagot tartalmaz, amelyet a szennyvíz is. Ez az iszap átment a biológiai tisztítórendszeren, bakteriológiai értelemben tehát nem fertőző, de a sók ott vannak benne.
— Ennek a mennyiségnek a tárolása még nincs megoldva. Korábban a földművesek elszórták a földjeiken, de híre ment, hogy az iszap nehézfémeket tartalmaz. Az lenne jó megoldás, ha hidrofóliával kibélelt medencéket ásnának, az iszapot beléjük helyeznénk, majd lefednénk földdel, és beültetnénk nem termő növényzettel. Igaz, hogy az EU-ban ezt tiltják, de mi egy ideig még nem leszünk uniós tagok. Sokkal nagyobb a kár, ha a préselt iszapot a hulladéktelep és a Palicsi-tó között kiborogatják, mert az esővel szép lassan visszafolyik a tóba. Azon is dolgozunk, hogy ez a víz ne a tóba, hanem valami módon a tisztítóba kerüljön vissza — ecseteli Huzsvár József, a platformbizottság tagja.
(Folytatjuk)
