Szelek szárnyán
Tóth Tibor
2013.10.30.
LXVIII. évf. 44. szám
Szelek szárnyán

A magyarkanizsai siklóernyősök kiváló idényt zártak. Csapatban a Delta Aeroclub versenyzői másodikak az országban, és egyéniben is több érem került a klub vitrinjébe.

A magyarkanizsai Delta Aeroclub 1988-ban alakult meg, hivatalosan azonban 1990 augusztusában jegyezték be. Akkoriban a motoros sárkányrepülők 4-5 elhivatott pilótája a Népi Technikán belül megalakította a klubot, és Deltának nevezték el. A magyarkanizsai klub egy motoros sárkányrepülőt kapott a községtől. Ez a gép mind a mai napig a békovai repülőtér hangárjaiban áll.

— Annak idején a magyarkanizsai klub tagjai a szabadkai Ivan Sarić Aeroklub tagjai is voltak. A klubnak akkor 54 pilótája volt, de az évek során a létszáma jócskán csökkent, s a magyarkanizsai klub tizenkét egykori pilótája közül mostanra már csak magam maradtam. Motoros sárkányrepüléssel nincs módom foglalkozni, mert sok pénzbe kerül, hogy elutazzak a békovai repülőtérre, és repüljek három iskolakört. A motorossárkány-repülést nemcsak azért hanyagoltuk el, mert költséges, hanem mert ebbéli kapcsolatainkat nem tudtuk úgy elmélyíteni és kiterjeszteni, mint a szabad repülésbelit. 2002-ben tettem le a motoros sárkányrepülő vezetésére feljogosító pilótavizsgát,  2003-ban azonban négyen már el is kezdtük a szabadrepülést gyalogsárkánnyal. Tudtuk, hogy itt a Pannon-síkságon a jövőnk a csörléses repülésben van, ezért meg is alkottam előbb egy, majd még öt csörlőt, s elkezdhettük a repülést. Gyalogos sárkányrepülés közben azt tapasztaltuk, hogy sokkal praktikusabb és még nagyobb szabadságot ad a legfiatalabb feltörekvő sportág, a siklóernyőzés. Mivel anyagilag is hozzáférhetőbb, 2003. szeptember 8-án áttértük rá. Használt felszerelést 1000 euróért lehet vásárolni, de ahhoz, hogy valaki elkezdje a képzést, csak annyi kell, hogy eljöjjön és megnézze, milyen is ez a sportág — mondta Ónódy Miklós, a Delta Aeroclub elnöke, vezetője, a magyar siklóernyő-válogatott szövetségi kapitánya.

A siklóernyő merev tartást biztosító elemektől megfosztott hordozófelületű, hajtómű nélküli repülőszerkezet. A siklóernyő egy speciális, mesterséges kevlárszálfonalakból szőtt szárny. Felső felületén a levegő áramlása gyorsabb, mint alul, így alul nyomó-, felül pedig szívóhatás keletkezik. A siklóernyős kupolát cellákkal osztják több részre, mely részek között szabad a légáramlás, kifelé azonban lassabban távozik a levegő. A siklóernyőt a szárnyprofil alakjának módosításával lehet irányítani a zsinórzat segítségével. Siklóernyővel az 1970-es évek végén Franciaországban próbáltak meg először repülni. Kezdetben ejtőernyőkkel próbálkoztak, és a 80-as évek közepe táján már versenyeket is rendeztek. Az ernyők formája akkoriban még jelentősen eltért a mostaniakétól, téglalap alakúak voltak és mindössze 7—9 cellából álltak. A cellák között nem volt átömlő nyílás, melyen a levegő egyenletes légnyomást biztosítva átáramolhatott volna egyik rekeszből a másikba, az anyaguk pedig lágy volt, ezért nem voltak valami stabilak. Ráadásul a puhaságuk és egyéb hátrányuk miatt a pilótán kívül még két emberre volt szükség a startnál, hogy felemeljék a vásznat. Az első igazi siklóernyőt 1986-ban alkotta meg egy francia üzletember, aki addig ultrakönnyű repülőgépeket gyártott. Innentől indult a sportág rohamos fejlődésnek, és azóta is egyre többen kapnak kedvet hozzá. Ma már rengeteg gyártó ernyője megtalálható a piacon, mind stabilak, biztonságosak, és egyre több a pilóta. Ha az ember ésszel repül, levizsgázik egy egyesületnél és betartja a szabályokat, akkor csak annyira veszélyes a sport, mint elmenni a boltba tejért.

