home 2024. április 18., Andrea napja
Online előfizetés
Szent István európai szintű magyar oktatást teremtett meg
KOVÁCS Nándor
2008.08.20.
LXIII. évf. 34. szám
Szent István európai szintű magyar oktatást teremtett meg

A szabadkai Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium rektorát, msgr. Miocs József atyát az oktatásban és az egyházi zene területén kifejtett több évtizedes munkásságáért az idén a város díszpolgárává választották. A kúlai születésű atyát először tehát éppen a városhoz való négy évtizedes kö...

A szabadkai Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium rektorát, msgr. Miocs József atyát az oktatásban és az egyházi zene területén kifejtett több évtizedes munkásságáért az idén a város díszpolgárává választották. A kúlai születésű atyát először tehát éppen a városhoz való négy évtizedes kötődéséről kérdeztük.
- Kora gyermekkoromtól kezdve Szabadkához kötődik az életem. Korán megismertem a szabadkai életstílust, a szabadkaiakat. S bár nem tudtam még, hogy a szolgálat hova szólít majd, hálás vagyok Istennek, hogy negyvenévi papi szolgálatomat itt tölthettem ennek a városnak a falai között. Itt oktathatok, nevelhetek, és a megboldogult Würtz Ferenc után én vettem át a kétszáz éves múlttal rendelkező regens chori karnagyi teendőit, valamint a Szent Teréz-székesegyház magyar kórusának a vezetését. Emellett megalapítottam a Schola Cantorum Paulinum fiúkórust, mely a liturgián szereplő műveket és szigorúan egyházi műveket énekel.
Ha Szabadka egykori zenei repertoárját fellapozom, akkor kitűnik, hogy a nagy zenei művek bemutatásának színhelyeként Bécs és Budapest után mindjárt Szabadka következik. A város tehát a kulturális élet szempontjából is bekapcsolódott az európai vérkeringésbe. Útjaim során mindenhol tapasztaltam, hogy európai városként tartják számon Szabadkát, mind a mai napig, jóllehet nagy hanyatlásra ítéltetett ez a térség az elmúlt hatvan év alatt. A gazdag múlt ismeretében csak remélni tudom, hogy végre a jövő is felvirágozhat. Bízom benne, hogy a múltban elszenvedett sebek begyógyulnak és a megsemmisülés szélére sodort valóságunk megújulhat, és mind a társadalmi, mind pedig a művelődési élet a maga pompájában ismét felragyoghat.
* A kapott sebeket említette. Az egyházi iskolák vonatkozásában az egypártrendszer azzal ejtette rajta a legnagyobb sebet, hogy megszüntette az oktató-nevelő tevékenységet. Mennyire tartja fontosnak, hogy az egyház visszakapja egykori tanintézményeit, iskolaépületeit?
- Az egyház legfőbb feladata az igehirdetés, hogy Jézus tanításának hirdetésével mindenki hozzájuthasson az üdvösséghez. Ezzel együtt azonban az oktató- és karitatív tevékenységek sem hanyagolhatóak el, hiszen a legfőbb értékek csak így ismerhetők és sajátíthatók el. A ma is követett oktatási szintek alapját tulajdonképpen a trentói zsinat fektette el a XVI. században. 1545-ben fogalmazták meg ugyanis az alsó, közép és felsőfokú oktatás bevezetésének szükségességét. Ezekre az alapokra épült aztán Európa-szerte az oktatási rendszer. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a magyar oktatási rendszer már ezt megelőzően széles alapokra épült, hiszen Szent István királyunk fontosnak tartotta a keresztény nevelést. Szerzetesrendeket, papokat hívott az országba, akik az oktató-nevelő munkát megszervezték. Így került az udvarhoz Imre herceg nevelője, Szent Gellért is, a későbbi csanádi püspök. Mai szóhasználattal élve nyugodtan mondhatjuk, hogy az országban Szent István teremtette meg az európai szintű magyar oktatást, amely felénk is nagyon szépen