(lat.: Festum nominis Beatae Mariae Virginis)

Történelmi áttekintés*

A név minden ősi kultúrában szinte varázserővel bírt. Akinek nincs neve a Bibliában, az olyan, mint a kitaszított (Jób 30,8). A név árulkodik viselőjéről (1Sám 25,25). Ezért érthető, ha Mária nevének jelentése iránt kezdettől élénk érdeklődés mutatkozott meg. Ha a név az arám mara (úr) szóból származik, úrnőt jelent. A rabbik magyarázata szerint azonban a marar (keserűség) tőből ered. Ez utal Mária, Jézus Krisztus édesanyja hétfájdalmú életére. A görög szentatyáknál főként három értelmezés szerepel: úrnő, megvilágosító, tenger mirhája. Szent Jeromos (+419/420) tenger csillagának mondja, így szólította: Ave Maris Stella. Canterbury Szent Anzelm (1033—1109) Mária nevét különleges módon tiszteli, imádságot is ír a névhez és viselőjéhez:

„Én méltatlan, azt az egyet kérem, azért az egyért könyörgök a Te szeretett Fiadnak nevében: add meg nekem, nyomorultnak édességes neved folytonos és örökös emlékezetét. Legyen nekem édes ételem, lelkemnek mézédes eledele. Legyen velem a veszedelmek közepette.”

Őrszállás — 2016. július 13.

Kolostori irodalmunkban, kódexeinkben is találunk utalást a név tiszteletére. Mária nevének öt betűje Temesvári Pelbárt (1435—1504) prédikációja szerint a szómisztikából is eredeztethető. M: Mater misericordiaer, mediatrix — ő az Irgalmasság Anyja; I: Advocata — az emberi nem szószólója; R: Reparatrix ruinae — a romlás helyreállítója; I: Illuminatrix — az Egyháznak és az egész világnak a megvilágosítója; A: Auxiliatrix — minden szükségben segítő.

Szűz Mária nevének első kiemelkedő tisztelője Anglia prímása, Szent Anzelm (1033—1109) volt. A név tiszteletét először az Ibériai-félszigeten lévő Cuenca egyházmegye számára engedélyezte 1513-ban X. Leó pápa (1513—1521), amikor az ünnepnapot szeptember 15-ére helyezte. V. Sixtus pápa (1585—1590) 1587-ben e napot szeptember 17-ére tette át. Ekkor már Spanyol- és Franciaország területén több egyházmegyében ünnepelték.

A latin egyház egészére Boldog XI. Ince pápa (1676—1689) vezette be 1688-ban, hálából az 1683. szeptember 12-én törökök felett aratott, Bécs melletti győzelemért (kahlenbergi győzelem). Így került Mária nevének ünnepnapja szeptember 12-ére. A kultuszt Közép-Európában a passaui Mariahilf-kegykép tisztelete hatalmas erővel ihlette, hiszen Lipót császár és udvara a kapucinus kolostor kegyképe előtt imádkozott a török feletti győzelemért. A tiszteletét Magyarországon főleg a német telepesek terjesztették.

Versec — 2018. szeptember 15.

Ó, Mária, drága név, téged óhajt tiszta szív, Mária!

Ha megzendül fülemben, vidámság kél szívemben, Mária!

A buzgó szív, mely hozzád hív

téged kíván dicsérni, szeretetben elégni, Mária!

Téged Isten megkedvelt, szűz anyjának ő rendelt, Mária!

Téged illet dicséret minden angyal s szent felett, Mária!

Ó, kegyes Szűz, mindent elűzz,

ami minket rútíthat, Istentől eltaszíthat, Mária!

(*Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 323—324. oldal)

A Vajdaságban Szűz Mária neve tiszteletére Martonos, Muzslya, Őrszállás, Szilberek, Szivác és Újvidék-belváros templomát szentelték.

Tematikus összeállításunkat kiegészítendő ez utóbbi szakrális helyszínünk rövid történetét hozzuk, illetve a templom(belső) fénybe írt — archív — lenyomataiból válogattunk. Ottjártunkkor ugyanis 2012. június 16-a volt.

„Mária neve-templom — Újvidék belvárosának csillogó ékköve, melyet még Nagytemplomnak is neveznek. A hitközség fennállása óta ez a harmadik templom. Az első 1718-ban épült, a második 1743-ban, 149 évig állt fenn. A mai, harmadik templom, a római katolikus egyház költségén és számos adományból épült fel 1895-ben, Molnár György építészmérnök tervei alapján (mellszobra a bejáratnál bal oldalt látható). A főoltáron Szűz Mária oltárképe, balról Szent István, jobbról pedig Szent László szobra áll. Méretei alapján Dél-Bácska legnagyobb temploma: hosszúsága 52,50 méter, szélessége 21,7 méter, tetőmagassága 22,27 méter, toronymagassága 72 méter. A főbejárat felett a Kalocsai Érsekség címere látható. Tetőzetét a világhírű Zsolnay kerámia majolikamázos díszcserepe borítja. A templombúcsút, az újvidéki magyarok legnagyobb helyi ünnepét, Mária neve ünnepét, szeptember 12-én vagy az ezt követő első vasárnapon tartják. 1892. október 4-én az alapkőletételnél a következő emlékiratot helyezték el: »A mindenható Isten dicsőségére, a boldogságos Szűz Mária tiszteletére mai napon letétetett az újvidéki római katholikus templom alapköve.« 1906-ban a tetőtérben tűz ütött ki, és leégett, majd később felújításra került.”

Ezen textust egy, az újvidéki Nagytemplomban felhelyezett emléktábla viselé magán, mely állíttatott a Nagy Sándorról elnevezett Újvidéki Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület által. Kereszténységünk ezeréves évfordulójára. Újvidéken. 2001. augusztus 20-án.