Magyarországon kiadták Jónás Gabriella színművésznő és akadémiai tanár CD-jét Sík Sándor tizennégy stációs verskoszorújával
Nagy általánosságban azt mondják/mondjuk, hogy amíg alkotsz, azt tehetsz, amit akarsz, amire ihleted serkent. De abban a pillanatban, amikor befejezted valamely művedet, már nem a tiéd többé. A mű a saját útján halad, önálló életet él, s ha jónak bizonyul, túlélheti magát az alkotót és a kort, amelyben született. Ha meg satnya, sikertelen, elpusztul, az emberek megfeledkeznek róla. Erről - és annyi minden másról - beszélgettünk Jónás Gabriella színművésznővel, akadémiai tanárral annak kapcsán, hogy Magyarországon kiadták első CD-jét A keresztút címmel.
- Sík Sándor 1889-ben született Budapesten, ott is hunyt el 1963-ban. Nagy-nagy örömömre Magyarországon, húsvét előtt CD-re rögzítettük a neves versíró, műfordító, irodalomtörténész, egyetemi tanár nagyszabású művét. A Kossuth-díjas egyházi ember, lelkiatya soraival a krisztusi útról tesz vallomást. Sík Sándor sokfelé megfordult, sok mindent átélt és megélt, tanított szakadatlanul. Gyakran félre is tették. Minderről - önvallomásként - hol közvetve, hol közvetlenül szólnak a stációk. A hanglemezen részletek hallhatók Liszt Ferenc Via Cruisis című művéből Hegedűs Endre és Hegedűs Katalin játszik zongorán. Sárospataki Zsuzsanna a rendező, E. Román Kata a szerkesztő, Dévényi Mária a zenei szerkesztő, Horváth János a hangmérnök. Nevüket csupa nagybetűvel írjad, mert közreműködésük, segítségük nélkül nem teremtődött volna meg a munka folyamán a jótékony izgalom...
Jónás Gabriella sok mindent tud, akár azt is mondhatjuk: mindent tud. Ez, a közhiedelemmel ellentétben, ritka színészi tulajdonság. Ő éppoly csodálatos drámai színésznő, mint amilyen elsöprően hatásos versmondó. Ilyen előadó elvétve találtatik mostanság. Sík Sándor stációit szívvel-lélekkel, keresztényi alázattal mondja el. Éteri tisztasággal. Az, aki hallgatja, az élet értelméről, az áldozathozatalról kezd meditálni. Nem visz rá a lelkem arra, hogy A keresztútról valami rosszat, elmarasztalót írjak. A CD maga a tökély - Gabriella beszédtechnikája bravúros.
- Tudtommal a CD megjelentetésének előzményei is vannak. Gyakran hívtak a budapesti Katolikus Rádióba...
- Igen, így van. A közelmúltban egri székhellyel működött a Katolikus Rádió. Én, Miklóssal, élettársammal, évekig az egri Gárdonyi Géza Színház tagja voltam/voltunk. Nem szűnt meg az együttműködés a rádió szerkesztőivel akkor sem, amikor a stúdiót áthelyezték Budapestre. Műsoraim voltak/vannak, regényrészleteket olvastam fel, verseket mondtam. A folyamatos munka biztosítottnak látszott. A keresztút anyagát már a budapesti stúdióban vettük lemezre... Élveztem a munka minden pillanatát: a verssorok testet és lelket átjáró törékeny szépségét, megrendülésbe zuhantató hangulatát, üzenetét...
- Hol vehető meg A keresztút?
- Magyarországon az eklézsiákban kapható. A hívők körében nagy elsősorban az érdeklődés iránta. Mert A keresztút a maga nemében szentség. Ima a jó lelkeknek.
- Mikor látunk a színpadon?
- Ha azt mondom: színház, akkor már nemcsak a felejthetetlen múltra gondolok, A kaukázusi krétakörre, a Rómeó és Júliára, a Glóriára, A zöld hajú lányra stb., hanem a mára is, mert hiszen fellépek William Shakespeare III. Richardjában, Bornemisza Péter Tragoedia című művében is... Ha azt mondom: színház, akkor az újvidéki Művészeti Akadémiára is gondolok. Fiataljaink vizsgák előtt állnak: két monodrámával és Molnár Ferenc groteszkjeivel lépnek színre. Felelősségteljesen dolgozom, és azokkal, akik a színjátszást élethivatásul választották, akik nyitottak, fejlődőképesek, befogadóak, szorgalmasak és ígéretesek. Szóval - a tanítványaimmal harcban állok egy talpalatnyi színpadért...