A magyarkanizsai klubnak jelenleg 55 tagja van, s közülük mintegy 25-en pilótaengedéllyel is rendelkeznek, 5-10 tag pedig versenyekre is rendszeresen jár. Szerbiában húsz klubban folyik siklóernyőzés, Vajdaságban Versecen és Magyarkanizsán űzik ezt a sportot. Az Európa-bajnokságon a célra szállás versenyszámban, melyben a magyarkanizsaiak is kiválóak, rendszerint 15-20 ország vesz részt. E sportágban Szlovénia, Csehország és Szerbia nagyhatalomnak számít, utóbbi 2008-ban Európa-bajnoki címet szerzett, 2009-ben a 3. helyen, 2010-ben pedig a 2.-on szerepelt a világbajnokságon. A bő keretbe a Delta Aeroclub két versenyzője: Dejan Valek és Ivan Pavlov is bekerült. A szerb liga szabályai szerint egy csapatban négy felnőtt és két ifjúsági vagy női pilóta kaphat helyet, s egy csapaton belül a legjobb három versenyző eredményét pontozzák. A klub történetében 2013 volt a legsikeresebb esztendő, az elmúlt 4-5 év munkájának hála.

— Az idén minden ligaversenyen rajthoz álltunk, az előző verseci versenyen másodikak lettünk, összesítettben pedig a Csincsik Zsolt, Dejan Valek, Ivan Pavlov, Szalai Denisz, Aleksandar Čapko és Ónódy Miklós alkotta együttes — mindössze 200 cm-rel maradva le az első helytől — a 2. helyet szerezte meg a szerb bajnokságon. Egyéniben Pavlov az ifik között országos bajnoki címet szerzett, a szerb nemzeti bajnokságon pedig Valek bronzérmet nyert. A felnőttek között összesítettben Valek a 3. lett, az ifikategóriába tartozó Pavlov pedig a 4. helyen zárta az idényt — mondta a csapatvezető.

A most 18 éves Ivan Pavlov 11 éves kora óta repül.

— Ez már a harmadik év, hogy célra szállásban versenyzem. Az első év főleg tapasztalatszerzésre volt jó, tavaly már jöttek az eredmények, a legnagyobb sikereket azonban az idén értem el. A hat ligafutam közül a koszovói fordulót megnyertem, Prijepoljén 30 cm-rel maradva le a bronzérmes mögött a 4. helyen végeztem, a verseci Világkupán és elő-Európa-bajnokságon pedig az 52 hely közül a 24.-et szereztem meg. Elégedett vagyok az idei idényemmel, hiszen az ifik között az első, a felnőttek között pedig a negyedik lettem az országban, ráadásul egy lányt is legyőztem, aki az idén világbajnoki cím birtokosa lett. Célom, hogy a következő idényben bekerüljek a válogatott szűkebb keretébe, hogy részt vehessek az Európa-bajnokságon, és a ligaversenyeken is szeretnék minél több dobogós helyezést elérni — tervezi a 2014-es idényt Ivan.

Szalai Denisz négy éve Ivan hatására ismerkedett meg a sportággal. Először csörlős autót vezetett, majd lassan repülni is elkezdett. Az idén négy versenyen vett részt, egyéniben különösebb eredményei nincsenek, viszont tagja az ezüstérmes csapatnak. A következő évet még a tapasztalatszerzésnek szenteli, és szeretne minél több versenyen indulni.

A magyarkanizsai klub pályája Ilonafalván van, ahol tavasztól őszig heti három edzést tartottak, hétvégenként pedig rendszerint versenyeken szerepeltek a klub tagjai. Az önálló repüléshez természetesen elengedhetetlen az elméleti tudás is, mely fizikai és matematikai ismereteket követel, de egyebek között tisztában kell lenni a meteorológiai szabályokkal és az aerodinamikával is. Több tantárgyból vizsgázni kell, teszteket írni, míg valaki önállóan repülhet. A siklóernyőzők versenyek alkalmával rengeteg új embert ismernek meg, festői tájakat tekintenek meg — nemrég a 600 méter magas Ovčar-hegyről siklottak le. A klubban emellett foglalkoznak még háti motorozással, tandem siklóernyőzéssel, hamarosan pedig elkezdik a paratrike-ot is. Mindazok, akik kedvet kaptak e sportágak valamelyikéhez, Aeroclub Delta Kanjiza-Magyarkanizsa néven megtalálhatják a klubot a Facebook közösségi oldalon.

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg A Pálya Széléről rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..