home 2024. július 14., Örs napja
Online előfizetés
Szerbia öt éven belül csatlakozhat az EU-hoz?
Kartali Róbert
2024.05.15.
LXXIX. évf. 20. szám
Szerbia öt éven belül csatlakozhat az EU-hoz?

Várhelyi Olivér reméli, hogy a következő Európai Bizottság megbízatási ideje alatt Szerbia belép az EU-ba. Hétfői belgrádi látogatása után a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztost kedden Szabadkán dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke fogadta. Körbejárták a magyar kormány támogatásával felújított zsinagógát, majd a VMSZ székházában tartottak zárt körű tárgyalást a VMSZ és az MNT tisztségviselőivel.

Megtisztelő az, hogy az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa is kíváncsi a mi helyzetünkre, illetve a tevékenységünkre, az eredményeinkre, illetve a nehézségekre, amelyekkel szembenézünk — nyilatkozta a tárgyalások után dr. Pásztor Bálint. Elmondta, hogy Várhelyi Olivérrel beszélgettek a Magyar Nemzeti Tanács létéről, működéséről, a vajdasági tapasztalatokról, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség tevékenységéről.

— Azt gondolom, és ez megállapítást is nyert, hogy elsősorban az elmúlt tíz évből tudunk olyan eredményeket felmutatni, amelyek európai kitekintésből is eredménynek számítanak, mint amilyen a nemzeti tanácsoknak a helyzete, mint amilyen a tartományi autonómia, vagy pedig a történelmi megbékélés a szerbek és a magyarok között. Eredmény az, hogy a kollektív bűnösségünket kimondó határozatokat hatályon kívül tudtuk helyezni úgy, hogy vannak olyan európai uniós tagállamok, amelyekben ezeket az elveket hirdető jogszabályok még nyolcvan év után is hatályosak.

A nemzeti kisebbségeket tekintve az egész Balkánon a vajdasági magyar kisebbség a legjobb példa — fejtette ki véleményét a találkozó után Várhelyi Olivér. A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos kiemelte, hogy az elmúlt mandátumban igyekezett megmutatni azt az értéket, amelyet Európában a nemzeti kisebbségek képviselnek.

— Az egész Balkánon, itt Szerbiában a vajdasági magyar kisebbség példája a legjobb, hiszen itt a magyar kisebbség a jogai teljes tiszteletben tartása mellett tudja megélni a magyarságát. Ugyanakkor nem csak szerves része Szerbiának, a politikai hatalomban is jelen van, a legfőbb állami szinten része a kormánykoalíciónak, a vajdasági kormányban is fontos pozíciókat tölt be, ahol a vajdasági parlament elnöke is magyar.

Az uniós politikus Szabadkán megerősítette korábban tett nyilatkozatát, mely szerint az Európai Bizottság következő megbízatási ideje alatt Szerbia beléphet az EU-ba.

— Egyértelmű, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy új tagokat vegyen fel. Ha megnézzük az utóbbi két év döntéseit, akkor azt látjuk, hogy Európa felkészül arra, hogy a következő bizottsági mandátum végén új tagokat tudjon befogadni. A magam részéről azt tettem ehhez hozzá, hogy rögtön 2019 elejétől fogva megpróbáltam újra visszatenni a bővítés ügyét a legmagasabb politikai kérdések közé. Sikerrel jártunk, hiszen ez most már egyértelmű, hogy nemcsak politikai támogatás van, hanem gazdasági támogatást is nyújt hozzá az Európai Unió. Gondoljunk itt a legutolsó döntésekre februárban, a gazdasági terv megszületésére. Ez egy világos és egyértelmű elköteleződése az Európai Uniónak arra, hogy új tagok lépjenek be. Ehhez persze az kell, hogy Szerbia is végezze el a maga részét, teljesítse a tagsághoz szükséges feltételeket. Ezért mondtam azt Belgrádban is többször, hogy az ajtó nyitva áll, tessék rajta belépni.

A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos kifejtette, hogy úgy nem lehet komoly európai politikát folytatni, ha az ember lemond a közvetlen környezetéről. Mint kiemelte, 2014-ben egy olyan bizottsági program született meg, amely kizárta a bővítést.

— Ez elbizonytalanította a Balkánt, láttuk, hogy jelentősen visszavetette a fejlődésben, és saját értékelésem szerint ezzel nemcsak öt évet veszítettünk, ami egy bizottsági mandátum, hanem annál sokkal többet, hiszen vissza kellett építenünk a bizalmat a Balkánon is az iránt, hogy ebből tényleg lesz valami. Nem lehet visszaépíteni ezt a hitet egyik napról a másikra. Ezért volt nagyon fontos, hogy rögtön az elejétől egy új bővítési metodológiát csináltunk, egy teljesen más és integrált gazdaságfejlesztést az egész régiónak, ami bizonyítja, hogy Európa igenis meg tudja oldani azokat a kérdéseket, amelyeket senki más, tehát összeköti az összes balkáni fővárost egymással, akár autópályával, akár vasútvonallal, hogy elhozza azt a digitális gazdaságot, amely Európában is épül, hogy új energiaforrásokhoz juttatja a Balkánt, és hogy egyáltalán a belső piacba minél gyorsabban beintegrálja.

A Nyugat-Balkánra vonatkozó reform- és növekedési terv kapcsán úgy fogalmazott, hogy ezzel és az összes többi támogatással 2027-re a Balkán és benne Szerbia csaknem ugyanannyi forráshoz tud hozzájutni, mint a jelenlegi kohéziós és strukturális tagállamok. Tehát 2027-től Szerbia számára minden meglesz ahhoz, hogy ugyanazokat az előnyöket élvezze, mint a tagállamok. Ehhez az is kell persze, hogy Szerbia éljen ezzel a lehetőséggel, és lépjen be utána az Európai Unióba — tette hozzá a biztos.

Fényképezte: Kartali Róbert

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..