1566. szeptember 7-én betelt Szigetvár és hős védőinek tragikus sorsa. „Zrínyi ezután kinyittatta a belső vár kapuját, és vitézei szablyát rántva rohantak ki a hídon át a törökre. A kis csapatban az ifjú Jurisics Lőrinc magasba emelten vitte Zrínyi dunántúli főkapitányi zászlóját. »Jézus! Jézus!« és »Allah, Allah« kiáltások szálltak az ég felé és a kis csapat halálraszántan vetette magát az ellenségre. Zrínyi Miklós a hídon át átrohanva egy az első sorban álló török tiszttel végzett és tovább küzdött, amíg csak egy golyó az oldalába nem fúródott és a földre nem terítette. Végül egy jobbhalántékát ért puskalövés végzett vele. Később a törökök fejét vették. […] Az ostrom 34. napján, hősi küzdelem után a felmérhetetlen túlerővel szemben elbukott a szigeti vár, de a sors nem engedte meg, hogy Szulejmán szultán megízlelje e győzelem örömét.”

(Földi Pál: Legendás várak — várak legendái. Anno Kiadó, Budapest, 2006, 136—137. oldal)

Bácskertes — 2022. szeptember 3.

„A Zrínyi Miklós parancsnoksága alatt álló katonaság szerény adottságainak kihasználásával, abban a reményben, hogy felmentésére jönnek a királyi seregek, a végsőkig tartotta magát. A szigeti vitézek maradéktalanul eleget tettek a végvári rendszerben rájuk rótt feladatnak: kifárasztották, felőrölték és demoralizálták a szultán seregét, s felemésztették a további hadjáratra alkalmas erejét, idejét. Az 1566. évi hadjáratban Szulejmán nagy álma, Bécs elfoglalása ezzel füstbe ment.”

(Földi Pál: Végvárak vitézei. Huszár Kiadó, 167. oldal)

…

Ezen a napon született 1807-ben Egerben lenkei és zádorfalvi Lenkey János 1848—49-es honvéd tábornok.

Eger — 2022. július 21.

Feljegyeztetett, hogy „egységével, az ezredesi osztályú 2. századdal, aminek a parancsnoka volt, Galíciában állomásozott. A Sztaniszlóban történt lengyel forradalmi megmozdulás brutális leverése kapcsán összeütközésbe került parancsnokával, gróf Alfred von Paar ezredessel. Az összekülönbözés odáig vezetett, hogy százada 1848. május 30-án Lenkey János, Fiáth Pompejus főhadnagy és Harsányi Bálint őrmester vezetésével kalandos körülmények között Magyarországra szökött.” Eme történet fabulája Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében is rögzült annak idején.

A világosi fegyverletétel után cári, majd osztrák fogságba került. Ő is az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt, de pszichés betegsége egyre inkább elhatalmasodott rajta, ezért az eljárást megszüntették ellene. Elborult elmével az aradi vár börtönében halt meg, 1850. február 8-án. Sírja ma szülővárosában, Egerben van.