Kishegyesen már a Szó-Beszéd előtt is létezett egy helyi újság, mely az önkormányzat gondozásában jelent meg 1980 és 1990 között. Ez volt a Községi Napló nevű helyi lap. Hogy egy más jellegű újságot adjon ki a közösség, az Sipos Bélához kötődik, aki felkereste a helyi „írástudókat”, köztük Vigh Rudolfot, hogy hozzanak létre egy újságot. Sipos Béla az első lap fedőlapján azzal indokolta az újságalapítást, hogy a Magyar Szóban és a vajdasági hetilapokban keveset írnak a településről, és egy fórumot alapítanának, ahol a helyi ügyek bemutatása mellett szeretnék tájékoztatni a lakosságot terveikről, elképzeléseikről. Így született meg a Szó-Beszéd 1995-ben. Ma már az újság negyedik korszakáról beszélhetünk, az első háromról a Szó-Beszéd húsz évét feldolgozó kötetben adtak számot az újság szerkesztői.

Tíz éve Csőke Márk irányítása alatt jelenik meg az újság. Egy jól összeszokott kishegyesi csapat áll mögötte. Vannak ügyes tollforgatói, tudósítói, grafikusai, tördelői, akik hónapról hónapra lelkesen és ingyenesen készítik a friss számot a falubelieknek. Márkkal beszélgettünk a kishegyesiek újságjának történetéről, jelenéről és a leendő kihívásokról.

– A lap neve érdekes módon született meg. 1995-ben Sipos Béla és Vigh Rudolf a magyarországi gyomaendrődi Szó-Beszéd újságkiadó igazgatóját keresték fel szakmai tanácsokért. Ott is jelent meg az első nyolc szám mint a Gyomaendrődi Szó-Beszéd különszáma, de 1999-ben a behozatali gondok miatt nyomdát váltott a kiadó. Erről az időszakról részletesen beszámol a Szó-Beszéd húsz évét feldolgozó kötet – kezdi a régi történettel a lap főszerkesztője. Az újság igyekszik lefedni a kishegyesi történéseket. Szerencsére aktív közösségről beszélhetünk, így helyi jellegű tudósításokban nincs hiány. Az állandó témák között szerepelnek az iskola hírei, a helyi egyesületek és sportklubok tevékenysége, az atléták sikerei, a mezőgazdaságot érintő hírek, az elszármazott kishegyesiekkel készült interjúk, de van az alpolgármesternek is naplója az újságban. A tavalyi évben az egyik lapszám 10 oldalon foglalkozott azokkal a hírekkel, amelyek a Krivaja szennyezéséről jelentek meg a ’80-as évektől kezdve. A lappal a szerkesztők nemcsak a helyi identitást szeretnék erősíteni, hanem egyfajta népművelő tevékenységet is ellátni, legyen az a történelem vagy a környezetvédelem területén. A lap főszerkesztője történész, így látja azt az értéket, amelyet az ilyen lapok évtizedes vonatkozásban mint a tudásanyag őrzői képviselnek. Kutatásaiban sokat foglalkozott a nyolcvanéves lapokkal, és megállapította, hogy sok hozzáadott értékük van az ilyen helyi jellegű újságoknak.

Csőke Márk

Kishegyest az írók falvának is nevezik, mert több mint ötven olyan személy élt a településen, akinek önálló kötete jelent meg. Ezt a kiadott településmonográfiában lajstromba is szedték. Az újságírók miatt sem szégyenkezhetnek. Olyan munkatársaik is vannak, akik a Magyar Szó újságírói, vagy online megjelenő lapoknál dolgoznak, de a kezdetektől tudósítanak a Szó-Beszédnek is. Mindig van elegendő téma a faluban. Amikor túlszaladnak az írások, akkor a kevésbé időhöz kötötteket átsorolják a következő számba. A lap eredetileg kéthavonta jelent meg. Tavaly az anyagi források hiánya miatt háromhavonta, és a lap szerkesztői remélik, az idén is lesz forrásuk kiadni négy számot. A kihívások sokrétűek, de a nyomdaköltségek fedezéséhez szükséges anyagi források előteremtését nevezte meg a főszerkesztő mint a pillanatnyi legnagyobb kihívást a lap életében. Május közepén megszületett az első támogatási szerződésük a községgel 25 000 dinárról, mely összeg egyetlen szám nyomtatási költségére elegendő. Mindenki számára világos, hogy ebből munkabérre, honoráriumra nem futja. Tavaly elkövették azt a hibát, hogy nem várták meg a pályázati eredményeket, előreszaladtak a kiadással, és felélték a tartalékaikat. Az idén is elestek a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatásától forráshiány miatt. A szerkesztő bizakodó, de realista is. A közösségi média is kihívást okoz, de az is, hogy a szerkesztőséget néha nehéz motiválni ilyen bizonytalanság közepette. Félreértés ne essék, nem anyagiakért dolgoznak, hanem azért, hogy egy jobb településen éljenek. Egy helyi lapot nem is lehet piaci alapon működtetni, mert ha pénzzel szeretnék díjazni a befektetett munkát, az messze túlmutatna a pályázható kereteken. Az utánpótlás is gond lehet az elkövetkező időszakban. Vannak tehetséges fiatalok a szerkesztőségben, de nem Kishegyesen élnek, így nehéz a helyi történésekről írni. Márk teljes mértékben átlátja ezt a problémát, hiszen neki is nagy kihívás Szegedről szerkeszteni a lapot.

