Klasszikus homeopátiával akut és krónikus betegségek is kezelhetők. A homeopata nagy alapossággal vizsgálja meg a páciens tüneteit. Elsőként az alapbetegségre fókuszál, hogy tünetei milyen külső és belső hatásokra romlanak vagy javulnak. Ezután a beteg általános jellemzőire tér át. Előbb fizikai szinten: pl. milyen az emésztése és a kiválasztása, milyenek a nemi funkciói, fázós-e vagy inkább meleg vérű, milyen a temperamentuma és az alkata, hogyan alszik stb., majd lelki szinten is: pl. melyek a leggyakoribb érzelmei, melankolikus, ideges-e, vannak-e rögeszméi vagy tévképzetei stb.

A klasszikus homeopata ezután a tüneteket fontosságuk alapján rendszerezi. Külön figyelmet szentel a ritka, különleges és szokatlan szimptómáknak, ezek ugyanis utalhatnak egy meghatározott, esetlegesen alkalmazható homeopátiás szerre. Ezután előveszi a Repertóriumot (tünettant), és kikeresi a megfelelő fejezetet, majd felírja az ott található gyógyszereket. Több rubrika felvétele után összegez, majd megjelöli a leggyakrabban előforduló orvosságokat, vagyis azokat, amelyek a legtöbb pontszámot gyűjtötték össze. Ezután előveszi a Materia medicát (homeopátiás gyógyszerkönyvet), és elkülöníti egymástól a gyógyszereket. A páciens tüneteihez legmegfelelőbb orvosságot írja fel. A klasszikus homeopata az érzékelés szintjéig jegyzi le a tüneteket.

A klasszikus homeopátia nagy ügyességet igényel. A homeopatának ismernie kell a Repertóriumban levő rovatokat, valamint tudnia kell a páciens szavait rovatokká átalakítani. A klasszikus homeopátia csak egy szert ír fel, mely hatása a potenciától függően néhány naptól akár néhány hétig is eltarthat. Bizonyos idő elteltével a gyógyszerbevétel után a páciens egy kontrollvizsgálaton ismét találkozik a homeopatával, aki felméri az orvosság hatását.

A klasszikus homeopátia hátránya, hogy általában nagy szereket (ún. polikreszteket) adnak a betegnek, így sok kisebb gyógyszert nem alkalmaznak.

Ennek az irányzatnak mai jeles képviselője George Vithoulkas görög homeopata, aki 1996-ban alternatív Nobel-díjat kapott a homeopátia tudományos magyarázatáért, valamint Luc de Schepper amerikai és Peter Chappell brit homeopata.

A klinikai és a komplex homeopátia

A klinikai homeopátia másik neve „szerfelírás bevált indikációk szerint”. Mit jelent ez?

Sok homeopátiás szer különösen hatékony bizonyos szervek, szervrendszerek vagy kórok gyógyításában. E módszerrel a homeopátia főleg akut betegségeket kezel. Ami fontos, hogy tudjuk a kór nevét (pl. hasmenés, köhögés stb.), a tünetek modalitását (pl. a hasmenés evés után romlik, vagy a köhögés hideg víz ivásától javul), és az okot (pl. romlott étel fogyasztása vagy megázás). Ha ismerjük a beteg mentális, emocionális és általános szimptómáit is, ez további segítséget nyújthat a megfelelő szer felírásához.

Ha a fentiek közül legalább három adatunk van, akkor egy szűkített gyógyszerkincsből válogathatunk, melyet gyorsan és hatékonyan tudunk alkalmazni. A kiválasztott orvosság egy-két-három alkalommal való beadása után a kór teljesen megszűnik. Ez különösen az erős tünetekkel járó akut betegségekre jellemző.

A klinikai szerfelírásnak az az előnye, hogy a mindennapi gyógyításban is alkalmazható, hiszen nem vesz igénybe több időt, mint egy hagyományos rendelés. Elemi homeopátiás ismeretek birtokában laikusok is alkalmazhatják.

A klinikai homeopátia — akárcsak a klasszikus — egykomponensű gyógyszereket használ.

A komplex homeopátia további egyszerűsítése a homeopátiának. Főleg akut betegségeket lehet vele kezelni ugyanúgy, mint a hagyományos orvoslásban. Ez annyit tesz, hogy van egy diagnózis, a szakember pedig egy komplex homeopátiás orvosságot ír fel. Európában igen elterjedtek ezek a szerek. Pl. köhögésre, náthára, köptetésre, rekedtségre stb. Szerbiában is forgalomban van néhány ilyen komplex homeopátiás gyógyszer.

A komplex homeopátiás orvosságok mindig több szer kombinációi. Lehetnek heterogén komplexek — több hasonló hatású homeopátiás szer keveredik — és homogén komplexek — ugyanannak a homeopátiás szernek különböző potenciái vannak jelen. A komplex szerekhez mindig jár használati utasítás, hogy pontosan tudhassuk, milyen betegségekre alkalmazhatók.

Hahnemann, a homeopátia atyja, sohasem helyeselte több gyógyszer egyidejű alkalmazását, mert szerinte a várható hatások nem kiszámíthatók. Tehát 1 + 1 nem biztos, hogy 2, hanem lehet 0 vagy esetleg 3 is. Ettől függetlenül a gyakorlatban a komplex homeopátiás szerek beválnak.

(Folytatjuk)