Ezen a napon szenvedett mártírhalált 1046-ban Szent Gellért püspök.
Versec — 2022. szeptember 17.
Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért hegyének nevezték el (az ezen létrejött városrész a Gellérthegy nevet viseli). A Szent Gellért-szobor neki állít emléket a Gellért-hegy északkeleti oldalában, ahogy a délkeleti tövében álló Szent Gellért tér, valamint az ott álló Gellért fürdő és szálloda is. 1986-ban a Nagybecskereki Egyházmegyét elsőszámú védőszentjeként az ő oltalma alá helyezték.
Budapest — 2015. január 2.
Szent Gellért „előkelő velencei családból származott, 980 körül született. Gyermekként súlyosan megbetegedett. A szülei ekkor Istennek ajánlották. Szent Gellért szerzetesként a Szentföldre ment, de Dalmáciában hajótörést szenvedett. Így került Szent István udvarába, és Imre herceg nevelője lett, majd csanádi püspök.
Versec — 2022.szeptember 17.
A mai Gellérthegynél szenvedett vértanúságot. Ereklyéi a középkor folyamán nagy tiszteletben részesültek. A hegy lábánál fakadó gyógyforrások mellett épült templomát betegek és nyomorékok ezrei keresték fel. 1083-ban avatták szentté.”
(Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 333. oldal)
…
Fogolykiváltó Boldogasszony emléknapja
„Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona” (Jel 12,1). „Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, az Ő utódja és a Te utódot közt: Ő a fejedet tapossa, Te meg a sarkát mardosod” (Ter 3,15).
Budakeszi-Makkosmária, 2022. július 24.
A bűn nélkül született Szűzanya lelki-testi bajainkban közbenjárónk, a gonoszt legyőző erejű imádságságával könyörög a Mindenhatóhoz szabadulásunkért. A Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletének a hívő ember mindenféle szabadulásba vetett, rendíthetetlen bizalma az alapja. Amíg halandó ember él a földön, mindig időszerű a rabságba esett lelkek kiszabadítása, a Szűzanya közbenjárása Szent Fiánál, aki az embert a bűn és a halál fogságából váltotta ki. Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepét először rendi keretek között tartották meg, majd az egész latin Egyházban 1696-tól vált kötelezővé, szeptember 24-én. 1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban.
A tisztelet és a pártfogás mindenkori aktualitása azonban megmaradt, ma különösen a szenvedélybetegek, különböző függőségben szenvedők szabadulásának, a lélekmentésnek a kérésével, az emberszolgáló, tevékeny szeretet gyakorlásával.
(Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 333—335. oldal)
Fényképezte: Martinek Imre