* Afrika talán napjainkban is az a kontinens, amelyet az emberek a világban legkevésbé ismernek, és folyamatosan összekapcsolnak a nélkülözéssel, nyomorral, a szomorú dolgokkal. Valóban így van ez? Mennyit változott a kontinens az utóbbi évtizedekben?

— Vitathatatlan, hogy minden a kérdésben megfogalmazott jelző igaz a kontinensre, de személyesen az egyik legnagyobb szívfájdalmam az, hogy ezek mellett mennyire kevéssé esik szó arról, hogy Afrika a végtelen lehetőségek kontinense, hogy milyen dinamikus ütemben fejlődnek egyes részei, hogy milyen világraszóló innovációk indulnak onnan útjukra, és hogy mennyire sokszínű, gazdag a kultúra. Amikor egy kérdés Afrikáról szól, mindig zavarban vagyok a válasszal, hiszen a nagyjából 30 millió négyzetkilométeren elterülő kontinensen 54 ország található, és ahány ország, annyiféleképpen lehetne megválaszolni minden kérdést. Mi a szervezetünkkel Ugandában és Kenyában dolgozunk, így nagyobb rálátásunk erre a kelet-afrikai térségre van. De ahogy említettem, Afrika a véleményem szerint — és a tapasztaltak, látottak alapján is — a lehetőségek kontinense, a jövő kontinense, amit nem lehet nem figyelembe venni, félresöpörni, vagy csak rásütni a bélyeget, hogy egyenlő a nélkülözéssel és a nyomorral. Nagyon fontosnak tartom, hogy a nemzetközi diskurzusokban a narratíva megváltozzon, és ne úgy tekintsünk Afrikára és az afrikai emberekre, mint akiket meg kell menteni, hanem lássuk meg azt a hatalmas potenciált, amely bennük rejlik.

Szilágyi-Könczöl Zsófia (forrás: szivembenafrika.org)

* Az ön által létrehozott misszió már a nevében is jelzi, hogy szívügyének tekinti Afrika jelenét és jövőjét. Honnan indult a Szívemben Született Afrika elnevezésű misszió ötlete? Miért döntött úgy, hogy segélyszervezetet alapít?

— Az általános iskola felső tagozatának első felében mélyen meg voltam róla győződve, hogy én bizony tengerbiológus leszek. A gond akkor kezdődött, amikor ráébredtem, hogy a biológia és a kémia, az a két dolog, amely ehhez a legjobban kell, finoman szólva sem a kedvenceim, és nem is vagyok belőlük különösen jó. Nyolcadikos koromban aztán egy nap felvitt bennünket az osztályfőnökünk a könyvtárba, hogy meghallgassunk egy, az éppen aktuális témahétbe illő előadást. Arra már nem emlékszem pontosan, miről szólt az előadás, de az az érzés a mai napig megvan bennem, ahogy miközben hallgattam, belém hasított a felismerés, hogy: Te jó ég! Hát én is valami ilyesmit szeretnék dolgozni! Én is bajba jutott embereken szeretnék segíteni, és Afrikában szeretnék dolgozni. Az előadás után odamentem az előadóhoz, és megkérdeztem, mi a munkája, és hogy mit is kell tennem akkor, ha én is ezt szeretném csinálni. Elmondta, hogy humanitárius békefenntartóként dolgozik, majd gyorsan azt is hozzátette, hogy de nem ajánlja, mert itthon nincs ennek megfelelő képzés, és hogy ez egyébként sem egy túl nőies szakma, a lányok nem ilyesmit szoktak választani, és nem Afrikával szoktak foglalkozni. Engem már akkor sem igazán érdekelt, hogy mások mit és hogy szoktak csinálni, szóval megköszöntem az információkat, és elhatároztam, hogy megtalálom a saját, Afrikához vezető utamat. Ma már azt hiszem, elmondhatom, hogy ez jól sikerült, mert tíz évvel később aztán egy repülőn ültem úton Ugandába, az első afrikai munkámra. Akkor még egy civil szervezet gyakornokaként utaztam ki, mint egy orvosi misszió koordinátora, de aztán hamar kiderült, hogy azzal a szervezettel nem ugyanúgy gondolkozunk etikai és szakmai kérdésekben, így különváltak az útjaink, de Uganda megmaradt. A Szívemben Született Afrika egy blognak indult, négy és fél évvel ezelőtt pedig hivatalosan is be lett jegyezve szervezetként.

