Október világszerte a mellrák elleni küzdelem hónapja. Fontos és nemes cél ráirányítani a figyelmet a betegségre, viszont azt gondolom, az év többi szakaszában is komolyan kellene vennünk a testünket, a nőiségünket. Dr. Palotás Gábor szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk a mellrák kialakulásáról és a gyógyulási esélyekről.
* Milyen jóindulatú elváltozásokat észlelhetünk a mellben?
— Az emlődaganatok 80-85 százaléka nem rosszindulatú, vagyis ha valaki csomót tapint a mellében, az az esetek többségében jóindulatú elváltozás. Fontos, hogy a csomóval felkeressük a kezelőorvosunkat, aki ha a klinikai vizsgálat alapján indokolt, továbbküldi a pácienst mellultrahangra vagy mammográfiára. A leggyakoribb jóindulatú elváltozás az úgynevezett fibrocisztás elváltozás, mely leggyakrabban a 20 és 50 közötti korosztálynál tapasztalható, és a mellszövet miatt a mellek túlzott érzékenysége figyelhető meg. Ennél a jelenségnél akár több kisebb csomó is tapintható mindkét mellben, melynek a fájdalma ciklikus. Gyógyszeresen kezelhető elváltozásról van szó, ha a panaszok rontanak az életminőségen. A második leggyakoribb jóindulatú elváltozás a fibroadenoma, mely leginkább a huszonéveseket érinti. Jellemzően 5 centiméternél kisebb, fájdalmat nem okozó, tapintásra rugalmas, elmozdítható, egyoldali csomóról van szó. Önvizsgálat útján észlelhető, a diagnózisa ultrahangos vizsgálat és szövetminta alapján állítható fel. Általában elegendő az utánkövetés, és csak abban az esetben kell eltávolítani, ha a csomó elkezd növekedni. A mellciszták általában 40-50 éves korú nőknél jellemzőek, a jóindulatú elváltozások 7 százalékát teszik ki. Megkülönböztetünk egyszerű, komplikált és komplex cisztákat, s itt fontos hangsúlyozni, hogy a komplex ciszták lehetnek rosszindulatúak is. A mellgyulladás is a jóindulatú elváltozások egyik fajtája, ezen belül pedig megkülönböztethető a gyermekágyi vagy a terhesség alatti gyulladás, illetve a szoptatással és a terhességgel nem összefüggő gyulladás, mint például a cellulitisz vagy az abscessus, mely egy körülírt gennygyülem a mellben. Gyakori jelenség a hölgyeknél a menopauza előtti mellfájdalom, melynek az oka még ismeretlen. Ha tipikusan a menstruáció második fázisában fellépő mellfájdalomról beszélünk, akkor az a hormonszintekhez köthető.
Dr. Palotás Gábor
* Térjünk át a mellrákra. Mik lehetnek az előidéző okok?
— Az egyik legnagyobb rizikófaktor az életkor, leginkább a 65 éves kor fölött jellemző, de sajnos egyre fiatalabb nőket is érint a betegség. A mellrák kialakulásának pontos oka ismeretlen, de a keletkezésében feltétlenül fontos szerepe van az ösztrogén hormonoknak. Ezért az is rizikófaktor, ha valaki 11-12 éves kora előtt kezd el menstruálni, mivel már akkor elindul a ciklikus ösztrogén-progeszteron termelés, ha pedig későn kapja meg, akkor későn, 55 éves kor után lép a menopauzába. Ide tartoznak még azok, akik nem szültek, akiknek az első gyermekük 30 éves koruk után született, akik egyáltalán nem vagy csak rövid ideig szoptattak. Az életmód is fontos tényező, és természetesen a túlzott mértékű alkoholfogyasztás vagy a dohányzás is hajlamosít a betegség kialakulására. Az esetek 5-10 százalékában beszélünk olyan mellrákról, amely öröklődéshez köthető. Egy dominánsan öröklődő betegségről van szó, az úgynevezett BRCA1 és BRCA2 gének átörökíthető mutációjáról, és ezek a mellrákok 40 éves kor előtt alakulnak ki az egyénnél. Abban az esetben, ha a családi anamnézis pozitív, vagyis legalább két vagy több rokonnál fordult elő emlőkarcinóma a családfa ugyazon ágán, 50 éves kor előtt, akkor érdemes felkeresni egy genetikust, és elvégeztetni a szükséges vizsgálatot. Ha valakinél petefészekrákot, a család másik tagjánál pedig mellrákot diagnosztizáltak, valamint ha mindkét mellben volt daganat, akkor szintén érdemes elvégeztetni a BRCA-mutációs vizsgálatot. Mivel apai ágon is öröklődhet, ha a család férfi tagjánál prosztatarákos megbetegedés, illetve más lágyszervi elváltozás lépett fel, akkor genetikus szakorvos tanácsát kell kérni.
