home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Színes varázslat
Bacsik Lőrinc Natália
2022.05.04.
LXXVII. évf. 17. szám
Színes varázslat

Aranyos Heléna Tóbán él a családjával. A fiatal anyukát már többen hívták, hogy rajzoljon gyerekszobák falára, de az ablaküvegre festett lenyűgöző képeit is megcsodálhattuk a házakon. A magyarcsernyei Ady Endre Művelődési Egyesület előcsarnokának ablakait immár harmadik alkalommal varázsolja mesebelivé. Aki csak elhalad az épület előtt, ámulva tekint a rajzra. És ahogy észrevettem, nem csak a gyerekek szeretnek elidőzni az alkotást nézve… Mindenkinek más-más rész, figura tetszik, de szinte bárkit megigéz az összkép.

Heléna nemrégiben készült el a legújabb, tavaszi témájú művével. Örömmel fogadta az ötletet, hogy beszélgetés készüljön vele. Talán így többen megismerhetik őt, aki azzal ajándékoz meg bennünket, hogy rajzol és fest.

* Hogyan kerültél Tóbára?

— Temerinből jöttem Tóbára. Nagy családban nevelkedtem, öten vagyunk testvérek. Két bátyám, egy nővérem és egy öcsém van.


Aranyosi Heléna (fotó: Bacsik Lőrinc Natália)

* Mikor szeretted meg a rajzolást? Emlékszel-e, ki biztatott, ki volt hatással rád, esetleg kitől örökölted a tehetségedet?

— Anyukánk is nagyon vonzódik a művészetekhez, így mindannyian szeretünk rajzolni, festeni, barkácsolni, szinte mindent, ami által újat lehet alkotni. Az általános iskolát Temerinben fejeztem be. Mindig is kedveltem a képzőművészetet, már az általános iskolában is több eredményt értem el. Sokat festettem, rajzoltam, és a művészettörténet is nagyon érdekelt. Ezért is döntöttem úgy, hogy művészeti iskolába felvételizek. Akkori rajztanárom, Utcai Dávid festőművész és persze a szüleim támogatásával a Zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti szakára esett a választásom. Sikeresen felvételiztem, és megkezdtem a tanulmányaimat. A Bolyaiban töltött négy év alatt rengeteget tanultam, nagyszerű tanáraim voltak, és a kollégiumi élet is igen családias hangulatú volt. 2013-ban érettségiztem. Egy barátnőm által ismertem meg ekkor Tóbát és a páromat, Edvint, aki két évvel később a férjem lett. Így sodort az élet ebbe a kis faluba.

* Mi mindent festettél eddig?

— Nem vagyok biztos benne, hogy mindent fel tudok sorolni, mivel nagyon sok művészeti táborban is részt vettem, ahol a nyomtatott grafikától az olaj-, pasztell-, akril- és üvegfestékig, sőt, ezeken túl is nagyon sok technikával dolgoztam. Vászonra, fára, papírra, üvegre, kartonra, valamint óriási betonlapokra rajzoltam. Nem is olyan régen pedig a tóbai iskola focipályája volt az alkotási felület. A szívemhez a természet motívumai állnak legközelebb: virágok, fák, tájak, állatok. Amióta gyerkőceim vannak, a mesefigurák festését is nagyon megszerettem.


Fotó: Facebook

* Milyen technikával dolgozol?

— Jelenleg leginkább akrillal. Falfestményeket készítek, üvegablakokra viszek fel lemosható dekorációkat, betonra a már említett focipályán festettem. Az utóbbit egy kedves barátnőmmel készítettük el a gyerekek számára.

* A közérzeted, hangulatod mennyire van hatással a munkádra?

— Két gyerkőc mellett inkább úgy mondanám, hogy a munkám van hatással a közérzetemre. Nekem a festés relaxáció. Megnyugtat, ha ideges vagyok, segít kikapcsolni a mindennapi rohanásból. A festést vagy bármely más kreatív időtöltést egyfajta befelé fordulásként élem meg. Mostanság nagy öröm számomra, hogy amíg engem kikapcsol ez a munka, addig sok-sok gyereknek és felnőttnek mosolyt csal az arcára az elkészült alkotás.

* A gyermekeid szeretnek-e rajzolni?

— A kislányom hétéves, és nagyon szeret rajzolni, festeni, ragasztani. A kisfiam négyéves, már ő is kezd rajzolgatni, viszont jobban tetszik neki az ecsettel való festegetés. Ez az, amit órákig tudna csinálni.

Heléna és néhány barátnője már kézműves-foglalkozásokat is tartott a tóbai gyermekek számára, aminek a kicsik nagyon örültek. Remek alkotások születtek, az ott eltöltött idő pedig feledhetetlen emlék mindannyiuk számára. Biztos, hogy nem könnyű művészi alkotásokkal kitűnni, boldogulni a kisebb településeken, de Heléna újat hozott környékünkre. Ami neki hobbi, az számunkra színesség, öröm, a gyermekkor felidézése.


Fotó: Facebook

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..