A Szó-Beszéd legújabb számai        

A Szó-Beszéd elektronikus változata pdf formátumban online is (www.szo-beszed.org) elérhető, és van weboldala is a lapnak, de az sajnos nem annyira aktív. A szerkesztők egyetértenek abban, hogy aktívabbnak kellene lenniük az online térben, videós tartalmak gyártását már tervbe is vették, de az anyagiak, az idő és az energia háromszögében korlátoltak a lehetőségeik. A nyomtatott újságot a helyiek gyakran szokták keresni, és talán az idősebb olvasók is jobban értékelik a nyomtatott lapot, mint az internetet. A papíralapú kiadás mégiscsak ott van a kezükben, viszont az interneten, a közösségi médiában gyorsan továbbgörgetnek. A helyiek az év első számát szokták várni a legjobban. Abban vannak az anyakönyvi hírek, ez érdekli a legtöbb hegyesit. Egyelőre nem tervezik, hogy a lap csak online jelenjen meg. Az internetes felülettel az a gond, hogy a határidők elcsúsznak. Arról nem is beszélve, hogy ezen a téren előnyük van az országos médiumokkal szemben, mert az olvasó kézbe vehet egy csak a településéről szóló újságot.

Kötetbemutató

A lap a kishegyesi magyarok identitástudatának megőrzéséhez is nagymértékben hozzájárul. Gyakran jelennek meg helytörténeti jellegű írások, de a Kishegyes-monográfiával is az volt a cél, és azért tárták ilyen szélesre az egyesületek, sportklubok előtt a kaput, hogy mindenki megtalálja a számára fontos részeket a település történetétől, a néptáncosoktól kezdve a zenészeken át Világos Adrianáig és más atlétákig.

Csőke Márk büszke az elmúlt harminc évre és arra, hogy minden nehézség ellenére még létezik a lap. Ha egyvalamit kellene kiemelni, amire a legbüszkébb, akkor az a tavaly kiadott Kishegyes 250 év után című monográfia, mely csaknem harminc szerző munkáját fűzi egybe. Úgy véli, hogy a 344 oldalas kötet mind vizuálisan, mind tartalmilag is színvonalas, arról nem is beszélve, hogy a benne szereplő eredményekre nemcsak a szerkesztőség, hanem az összes kishegyesi is büszke lehet. A Szó-Beszéd Egyesület újságkiadással kezdett el foglalkozni harminc éve, de az elmúlt években már bővült a tevékenységi köre. Amikor Csőke Márk tíz éve átvette az egyesület vezetését, igyekezett becsatornázni a szerkesztőségben uralkodó alkotó energiát. Ez idő alatt négy kötet jelent meg: a falu telepítésének 250. évfordulóján a Kishegyes 250, Virág Gábor helytörténeti tanulmánygyűjteménye, egy interjúkötet Hegyesi Arcok címmel és tavaly a Kishegyes 250 év után című monográfia, mely egy kiemelkedően alapos munka, melyet más települések is megirigyelhetnek. Emellett felállítottak egy háromnyelvű infótáblát is a hegyesi csata emlékére.

A kishegyesi csatát elbeszélő tematikus szám

Fotók: Csordás Katalin, Csőke Márk, Janez Katanec