Amikor a szervezet megnyitotta kapuit, 8 állandó birkózója volt, ma már ez a szám 60-ra bővült — a tagság egy része Tornyoson edz. A fiatalabbak heti háromszor, az általános iskola felső tagozatosai és a középiskolások hetente öt alkalommal.

A klubban kemény munka folyik, melynek gyümölcse minden versenyen megmutatkozik. Az egyesület tagjainak többsége már a szerbiai válogatott színeiben birkózik, és dobogós helyezésekkel tér haza a rangadókról.

Saját kisbuszuk van, mellyel a versenyekre járnak, de a sok tehetség miatt szükségük lesz még egyre, melyet jövőre terveznek beszerezni. Az objektumban szauna is található, de a további terveik közé tartozik a 40 személy elhelyezésére alkalmas tér kialakítása, ahol az edzőtábor alatt megszállhatnának az itt felkészülő sportolók. 

Az egyik ifjú tehetséget, Zónai Zsoltot, aki jelenleg az Újvidéki Egyetem Sport- és Testnevelési Karára jár, arról kérdeztük, mikor kezdte a birkózást.

— Nyolcéves koromban kezdtem a birkózást. Megtetszett ez a sport, és azóta „nyomom”, kihagyás nélkül. Edzőtáborok, edzések… Most már nincs napi két edzésem, mert az egyetem mellett nem bírom, de törekszem arra, hogy minél többet eddzek. Szerencsére nem volt nagyobb sérülésem, csak egy bokaficam, az is év elején, és a versenyszezonra már helyre is jöttem.

Zsolt az idén a Kragujevacon megszervezett országos versenyen 1. helyezést ért el 72 kilogrammban, az U23-as kategóriában.

— Nagyon jó volt a verseny, minden úgy sikerült, ahogy terveztük. Külön erre a versenyre nem készültünk, csak a szokásos módon. Amikor nincs szezon, akkor az erősítésen van inkább a hangsúly, majd amint elkezdődik a birkózóidény, változik az edzés, mert birkózni kell, nem pedig súlyt emelni.

* Milyen volt a mezőny?

— Az első mérkőzésem könnyebb volt, éppen megfelelt bemelegítőnek. Nekem különben általában az első meccseim a legnehezebbek, mivel akkor még nem vagyok bemelegedve, nem érzem annyira a birkózást. A második mérkőzést könnyen megnyertem, 8:0-ra technikai tussal. Az elődöntőben egy nagyon nehéz mérkőzés után 2:1-re nyertem egy olyan birkózó ellen, akitől az előző évben sajnos kikaptam. A döntőben pedig Pék Zalánt vertem meg, aki három évvel fiatalabb nálam, viszont nagyon tehetséges és erős. Az előző versenyen én is kikaptam tőle a döntőben, de most kontrázni tudtam.

* Most mire készültök?

— Úgy volt, hogy májusban lesz az országos felnőttverseny is, de azt elhalasztották, így most szeptemberben lesz a legközelebbi. Addig lesz egy nyári felkészülőszezon, ahol ugyanúgy az erősítő és a kondiedzések kerülnek előtérbe.

* A sikerből vagy a kudarcból tudsz jobban tanulni?

— Inkább a kudarcból. Szerencsére sok sikert értem el a karrierem során, de a tavalyi évem volt a legsikertelenebb. Nem lettem országos bajnok, csak a 2. helyre volt elég a teljesítményem, nem jöttek úgy össze a versenyek, ahogy szerettem volna. Kiestem, 5. helyezett lettem, kevés érem jött, kevés dobogós hely. Ebből kellett mentálisan felerősödnöm, hogy nemcsak 1. lehet az ember, hanem igenis oda kell tenni magadat.

Élmény volt végignézni a kemény edzést, melyet a gyerekek láthatóan nagyon élveztek, és látni a sok fáradt, de mosolygós arcot a tréning végén.