Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete folytatta a már hagyományossá vált utcakiállítások sorát, mely Tari László helytörténész kutatásai alapján az idei év jeles évfordulóit idézi meg. A városháza főbejárata mellett található pannók Andruskó Károly és Thurzó Lajos születése 110. évfordulójának és munkásságának, a Zentai Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapítása 150. évfordulójának, a zentai labdarúgás 120 éves múltjának, valamint Zenta keresztény egyháza 270 évvel ezelőtti újjászervezésének állítanak emléket. Az utóbbi azért is érdekes, mert párhuzamosan folyik egy UNESCO-s projektum is, melynek keretében a már nem létező Szent István-templommal is foglalkoznak.

Laskovity Kornél, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének vezetője elmondta, 2017-ben indították el ezt a kezdeményezést, és meglepődve tapasztalták, hogy ha kihoznak bizonyos témákat az utcára, és nem a megszokott módon mutatják be, akkor sokkal inkább fogyaszthatóvá válnak, mintha ugyanezt a múzeumban vagy akár zárt helyiségben tennék. Éppen ezért folyamatosan próbálnak az évhez kapcsolódó évfordulós történeteket, különféle jelentős eseményeket feldolgozni. Ebben nagy segítségükre van Tari László helytörténész, aki szívesen kutatja ezeket a zentaiak számára is egy kicsit ismeretlenebb témaköröket.

Arra a kérdésre, hogy meddig lesznek kint a pannók az utcán, az igazgató ezt válaszolta:

— Mindig úgy tervezzük, hogy az év végig, de néha tovább is kint szoktuk hagyni, mert látjuk, hogy a járókelők meg-megállnak, és egy kicsit olvasgatnak a város múltjáról, nézik a korabeli felvételeket.  

Tari László helytörténész hangsúlyozta, ezúttal sok évfordulóra lehet emlékezni, a kilenc pannó hat témát dolgoz fel.

— Az önkéntes tűzoltók tavaly ünnepeltek, de akkor elmaradt a kiállítás, ezért erről az évfordulóról is most emlékezünk meg. Az UNESCO-s programhoz kötődően az érdeklődők olvashatnak a Szent István-templom történetéről, és információkat találhatnak a már megtörtént próbaásatásokról. Foglalkozunk a zentai labdarúgás 120 évével, két jeles zentai, Thurzó Lajos és Andruskó Károly életművével, akik ugyanabban az évben születtek. Az egyik zentai általános iskola 1954 óta viseli Thurzó Lajos nevét, Andruskó Károlyról pedig állíthatjuk, hogy ő az egyik legismertebb zentai. Majdnem ötvenévesen robbant be a képzőművészet világába, de az életműve óriási: 4000 ex libris, rengeteg metszet, minikönyvek sokasága. A kiállításon látható még egy pannó a zentai tűzoltólaktanyáról — tavaly volt 120 éves, és Lajta Béla tervezte szecessziós stílusban. Az építésznek ez volt az első középülete, jelen volt az átadási ünnepségen is, ahol interjút is adott az akkori újságoknak. Ebben elmondta, azt szeretné, hogy a magyar nemzetnek is legyen saját építészeti stílusa, a szecesszió. A 150 éves Zentai Önkéntes Tűzoltó Egyesület korszakairól rengeteg anyag és fotó van, itt is három pannót szenteltünk nekik.

Savoyai Jenő és a zentai csata

A Zentai Városi Múzeumban Savoyai Jenő és a zentai csata a felvilágosodás évszázadának könyveiben címmel nyílt kiállítás, mely válogatás Tomislav Bulatović magángyűjteményéből.

Zenta szülötte, a ma Párizsban élő Tomislav Bulatović hosszú évtizedek során figyelemre méltó gyűjteményt hozott létre nagyrészt olyan könyvekből, amelyek Savoyai Jenővel, a zentai csatával, továbbá a XVII. század meghatározó világi és egyházi személyeivel foglalkoznak fő témaként vagy legalább érintőlegesen. A különleges összeállítás bemutatja az egyik legnagyobb európai csata fontosságát, tiszteleg a csata emlékezetét alakító szellemi örökség előtt, és ritka könyveket, térképeket és metszeteket vonultat fel a felvilágosodás korából.

A gyűjtő elmondta, nagy hatással voltak rá a gyermekkori élményei, amikor az öccsével gyakran kutatták végig a nyaranta igencsak alacsony vízállású Tisza partját, főleg a zentai csata színhelyén, és találtak különféle tárgyakat, fegyverdarabokat. Később a nagyvilágban járva-kelve a régi könyvek iránti szeretetével, tiszteletével egyidejűleg azt tapasztalta, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a külföldi kiadványok a zentai csatának és főhősének, Savoyai Jenőnek. Ez adta az ötletet a gyűjtéshez, mely a bolhapiacokat, antikváriumokat járva mindinkább a szenvedélyévé vált. Így jött létre a mintegy 800, főleg francia, továbbá német, spanyol, angol, olasz, magyar, szerb és más nyelvű kötetet számláló gyűjtemény.

Mivel a gyűjtemény jelentős része a csata utáni évtizedekben, a felvilágosodás korában jelent meg, a zentai kiállítás koncepcióját is ez határozza meg. A könyvek között vannak memoárok, életrajzok, az európai országok, illetve az Oszmán Birodalom történetét bemutató összefoglalások, de a háborút követő békeszerződésekkel foglalkozó kiadványok is.

A kiállítást szerb nyelven Tomislav Bulatović, magyarul pedig Pejin Attila történész, a Zentai Városi Múzeum igazgatója nyitotta meg.

Az összeállítás 2026. január 31-éig tekinthető meg.