home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
„Szerbia és Magyarország kapcsolata az együttműködésen alapszik”
Markovics Annamária
2022.09.23.
LXXVII. évf. 38. szám
„Szerbia és Magyarország kapcsolata az együttműködésen alapszik”

Nyolc évig vezette Magyarország belgrádi nagykövetségét, a jövőben pedig Isztambulban lesz főkonzul. Dr. Pintér Attila belgrádi megbízatása szeptember 16-án járt le, lapunknak nyilatkozva azt mondta, jól érezte magát Belgrádban, és szerbiai külszolgálatából csak pozitív élményei vannak.

* Nyolc éven át vezette a belgrádi nagykövetséget. Gyakori a két egymást követő megbízatási idő a diplomáciában? Ez sok vagy kevés, „belefáradhat” az ember egy országba?

— Egy külszolgálat általában öt évig tart, ezután rendszerint más megbízatást kapnak a kollégák belföldön vagy külföldön. Nyolc év egy állomáshelyen a legkevésbé sem szokványos. Ha valaki szereti, amit csinál, és jól érzi magát a fogadó országban, ahogyan én is, kizárt, hogy belefáradjon. Szerbiába egyébként sem lehet belefáradni, hiszen rendkívül színes és érdekes ország, ahol mindig történik valami.

* Számos magyar—szerb programot szerveztek az utóbbi nyolc évben, kezdve az első közös kormányüléstől a mezőgazdasági vásáron át a különböző kulturális eseményekig. Melyik volt ezek közül a legfontosabb, melyiknek volt a legnagyobb hatása, legtartósabb, legjelentősebb eredménye?

— Véleményem szerint annak az eseménynek van igazán nagy hatása, amelyet magas szintű résztvevők jelenlétével tartanak, amelynek tényleges politikai súlya van. Ilyenkor ugyanis a két ország vezetői érdemi döntéseket hoznak a kétoldalú kapcsolatokról. Lényegében itt a közös kormányülések rendszerére gondolok, mely végtére is a két ország közti politikai együttműködés lehető legmagasabb szintje 2014 óta. Az, hogy ez a mai napig folyamatban van, azt mutatja, hogy sikerült valami maradandót alkotni. A gazdasággal kapcsolatban két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik a gazdasági vegyes bizottsági ülések, melyek szintén rendszeresen asztalhoz ültetik a két ország üzletembereit és kormányzati szereplőit. Itt lehetőség van arra, hogy új kapcsolatok jöjjenek létre, és korábbi együttműködéseket zárjanak le érdemi megállapodások. Lényegében egy fórum, mely lehetőséget teremt a gazdasági szereplők számára. Mióta a tárca Külgazdasági és Külügyminisztériumként működik, nagyon fontos szerepet kapnak az ilyen gazdasági, befektetési és kereskedelmi kérdések is, ami pozitív hatással van a magyar—szerb kapcsolatokra. A másik gazdasági természetű ügy, melyet kiemelnék, a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program. Megítélésem szerint egyrészt jelentős mértékben hozzájárult a vajdasági magyarság szülőföldön maradásának és gazdasági megerősödésének előmozdításához, másrészt kiemelt szerepe volt abban, hogy a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok 2016 után szinte berobbantak. Fontosnak tartom azt is, hogy 2014-ben megnyitottuk a belgrádi Collegium Hungaricumot, mely nagyon rövid idő alatt a belgrádi kulturális élet egyik elismert központja lett.

* Mindig a gyümölcsöző magyar—szerb kapcsolatokról hallunk. Valóban ennyivel jobb most a kapcsolat, mint például tíz éve?

