home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Színt kell végre vallani
Gyurkovics Virág
2016.01.24.
LXXI. évf. 3. szám
Színt kell végre vallani

A nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak csorbítása miatt a Vajdasági Magyar Diákszövetség (Vamadisz) beperelte az Újvidéki Egyetem Jogi Karát az újvidéki felsőbíróságon. A feljelentés részleteiről, az azóta történt fejleményekről és a vajdasági magyar egyetemisták helyzetéről Sóti Attila, a Vamadisz elnöke nyilatkozott nekünk.

* Mit jelent a vajdasági magyar felvételizőknek az, hogy a kisebbségi joguk adta lehetőséggel szemben mégsem felvételizhetnek az anyanyelvükön az Újvidéki Egyetem Jogi Karára?

— A magyar ajkú diákok az anyanyelvükön fejezik be az általános és a középiskolát, vagyis a felvételi vizsgához szükséges tudásukat is az anyanyelvükön sajátítják el. Sokkal nagyobb pluszmunkát igényelne tőlük, hogy a felvételi vizsgát szerb nyelven rakják le, és emiatt nem ugyanabban a versenyhelyzetben lennének, mint a szerb ajkú társaik. Ezért tartjuk fontosnak, hogy minden karon legyen lehetőség magyarul felvételizni.

* Milyen hátrányokat szenvednek emiatt a diákok?

— Elsősorban kisebb esélyük lehet az állami finanszírozásra, függetlenül attól, hogy megvan hozzá a tudásuk, de az eredményeik közrejátszhatnak az ösztöndíjak elnyerésében is. Tudunk olyan példát, amikor valaki nem beszélt jól szerbül, emiatt önköltséges hallgató lett, a januári vizsgaidőszakra mégis teljesítette a feltételeket, hogy kimehessen vizsgázni. Tehát működik az elképzelés, mely szerint amikor bekerülsz egy egyetemi közegbe, az első vizsgaidőszakig a nyelvet is el tudod sajátítani. Ahogy a többi érintett, ő sem tehet róla, hogy nem beszél megfelelő szinten szerbül, mert a középiskolai oktatás folyamán nem kapta meg a szükséges tudást.

* Mik az elmúlt évek tapasztalatai ezen a téren, hány olyan konkrét esetről tudtok, amikor valaki e miatt a jogcsorbítás miatt került hátrányos helyzetbe?

— A legtöbb karon már több éve lehet magyarul felvételizni, viszont a tavalyi évtől — áprilisban megszületett a tartományi parlament ren, mely kötelezi a Vajdaság területén levő egyetemeket, hogy a hivatalos nyelveken is megszervezzék a felvételi vizsgákat — az összes kart kötelezték erre, és mindenki be is tartotta, kivéve a jogtudományi kart. 2012-ben érkezett az első panasz, azóta folyamatosan kerestek fel bennünket a felvételizők, de azok a szervezetek, amelyekhez mi fordultunk — a Magyar Nemzeti Tanács és az oktatásügyi titkárság —, érdemben nem reagálhattak, mert az akkori törvények szerint az egyetemi karok elbújhattak az autonómiájuk mögé — ez most megváltozott. Ebben a kérdésben nem egyénekről beszélünk, csoportban gondolkodunk ugyanis, de nem is emelhetünk ki egyéneket, nehogy ez a későbbi tanulmányaik során rosszul érintse őket a kar részéről. Tavaly több mint tízen igényelték a magyar felvételit a jogi karon, illetve az Újvidéki Egyetemben belül összesen körülbelül százötvenen — ez azért nagy szám.

* Mik voltak a feljelentés előzményei, és mi áll pontosan a dokumentumban?

— Sokáig mérlegeltük, hogy ezt a lépést megtegyük-e, az előző években is fontolgattuk már, de akkor még nem láttuk reálisnak. Az oktatási tikárság hívta fel rá a figyelmünket, hogy a tartományi parlamentben megváltoztatták ezt a rent. Az előző években szinte az összes kar lehetővé tette az anyanyelven való felvételizést rendelet nélkül is, tavaly pedig a jogtudományi kar volt az egyetlen, amelyik erre nem volt hajlandó. A Tartományi Oktatási Titkárság még korábban kikérte az Alkotmánybíróság véleményét arról, hogy a többnyelvű felvételi vizsga ütközik-e bármilyen törvénnyel. Erre 2015 elején az a válasz érkezett, hogy nem sért semmilyen törvényt, és a tartományi parlament ezután fogadta el ezt a rent. A kar ennek ellenére — az autonómiájára hivatkozva — elutasította, hogy eleget tegyen neki, így az esélyegyenlőségi biztoshoz fordultunk, aki kilencven napot jelölt ki határidőnek, melyen belül születik valamilyen végzés. Aggódtunk, hogy kicsúszunk az időből, és a 2016. évi felvételi vizsgánál is változatlan marad a helyzet, ezért átadtuk a keresetet annak tudatában, hogy az oktatási tikárság és az MNT támogat bennünket, illetve hogy ez a rendelet felülírja az egyetemi karok autonómiáját — ebben jogi szakemberek is megerősítettek bennünket —, így december 2-án megtettük a feljelentést. A dokumentum annyit tartalmaz, hogy 2016-tól a jogi kar is több nyelven szervezze meg a felvételi vizsgát, és ezt foglalja írásba, illetve jelentesse meg a Magyar Szó és a Dnevnik napilapban. Néhány héttel később az esélyegyenlőségi biztos értesített bennünket, hogy részéről az eljárás befejeződött, mert a törvény kötelezi őt a visszavonulásra, ha bíróságra kerül az ügy.