* Férfiaknál mennyire gyakori a mellrák?
— A megbetegedések 1 százalékát teszik ki, viszont az ő esetükben rosszabb lefolyású, agresszívabb rákról beszélünk.
* Melyek a mellrák tünetei?
— A korai szakaszban nem jellemző a fájdalom, ezért hangsúlyozom: senki ne gondolja azt, hogy mivel nincs fájdalma, fölösleges részt vennie a szűrővizsgálaton. Éppen az a lényege a szűrővizsgálatnak, hogy a betegség minél korábbi stádiumban legyen felfedezve. A legjellemzőbb tünet a kitapintható csomó, illetve szövetszaporulat, valamint az idegentest-érzés a mellben. A csomó az alapjához rögzül, ami járhat bőrelváltozással, váladékozással, az emlőbimbók befelé húzódásával, a bőr kifekélyesedésével, narancsbőrszerűségével, az emlők megnagyobbodásával. Későbbi stádiumban az áttétek produkálják a tüneteket.
* Milyen stádiumai vannak a betegségnek?
— A stádiumbesorolás függ a tumor nagyságától, valamint attól, hogy a regionális nyirokcsomók érintettek-e, és van-e áttét a távoli szervekbe. Öt fázisát különböztetjük meg a daganatos elváltozásnak. Az első a 0. stádium, vagyis a carcinoma in situ, amikor a rákos elváltozás még csak a mirigyhámra korlátozódik, és nem ér el a vér-, illetve a mirigyerekhez. Az ebben a stádiumban diagnosztizált betegnek nagyon jó gyógyulási esélyei vannak. Az I. és a II. stádiumban csak a legközelebbi nyirokcsomók érintettek, és műtéti beavatkozás által jó eséllyel meggyógyulhat az illető. A III. stádium az úgynevezett helyileg előrehaladott karcinóma, a daganat nagyobb, a nyirokcsomók és a környező szervek izmai már érintettek. A IV. stádiumban kimutatható a távoli áttét, leggyakrabban a tüdőben, a csontban, az agyban és a májban. Minél korábbi stádiumban derül ki a betegség, annál kisebb műtétre van szükség. Abban az esetben, ha nagy az áttétképződés kockázata, a műtét előtt kemoterápiát vagy sugárkezelést kap a beteg.
* A műtét mellett milyen kezelést kaphat a beteg?
— A műtétet a kiegészítő terápiás módszerek követik, mégpedig a sugárkezelés vagy a kemoterápia. A sugárkezelés alatt az ionizáló sugárzás roncsoló hatását használják fel a rosszindulatú sejtek, szövetek elpusztítására, a kemoterápiánál pedig sejtmérget kap a beteg, ami sajnos károsítja a többi egészséges sejtet is, de a rákosakat is, melyek rendkívül gyorsan osztódnak.
* Hány éves kortól ajánlott a mammográfiai vizsgálat?
— Fontos, hogy minden hónapban a menstruációt követő 5—12. napon végezzenek a hölgyek önvizsgálatot, és ha valami gyanúsat észlelnek, akkor keressék fel a nőgyógyászukat vagy egy radiológust. Nemcsak a tapintással észlelt csomó lehet intő jel, hanem az is, ha megváltozik a mellek mérete vagy alakja, valamint a hónaljban levő nyirokcsomókat is érdemes kitapintani. A mammográfia esetében fontos eloszlatni azt a tévhitet, hogy káros a vizsgálat, rendkívül kis sugárdózisról van ugyanis szó, melynek sokkal nagyobb a haszna, mint a káros következménye. A vizsgálat 45 éves kor fölött ajánlott, és ez a mell szövetéből adódóan van így, a korábbi életszakaszban ugyanis kialakulhatnak a mellben olyan elváltozások, amelyeket a mammográfia nem mutat ki. 45 éves kor fölött viszont az ultrahangos vizsgálat nem elegendő, ezért fontos elvégeztetni a mammográfiát is. Tehát fiatalabb korban az ultrahang az elsődleges diagnosztikai módszer, idősebb korban pedig a mammográfia, méghozzá kétévente ajánlott a szűrővizsgálaton való részvétel. Szerbiában működik szűrőprogram, az 50 és a 69 éves kor közötti nők a célcsoport. Meghívásos alapon működik az egyének vizsgálata, és sajnos az a tapasztalat, hogy nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Szerbiában a nők körében a leggyakoribb elváltozásról van szó. Évente 4600 nő betegszik meg, és ebből 1600 nő bele is hal a mellrákba. Fontos és aggodalomra okot adó statisztikai adat az is, hogy Szerbiában a női megbetegedések 26 százalékát az emlőrák teszi ki. Azt gondolom, hogy a számok magukért beszélnek, és csak a szűrővizsgálatok tudják idejében felismerni a betegséget.