— Természetesen, sokkal jobb a helyzet, mint tíz éve. A legnagyobb lépés, melyre utaltam is, hogy végbement a magyar—szerb megbékélési folyamat, és a két ország kapcsolata az együttműködésen alapszik. Ezt a kormányzati csúcstalálkozók is mutatják, illetve a magas szintű találkozók gyakorisága. Külön kiemelném, hogy szeptember 9-én Belgrádba látogatott Novák Katalin köztársasági elnök. Meggyőződésem, hogy az elnök asszony látogatása jelentősen hozzájárul majd az egyébként is kiváló magas szintű együttműködéshez. A gyakorlat terén azt tudom mondani, hogy a szerb fél mindig figyelmet fordít a magyar álláspontra, külön, kiemelt figyelemmel kezeli a magyar kapcsolatokat. Ebben diplomataként nekem is számtalanszor részem volt, ami nagyon sokat számít ebben a szakmában. Az, hogy nyitottan és őszintén tudunk beszélni, rengeteget könnyít a munkánkon. Ez tette lehetővé azt is, hogy a vajdasági magyarság kérdéseit is rendezni tudjuk. Így mostanra a magyarok a szerb társadalom megbecsült tagjai, akiknek a nyelvét és kultúráját Szerbia becsben tartja. A társadalmi érintkezés terén is látni a fejlődést, egyre több szerb turista érkezik Magyarországra, és a magyarokról alkotott kép jelentősen javult Szerbiában. Úgy tudom, a görög után a magyart tartják a leginkább kedvelt népnek, ahogyan az egy közelmúltbeli közvélemény-kutatásból kiderült. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődése a statisztikai adatokon is egyértelműen látszik. 2014-ben, nagyköveti megbízásom kezdetén a kétoldalú áruforgalom értéke 1,7 milliárd eurót tett ki, melynek hozzávetőleg 75 százaléka volt a magyar export, 25 százaléka pedig az import. Ehhez képest 2021-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke megközelítette a 3,8 milliárd eurót, vagyis a 2014. évi adathoz képest több mint a duplájára nőtt. Az export és az import aránya is kiegyensúlyozottabb irányba tolódott, most a teljes külkereskedelem kevesebb mint 60 százalékát teszi ki a magyar export. Az idei év első hat hónapjában még ennél is nagyobb lendületet vett a kereskedelmi kapcsolatok dinamikus növekedése. A kétoldalú forgalom értéke meghaladta a 3,2 milliárd eurót, vagyis fél év alatt jelentősen felülmúlta a 2020. évi értéket. Azt gondolom, ez egyértelműen bizonyítja, hogy a sokat hangoztatott állítás, mely szerint a kétoldalú kapcsolataink történelmi csúcson állnak, nemcsak marketingfogás, hanem valóban szemmel látható és bizonyítható tény.

* Az ukrajnai háború sem csorbított a jó barátságon?

— Röviden azt kell mondanom, hogy nem, a jó kapcsolatokra nem volt semmilyen hatással a háború. Abban teljes egyetértés mutatkozik Budapest és Belgrád között, hogy mindenki számára a mihamarabbi tűzszünet és a béke elérése a legfontosabb. Magyarország és Szerbia szomszédos országok, így hasonlóan érintenek bennünket a válságok, hasonló kihívásokkal kell szembenéznünk. Ha abból indulunk ki, hogy mi történt az elmúlt válságok — koronavírus, migráció, energia — esetében, akkor bizakodó vagyok, és a kapcsolatok erősödését várom. A két ország számos esetben demonstrálta, hogy bajban ismerszik meg a jóbarát. A háború okozta gazdasági, energetikai és ellátási nehézségeket egyelőre mindkét ország nagyon jól kezeli. Ami az egyik legaktuálisabb kérdést, az energetikát illeti, szeretném kiemelni, hogy a két ország vezetői 2022. június 10-én széles körű energetikai együttműködést előirányzó gázpiaci és áramellátási megállapodást írtak alá, melynek köszönhetően Szerbia 500 millió köbméternyi földgázt tárolhat Magyarországon a következő téli szezonban bérelt tárolókban.

* Milyen élményei voltak Szerbiával kapcsolatban? Mire fog emlékezni ebből az országból?

— Nekem csak pozitív élmények jutnak eszembe Szerbia kapcsán. Például az, hogy az emberek közvetlenek, barátságosak, nyitottak, igyekeznek jókedéllyel élni a mindennapjaikat, imádják a sportot, nagyon kemények, de ezzel együtt hatalmas szívük van. Az alatt a nyolc év alatt, amíg Belgrádban éltem, elképesztően sokat fejlődött az ország. 2014-ben két államot értek el az autópályák, ma már négyet. Hatalmas infrastrukturális fejlesztések zajlanak, melyek pozitív hatása már látszik. Mire fogok emlékezni? A barátaimra, akiknek a társaságában mindig nagyon jól éreztem magam. És arra is biztosan emlékezni fogok, hogy amíg Belgrádban teljesítettem külszolgálatot, a szerb vízilabda-válogatott kétszeres olimpiai bajnok lett.

*  Mit üzenne utódának, mire számítson?

— Arra, hogy nagyon sok munkája lesz, de cserébe szép sikerekben és nagyon jelentős elismerésben, megbecsülésben lehet része.

*  Milyen kihívások várják most?

— Szijjártó Péter miniszter úr felkérésére Isztambulban folytatom munkámat, a főkonzulátust fogom vezetni a következő időszakban. Célom az, hogy a főkonzulátus jól működő misszió legyen, és érdemben hozzá tudjon járulni a magyar külpolitika céljaihoz. A két ország között a politikai kapcsolatok kiválóak, ám gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink vonatkozásában úgy gondolom, bőven van még tennivalónk. Fontosnak tartom, hogy minél több török nagyvállalat válassza befektetési célként Magyarországot, és ezzel párhuzamosan növelni tudjuk a kereskedelmi forgalmat is. Törökországnak kiemelt helye van a magyar energiabiztonság terén, hiszen a Déli Áramlat révén jelentős szerepet tölt be földgázellátásunkat illetően. Reményeim szerint más területeket is be tudunk majd kapcsolni az energetikai együttműködés kereteibe.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..