* Afrika mely részein folytat a misszió tevékenységet?

— Kelet–Afrikában, Ugandában és Kenyában. Uganda keleti részén, a kenyai határ mentén elterülő Manafwa körzetben kezdtük meg a munkát legelőször, és vagyunk ott jelen a mai napig. Még abban a házban, ahol élünk, sincs vezetékes víz, a kannákban összegyűjtött esővízben fürdünk, és áramunk is csak akkor van, amikor a napelemek feltöltődnek, ez az esős időszakban csak napi néhány órányi idő. Az ételünket az udvaron, a földön faszénen főzik, és a kamránk például egyúttal tyúkólként is funkcionál. Mégis azzal, hogy van mit ennünk, van hol laknunk, és tudunk venni tiszta vizet, melyet biztonsággal fogyaszthatunk, szerencsésebbek vagyunk, mint a falu lakosai. Másfél évvel ezelőtt pedig az ország északi részében található Karamojában és a szomszédos kenyai, szudáni területeken találták meg az emberiség legősibb nyomaira utaló csontvázakat, valamint használati tárgyakat, szóval bátran kijelenthetjük, hogy az emberiség bölcsőjének nevezett afrikai kontinensnek is arról a részéről van szó, ahonnan az emberiség fejlődése elindult. Szintén nagyjából két évvel ezelőtt kezdtük meg a munkát Kenyában is. Egyrészt a fővárosban, Nairobiban található egyik legnagyobb nyomornegyedben, a Korogochóban, másrészt pedig Mombasában és környékén.

* Sokan jelentkeznek önkéntesnek? Kérdezhetném úgy is, hogy sokan segítik a munkájukat? Akik csatlakoznak a misszióhoz, részesülnek valamiféle felkészítésben?

— Mi a Szívemben Született Afrikánál hiszünk abban, hogy az önkéntes szerepvállalás izgalmas, tartalmas, sokszínű és lélekemelő. Hiszünk abban, hogy minden önkéntes megtalálhatja nálunk maga számára a változatos, gyakran kihívásokban gazdag, a segítségnyújtáson túl az egyéni fejlődést elősegítő feladatokat. Hiszünk abban, hogy az eredményes segítségnyújtás egyik alappillére a sokszínű, összetartó csapat, így tárt karokkal várjuk kortól, nemtől, élethelyzettől függetlenül minden olyan érdeklődő jelentkezését, aki szívesen csatlakozna be a munkánkba. Hiszünk a társadalmi felelősségvállalás fontosságában, így arra törekszünk, hogy szervezett keretek között minden önkéntesünknek lehetőséget adjunk ennek megtapasztalására. Tudjuk, hogy akár itthon is, de az afrikai önkéntes munkák alkalmával pedig különösen van esély arra, hogy az önkénteseink lelkileg megterhelőbb történetekkel, helyzetekkel is találkoznak. Ezért folyamatos, jól átgondolt és tapasztalati tudáson alapuló képzéseinkkel igyekszünk a lehető leginkább felkészíteni minden csapattagot a feladata elvégzésére, majd ha szükséges, szupervíziós lehetőség is van.

* Mik a közeljövőben a Szívemben Született Afrika tervezett programjai?

— Éppen egy hete érkeztünk haza legutóbbi ugandai missziónkról, mely során hat hetet töltöttünk az országban, és már egy-két héten belül el is kezdődik a felkészülés a következőre, melyre szeptemberben indulunk majd egy nagyobb önkéntes csapattal. A nyár pedig mindig egy kicsit nyugodtabb időszak, kevesebb az esemény, megbeszélés és hivatalos feladat, szóval ilyenkor mindig a szervezetfejlesztésé a főszerep, most sem lesz ez másképp. Ami a szakmai feladatokat illeti, Uganda és azon belül is Karamoja lesz a fókuszban a következő időszakban, ahol egy nagyon nehéz sorsú, fiatal lányokkal foglalkozó projektumot indítunk hamarosan útjára, már folyamatban van ennek az előkészítése, és jelenleg úgy érezzük, hogy a szervezet eddigi életének egyik legmeghatározóbb projektuma lesz ez.