A konferencián azt vizsgálták, hogyan változnak a néprajzi kutatások alapcélkitűzései, miképpen valósul meg a múlt és jelen összefüggése a néprajzban, illetve a kultúra és az ember kapcsolata. Előadást tartott dr. Ball János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója és dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, etnográfus. 

Szőke Anna 10 éve a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, emellett számos kiadvány szerzője, helytörténeti és óvodapedagógiai tevékenysége is jelentős a vajdasági magyarság szempontjából. Az ünnepelt tevékenységét és eredményeit Kónya Sándor néprajzkutató, pedagógus méltatta.

Palatinus Aranka felvételei

Szőke Anna soha el nem évülő érdeme a magyar néprajz gyermekszemléletének újraindítása a vajdasági óvodai nevelésben. 1996-ban útjára bocsájtotta a Vajdasági Magyar Óvodás Színjátszó Találkozót, s két évre rá megalakította a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületét, amelynek azóta is elnöke. 2005-ben megszervezte a Vajdasági Bábfesztivált, amely vándorjellegű, és minden év március 21-én rendezik meg a Bábszínházi Világnap alkalmából. Népi kultúránkra épülő pedagógiai módszereit az Elszaladt a kemence (2000), Volt egy pajta (2002) és a Ne csak taníts, örökíts! (2006) című köteteiben tette közzé – ismertette Kónya Sándor, aki azt is elmondta, hogy Szőke Anna 48 évesen beiratkozott a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) néprajzi szakára, ahol 2002-ben államvizsgázott, 2007-ben pedig doktori fokozatot szerzett mint néprajzkutató és kulturális antropológus. Saját bevallása szerint egyetemi tanulmányainak elkezdésével egy új ember született meg benne, aki teljesen másként látja a világot, s mindenkinek ajánlja, hogy tanulni sohasem késő.

Az elmúlt időszakban figyelemre méltó néprajzi és társadalomnéprajzi kutatásokat végzett a Vajdaságban, számos könyvében szülőhelye, Kishegyes néprajzával foglalkozott.

Szőke Anna a Kiss Lajos Néprajzi Társaságban végzett tevékenysége mellett alapító tagja a Vajdasági Helytörténeti Társaságnak is.

–Az ő kezdeményezése, kitartása, önzetlen munkája kellett ahhoz, hogy az aradi vértanú fiának, Leiningen Westerburg Ármin volt földművelésügyi magyar királyi biztos titeli sírhelye megújulhasson, és újra szentelhessék egy évvel ezelőtt – hangsúlyozta Kónya Sándor.

A közösség szolgálatában végzett fél évszázados munkáját számos elismeréssel jutalmazták, többek között 2000-ben a Magyar Kultúra Lovagja lett, 2009-ben Aracs-díjat kapott, 2010-ben Kishegyes díszpolgárává választották. 2016-ban Magyar Életfa Díjban részesült,  2018-ban Pro Etnographia Minoritatum emlékéremmel jutalmazta a Magyar Néprajzi Társaság, 2019-ben pedig a Brunszvik Teréz díjat érdemelte ki.

Szőke Annának a Hét Nap szerkesztősége is jó egészséget és további áldásos munkát kíván!