Muzslya — 2013. július 10.

Az ünnepnap állandósulása az időszámításunk szerinti 628-ban történt, Herakliosz bizánci császárnak, a Keletrómai Birodalom uralkodójának rendelete szerint. Történetesen hadainak a betolakodó perzsák fölött aratott diadala után, továbbá örömére és tiszteletére annak, hogy visszaszerezte Krisztus urunk keresztjének darabját. Mint ismeretes, ezen ereklyét, melyet Szent Ilona, Nagy Konstantin császár édesanyja talált meg annak idején, korábban Jeruzsálemben őrizték.

A keresztvetés lényegéről*

A keresztvetéssel megváltásunk jelét, a szent keresztet öltjük magunkra, egész valónkat a Megváltó oltalmába ajánljuk. A keresztvetés a Szentháromság Egy Istenről tett hitvallás.

„Vessünk gyakran, méltó áhitattal keresztet” — olvashatjuk eleink intelmeit, „imádság, munka, étkezés előtt és után, kenyérszegéskor, de kisértés idején, veszedelemben, áldás alkalmával is.”

Versec — 2020. szeptember 19.

A keresztvetés szokása az apostoli időkből származik. A keresztény Tertullianus (+225 körül) írja: „Minden munkánk kezdetén és végeztével, amikor bemegyünk a házba, vagy kijövünk onnan, amikor öltözködünk, vagy idegenbe menni készülünk, a fürdőben, az asztalnál, fénygyújtáskor, mikor lefekszünk vagy leülünk pihenni, sőt bárminemű dolgunk alkalmával keresztet rajzolunk a homlokunkra.”

Aranyszájú Szent János így ír erről a keresztény gyakorlatról: „A győzelem jelét mindenütt látjuk. Mély buzgalommal ábrázoljuk a templomokban, házfalakon, a homlokunkon és gondolatainkba véssük.”

(*külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 324. oldal)

S ha már ünnep, csendesedjünk el, és barangoljunk egyet. Ezúttal virtuálisan. Versec hegyi kápolnájától Pilisszentkereszt barokk stílusú plébániatemplomáig. Mindkét helyen ugyanis búcsús nap ez a dátum.

Verseci fotók  2012. szeptember 14.

Verseci fotók 2020. szeptember 19.

Pilisszentkereszti fotók 2022. augusztus 7.