A Színész Csibészek gyerekcsapat 2024-ben alakult Aranyos Heléna és Helfrih Tímea helybeli, fiatal édesanyák vezetésével. Azóta már három előadást tanítottak be a szereplőknek, de ők a rendezők, kellékesek, díszlettervezők, súgók is. 

A Színész Csibészek előadás közben

– Ezt a darabot még októberben kezdtük próbálni. Most játszottuk másodszor, az első bemutatkozás kis közönség előtt zajlott, amikor a testvértelepülésünkről, Csitárról érkeztek vendégeink. Tizenegy kis színészünk van, egyikük sérülés miatt nem tudott most fellépni. A jelenetek alakulása leginkább Timi érdeme, míg én inkább a kellék- és díszletfelelős vagyok, habár mindketten adtunk hozzá egymás munkájához – mesélte lelkesen Aranyos Heléna.

– Ezzel a darabbal már nem lépünk fel többször. Készülünk az új előadásra, mellyel ismét a gyerekek kedvébe szeretnénk járni. Az a terv, hogy ők találják ki a történetet, mi pedig megírjuk hozzá a szöveget. Örülünk, hogy ennyi gyereket érdekel a színészkedés, minden próbára szívesen jönnek. Figyelnek, hallgatnak ránk, és még jó ötleteik is vannak a díszlethez, ruhákhoz. Reméljük, néhány év múlva a felnőtt színészek csoportját erősítik majd – tette hozzá Helfrih Tímea.

A jelenlévők láthatták, összeszokott csapatról van szó, arra pedig külön büszke lehet a két édesanya, hogy két-két gyermekük is tagja a csapatnak.

A felnőtt-társulat bemutatója után elsőként Lackó Farkas Erzsébet rendező véleményére voltam kíváncsi.

– Nagyon elégedett vagyok, a szereplők szinte tökéletesen bemutatták azt, amit már hónapok óta gyakoroltunk. Több évvel ezelőtt láttuk ezt a darabot a nagykikindaiak előadásában. Ilyen műfajú szöveget nehéz találni, ezért esett rá a választásunk. Szerettem volna, ha előbb láthatja a közönség, de a színészek nem érezték felkészültnek magukat. Az elmúlt években húsvétra már másodszor adtuk elő a faluban, hiszen sokan ilyenkor látogatnak haza a rokonokhoz. A szereposztás véleményem szerint megfelelő. Vannak a társulatnak olyan tagjai, akik az idén nem tudtak szerepet vállalni a munkájuk vagy egyéb okok miatt. Szerencsére van utánpótlás, Aranyos Martin ugyanis korábban a gyermek színészeknél játszott, most pedig a mi előadásunkban kapta meg a szállodai alkalmazott szerepét. Az idén is kaptunk segítséget Virág György színművésztől, aki a karakterek megformálásában adott jó és hasznos tanácsokat, ezért köszönettel tartozunk neki.

Arra a kérdésemre, hogy milyen volt nem szerepelni az idén, Erzsi bevallotta, nagyon hiányzott neki a színészi játék, és megfogadta, jövőre keresnek rendezőt, mert ő színészkedni vágyik. Ezt el is hiszem, hiszen egyik oszlopos tagja a társulatnak, rengeteg karaktert formált már meg, nem is akárhogyan.

Kiss Zoltánt detektívfelügyelőként láthattuk a színpadon.

– Én később kaptam el a szerepet, mint a többiek, mert először úgy volt, hogy csak technikus leszek. Elégedett vagyok a mai játékommal, izgultam, de ez szerintem természetes.

Tóth Anna a szálloda recepciósát játszotta. Ő a társulat idősebb tagjai közé tartozik, megfontolt, kiegyensúlyozott személy. Megszokta, hogy ő figyel a fiatalabbakra, anyáskodó típus, melyre szüksége is van a csoportnak.

