A többi közt az időjárási viszonyok hatásáról a terméshozamra, valamint a gyomnövények herbicidrezisztenciájáról is szó volt. Dr. Jegor Miladinović, az intézet igazgatója fontosnak tartja az összejövetelt:

— Sokat jelent számunkra, hogy az agronómusok tanácskozására érkező szakemberek fontosnak tartják, hogy itt legyenek, és közösen keressünk megoldást a szakmában felmerülő gondokra. Közös érdekünk és célunk a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A közelgő tavaszi vetésre új, bőtermő fajtákkal és hibridekkel készülünk, és ami ennél is fontosabb: elegendő mennyiségű csúcsminőségű vetőmagunk van, ez pedig lehetővé teszi, hogy gazdáink a tavalyinál is jobb eredményt érjenek el.

Az agronómusok 49. szaktanácskozását Danilo Golubović mezőgazdasági államtitkár nyitotta meg. Beszámolt a mezőgazdaság helyzetfelmérésére irányuló brüsszeli tárgyalásokról, melyeknek eredményeképpen lehetőség nyílik az előcsatlakozási alapból mintegy 175 millió euró lehívására. Arra a kérdésre, hogy mikor várható a tárgyalások befejezése, illetve maga a csatlakozás, az államtitkár a következőt válaszolta:

— Nem az a lényeges, mikor kerülünk be az Európai Unióba, hanem hogy milyen fölkészültséggel. Jó irányba haladunk, és a termelőinkben tudatosítanunk kell, hogy mi is az EU gazdasági szempontból. A mezőgazdasági tanácsadó szolgálatok, a szövetkezeti szövetség és az intézetek átfogó programot hoztak létre a gazdák képzésére, hogy tájékoztassák őket, miként juthatnak hozzá az uniós alapok forrásaihoz, illetve abban is szeretnének segíteni, hogy a termelők a csatlakozás során is eredményesen pályázhassanak a fejlődéshez szükséges anyagi eszközökre.

Az ötnapos találkozón a kutatóintézet nemesítő osztályainak munkatársai ismertették az előző évi termelési eredményeket, és vázolták az új hibridek és fajták köztermesztésbe vonásának előnyeit. Például a búza esetében a sárgarozsda ellen a tápanyagfenntartás és a megelőző kezelés a megoldás, kukoricából pedig olyan hibrideket kell választani, amelyek jól tűrik a fenyércirok elleni herbicideket. Dr. Djordje Jocković nemesítő elmondta, hogy a hiányos agrotechnika és a parcellák gyomosodása következtében az átlagtermés 6,5 tonna körül alakul, mely szám jóval kisebb a fejlett mezőgazdaságú országok átlagánál. Az utóbbi nyolcvan évben a hazai kukoricatermelésben alig kétszereződött meg a tőszám (hektáronként 45-50 000 növény), ez pedig nem elegendő a rekordtermés eléréshez. A Mezőgazdasági Kutatóintézet sűrűn ültethető hibrideket bocsátott a gazdáink rendelkezésére. Az NS 4003, az NS 4051, az NS 5051 és az NS 6002 bizonyult a legjobbnak. A magas terméshozam legfőbb feltétele, hogy az eddiginél több növényt termesszenek egy parcellán. Ha a tőszám nem éri el a kellő mennyiséget, semmilyen termesztéstechnológiai vagy agrotechnikai eljárás nem képes pótolni a terméskiesést. Ha a hektáronkénti 10 tonnán felüli hozam a cél, a 600-as éréscsoportú hibridekből 60-65 000, a 300-as és a 400-as éréscsoportba tartozókból pedig hektáronként 90 000 növényt kell ültetni a rekordtermés eléréséhez.

A szaktanácskozáson ezenkívül elhangzott egy kerekasztal-megbeszélés is a fenyércirok gyomirtószer-rezisztenciájáról és a hozamcsökkentő hatásáról. Ez a fajta fenyércirok leginkább Dél-Bánátban és Észak-Bácskában, Bajmok környékén terjedt el, és még a megnövelt mennyiségű vegyszeradag sem semmisítette meg. A gazdák ezt eleinte az időjárással és a gyomirtó szer hatástalanságával magyarázták, de csakhamar kiderült, hogy gyomirtószer-rezisztenciáról van szó. Az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet három hibridet, az NS 640 ultra, a 444 ultra és a 4057 ultra kukoricafajtát ajánlja a fenyércirokkal fertőzött parcellákra. A Focus ultra gyomirtóval pedig ez az évelő gyom anélkül semmisíthető meg, hogy a haszonnövényt stressz vagy károsodás érné.

Az organikus termelésről szóló beszámolókat is nagy érdeklődés övezte, hiszen az Európai Unió piacán egyre nagyobb a kereslet az úgynevezett biotermékek iránt. Szerbiában csak az utóbbi öt évben 2500 hektárral nőtt az organikus termelés területének nagysága, a legújabb adat szerint pedig az országban jelenleg 8228 hektáron folyik ilyen termelés. A minisztérium szerint azonban ez még nem elég ahhoz, hogy a biotermékek kiviteléből mind a termelő, mind az ország jelentős bevételre tegyen szert.