Szabó Attila felvétele

* A jogtudományi kar állítása szerint a dokumentum mind ez idáig nem érkezett meg hozzá. Mit gondolsz erről?

— A bíróság azt nyilatkozta, hogy december 7-én kiküldte a feljelentést a jogi karnak. Meggyőződésünk, hogy az irat meg is érkezett, ez pedig csak időhúzás a kar részéről, hogy ne kelljen állást foglalnia. Mi nyilvánosan is kimondtuk már, hogy nagyon örülnénk, ha ezt a háttérben tudnánk megoldani, a keresetet is visszavonnánk. Presztízskérdés azonban, hogy a jogtudományi kar eltörölje ezt a mindenféle indoklás nélkül fenntartott kikötését.

* Van-e más fejlemény az ügyben?

— Ami engem, személy szerint nagy csalódásként ért, az az, hogy az Újvidéki Egyetem szenátusa — a rektor és az összes kar dékánja — is a jogi kar mellett tette le a voksát. Azok a dékánok tehát, akik a saját karukon engedélyezik a többnyelvű felvételit, a jogi kar esetében azt mondják, hogy helyesen jár el. Ha megnézzük a rektor, Dušan Nikolić válaszát, ő lényegében semmit sem mondott. Támogatja a többnyelvűséget meg a kisebbségi jogokat, de hangsúlyozza, hogy a karok autonómiáját is tekintetbe kell venni. Minden tiszteletem a rektoré, de talán nem mellékes, hogy őt tavaly választották meg, előtte pedig a jogtudományi kar dékánja volt. Az oktatásügyi miniszter is írásba foglalta a véleményét, hogy a jogi kar autoritására hivatkozva részéről ez rendben van, amivel kimondta, hogy igenis elvárjuk a gyerekektől, hogy a középiskola befejeztével tudjanak szerbül. Ezt egyre inkább úgy élem meg, mint egy Dávid és Góliát közötti harcot, mert ha felsorakoztatjuk, hogy ki áll ki mellett, akkor a kar most már az egész egyetemi vezetőséget és az oktatási minisztert is maga mellett tudja. Mi viszont jelenleg az oktatásügyi titkárságot, de ki tudja, hogy a választások után egy esetleges új titkár egyet fog-e érteni velünk, ahogyan most Nyilas Mihály. Mivel nyelvi alapú diszkriminációról van szó, ennek az ügynek gyorsított eljárásban kellene lefolynia. Bízunk benne, hogy a tavaszra már eredménye is lesz, ami már a júniusi felvételi vizsgára is hatással lesz.

* Egy feljelentésnek vannak költségei is. Ezt hogyan oldjátok meg?

— Amikor megnéztük, hogy léteznek-e a törvényes keretek, melyek alapján jogászok szerint nekünk van igazunk, figyelembe vettük, hogy kik állnak mellettünk, és megteremtettük hozzá a feltételeket is. A Vamadisz önerőből nem tudná ezt vállalni. Az MNT-től biztosítékot kaptunk rá, hogy fedezni tudjuk majd a költségeket, így adtuk be a keresetet.

* Van-e B terv, ha esetleg nem sikerülne megnyerni a pert?

— Kaptunk már olyan jogi szakvéleményt is, amely szerint Szerbiában megtörténhet, hogy nem az igazság, hanem az autoritás győz. Viszont hiszem, hogy nekünk kell győznünk, mert itt nem csak törvényekről van szó. Ez ennél sokkal fontosabb, hiszen itt több nemzet él, és a tolerancia, illetve egymás elismerése, elfogadása különösen lényeges. Egyetértek azzal az állásponttal, hogy Szerbiában meg kell tanulni szerbül, de talán nem a felvételi vizsgákon kell ezt számonkérni a diákoktól, hiszen negyedikben így is elég sok gondjuk van. El kell dönteniük, mit akarnak, hol tanuljanak tovább, az egész család élete felborul. Ennek a társadalomnak már túl kellene lépnie ezen az elváráson. Persze ennek is van alapja, és noha nem a ’90-es években vagyunk, az ügynek mégis van egy ilyen üzenete is. De talán az is számít, hogy nem valamelyik magyar politikai pártunk állt ki ebben az ügyben, vagy nem egy tartományi kormányhivatal, még csak nem is az MNT, hanem egy hallgatói szervezet. Nekünk az idén a programok megvalósításán kívül az a legfontosabb célunk, hogy az MNT végre elfogadja, hogy a diákok beleszólhatnak az ösztöndíjpályázatokba. A Kárpát-medencében egyébként erre nagyon jó példákat láthatunk. Ehhez képest nálunk főleg akkor lehet hallani a hallgatói szervezetekről, ha tüntetnek, viszont érdemben nem szólnak, nem is szólhatnak bele a dolgokba. Egyszerűbb lett volna mindennap elmenni tüntetni a jogtudományi kar elé, de többre tartjuk magunkat annál, mint hogy csak hangoskodjunk, ha valami nem tetszik. Ez a per talán el tud indítani egy láncreakciót, mely hozzásegíthet bennünket az egyetemi hallgatók helyzetének javulásához. Innentől kezdve az már részletkérdés, hogy elveszítjük-e, vagy nem, vagy hogy ránk nézve ennek milyen következménye lesz. Színt kell vallania ennek az országnak is, derüljön ki, képes-e rá, hogy végre megváltoztassuk a helyzetet. Emiatt is tettük meg ezt a lépést, aminek hosszabb távon sokkal mélyebb üzenete van.


Kattints az alábbi képre, és tekintsd meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..