– Nekem nagyon feküdt ez a szerep, mert a való világban is szeretek rendezkedni, dirigálni, feladatokat kiosztani. A próbák nehézkesen indultak, de úgy érzem, ma mindenki kihozta magából a maximumot.

Hogsont, Betty apját ifj. Detki Antal alakította. Nem igazán akart nyilatkozni, de biztattam, hogy nem angolul kell válaszolni, hanem magyarul. Erre elnevette magát.

– Nekem nagyon nehéz volt az idei szerep, mert angol urat kellett játszanom, de nem tudok angolul. A telefonom segítségével fordítgattam a szavakat, hogy megértsem, mit kell mondanom. Féltem, hogy megakadok, két kis bakim volt, de azt még el lehet nézni.

Nánity Nikolettát Betty szerepében láthattuk.

– Jó érzés volt a férjemmel és a fiammal együtt lenni a színpadon. Otthon nem gyakoroltunk, csak itt a próbákon. A szöveget gyorsan megtanultam, csak arra kell figyelnem, hogy úgy beszéljek, mintha nem teljesen tudnék magyarul, azaz az eredeti szövegben franciául. Jó, hogy a férjem a partnerem a szerepben, mert így természetesebbnek tűnik a csók, az érintés, az udvarlás. A ruhákat az egyik barátnőmtől kaptam kölcsönbe, ezúton is köszönöm neki.

Aranyos Martin, a legfiatalabb színész, még csak ötödikes tanuló.

– Néhány hete csatlakoztam a csoporthoz, bár előtte is eljártam a próbákra, hogy megnézzem anyukámat és apukámat. Könnyű volt megtanulnom a szöveget, mert nem volt sok. A rágógumizást meg nagyon élveztem. Boldog vagyok, hogy a szüleimmel együtt szerepelhettem.

A díszlet az idén Aranyos Dominik elképzelése alapján készült, aki a színpadon is megmutatkozott. Bokor Vivien öt éve a társulat súgója.

– Kezdetben, amikor többen láttuk el ezt a feladatot, és a színpad mindkét oldaláról segítettük a szereplőket, könnyebb volt a dolgom. Az utóbbi években azonban egyedül végzem ezt a munkát. Tavaly a Gólya című színdarabban szerepeltem is, ami különösen nagy kihívás volt, hiszen egyszerre kellett súgnom, és a saját szerepemet játszanom. Ma este alig volt szükség súgásra, hiszen mindenki magabiztosan tudta a szövegét. Nagyon szeretek ennek a közösségnek a tagja lenni. A próbák mindig jó hangulatban telnek, a fellépések sikerélményt hoznak számunkra.

Az angol tolmács Magyarcsernyén

Szántó Tivadar a másik oszlopos tagja a csoportnak. Minden szerepével elnyeri a nézők tetszését, most sem volt ez másként. Egy olyan tolmács, aki egyetlen idegen nyelvet sem ismer… Szinte mindenki arcára mosolyt csalt, és sokunknak a könnye is folyt a nevetéstől.

– Számomra a tolmács karaktere elég nehéz volt, mivel én nem vagyok ilyen pörgős. Ezt az előadást tizenöt évvel ezelőtt láttam, amikor a nagykikindai társulat elhozta hozzánk. Magyarcsernye és Tamásfalva után Muzslyán, a szemlén léptünk fel, április 30-ára pedig Moholra kaptunk meghívást. Folyamatban vannak még a megbeszélések a romániai Ótelekkel, valamint Szajánnal és Nagykikindával. Ezeken a helyeken is szívesen látnának bennünket, mi pedig élni szeretnénk a lehetőséggel.

A tóbai amatőr színtársulatnak a szórakoztatás a célja, ezért mindig igyekszik olyan darabot készíteni, amelyet élvezettel néz meg a közönség. Reméljük, sikerül minél több helyen bemutatni ezt a bohózatot, mert megéri megnézni.