működött a második világháború végéig. Egyházmegyénkben úgyszólván nem volt helység, ahol ne lett volna katolikus óvoda, általános iskola, és még egy tanítóképzőt is fenntartottak a Délvidék területén. A kommunista rendszer ránk mért egyik legnagyobb csapása éppen az volt, amikor egy tollvonással megtagadták az egyháztól a nevelést, és elvették tanintézményeit. Ennek hatását az erkölcsiség, az értékrend, a tudásszint zuhanásában láthattuk. Nem állítom, hogy az egyházi iskolákban minden tökéletesen működött, de összehasonlíthatatlanul nagyobb műveltséget, alaposabb tudást adott a növendékeknek, mint a későbbi államosított intézmények. A kilencvenes években a Közép-Kelet-Európában bekövetkezett rendszerbeli változással együtt a környező országok szinte mindegyikében megtörtént a vagyon-visszaszármaztatás. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában az egyház a tanintézmények nagyobb részét is visszakapta. Nálunk ebben a kérdésben ez idáig nem történt érdemi előrelépés. Az újonnan megalakult köztársasági, tartományi és önkormányzati vezetéstől várjuk el, hogy mielőbb odahasson: visszakaphassuk azokat az épületeket is, amelyek egykor a tulajdonunkban voltak, hogy végre maradéktalanul betölthessük szolgálatunkat. Ez iránt nagyon nagy az igény, hiszen naponta kérdezik tőlem, hogy mikor lesz már katolikus magyar óvoda vagy iskola.
* A keresztény értékrendet valló és igénylő emberek számára milyen lehetőségek vannak arra nézve, hogy gyermekeiket katolikus vagy - tekintettel protestáns testvéreinkre - fogalmazzunk így: keresztény szellemiségű magyar tanintézményben neveltessék az óvodától akár az egyetemig?
- Erre vonatkozóan még nincs sok lehetőség számunkra, hiszen helyiség híján nem sokat tehetnénk még abban az esetben se, ha a káderkérdést meg tudnánk is oldani. Tíz évvel ezelőtt ugyan sikerült egy horvát tannyelvű óvodát nyitni, mert a Rókus-templom mellett levő ferencrendi kedves nővérek rendházuk egy részét átengedték az óvoda számára. Náluk egyébként a kommunista időben is működött bölcsőde. Azért csak bölcsőde, mert hároméves kortól intézményesen már nem nevelhették a gyermekeket keresztény szellemiségben. Nekünk azonban nincs olyan plébániánk, amelyhez esetleg rendház is tartozna, és megoldhatnánk a magyar óvodai nevelést. Az óvoda és iskola kérdése elsősorban épülethiány miatt megoldhatatlan. Egy katolikus iskola viszont, ha nehezen is, de épül Tóthfaluban. Úgy tervezzük, hogy az lenne az első katolikus általános, majd középiskola is, amely talán jövőre már fogadhatja a tanulókat. Máshol is megfogalmazódtak már hasonló igények, megvalósulása azonban, pénz híján, elsősorban az államtól és a kormánytól függ.
* Miocs atya hogyan fogadta a díszpolgári címet?
- Egyházi személyként megszoktam, hogy minden körülmény között a dolgomat végezzem, és az oktató-nevelő hivatásomnak éljek. Mindig örülök annak, ha látom, hogy növendékeim megállják a helyüket az életben, és többet mutatnak fel, mint amennyi esetleg tőlem tellett. Ugyancsak örömmel látom azt is, hogy volt tanítványom, Paskó Csaba számára lehetőség nyílt a városi és templomi kórus egységes irányítására, és így Arnold György karnagy örökébe léphet, akinek az idejében a városi és a templomi kórus tulajdonképpen még egy volt.
Bár jólesik, hogy felfigyeltek harmincöt évi zenei és negyvenévi oktatói tevékenységemre, legfőképpen annak örülök, hogy végre normalizálódni látom a helyzetet: kultúránkban érdeme szerinti helyére kerülhet nemcsak az egyházzenei, hanem a vallásos élet is.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..