Budapest, Margitsziget — 2015. január 3.

A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848—1849-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott, és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre már Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a müncheni akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá — a magyar szobrászok közül elsőként — a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakottaszobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot. További köztéri műveit — elhatalmasodó tüdőbaja miatt — már nem tudta befejezni. Ilyen volt a Petőfit megmintázó szobra is Budapest belvárosában. Az említett alkotást végül Huszár Adolf fejezte be.

Budapest — 2022. február 19.

A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi. (Külső hivatkozás: ITT)

Izsó Miklós 1875. május 29-én hunyt el Budapesten. Nyugvóhelye a Fiumei úti sírkert.

…

Ezen a napon született 1931-ben Budapesten Latinovits Zoltán Jászai Mari-, Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas magyar színész. A legnépszerűbb magyar színészek egyike, sokan úgy emlegetik: a színészkirály.

Budapest — 2022. szeptember 8.; Györffi Réka Sarolta fotója

„Az energia nem vész el, csak átalakul — tanultuk valamely régi fizikaórán. Érthető, logikus, egyszerű. Rakom habarcsba a téglát. Energia plusz anyag: fal. Itt a bökkenő. Rakjuk halottainkat a földbe, és hová száll az energia? Szeretteink energiája, prófétáink csóvás ereje hová röpül?”