home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
,,Számon az igazság bugyogjon''
KREKITY Olga
2009.08.19.
LXIV. évf. 33. szám
,,Számon az igazság bugyogjon''

- Fényképezte: Szabó AttilaDomány Zoltán élelmiszeripari mérnök, magiszter először 1997-ben mutatkozott be a közönségnek a Nos, költészet, egyedül maradtunk című önálló előadóestjével, majd 2000-ben a Századvég, ezredvég című összeállítással járta be Vajdaságot. Előadóművészi és amatőr szín...

- Fényképezte: Szabó Attila

Domány Zoltán élelmiszeripari mérnök, magiszter először 1997-ben mutatkozott be a közönségnek a Nos, költészet, egyedül maradtunk című önálló előadóestjével, majd 2000-ben a Századvég, ezredvég című összeállítással járta be Vajdaságot. Előadóművészi és amatőr színészi pályáját számtalan alkalmi fellépés, rendezvény fémjelzi, gazdag versmondói múltját pedig rangos anyaországi elismerések: Radnóti-díj (1998), Sinkovits Imre Emlékversenyen 3. hely (2003), Mensáros László vetélkedőn 1. hely, Magiszter versmondói cím (2006). Alapító tagja, alelnöke volt a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének, illetve a Szép Szó Műhelynek, amely az idén augusztus 22-én ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A Magyarnak lenni... című pódiumműsor bemutatóját augusztus 11-én, Bácsfeketehegyen láthattuk
- Pódiumműsorodnak már a címe is provokatív. Mit jelent magyarnak lenni?
- Itt és most, 2009-ben? Nehéz megválaszolni. De a téma időszerű a globalizmus kifulladásának előestéjén, amikor ,,a sírt, hol nemzet süllyed el'' sokan és sokszor próbálják eltüntetni, jeltelenné tenni. Ennek még nem jött el az ideje, de bekövetkezhet, ha nem vagyunk tudatában ennek, és nem teszünk ellene semmit. Ez a pódiumműsor is, ha úgy tetszik, egy apró próbálkozás arra, hogy az emberek kinyissák a szemüket, és látva lássanak, kimossák a fülüket, és hallva halljanak, az agysejtek kitisztuljanak a csikorgó homokszemektől és jövőbelátóan tegyünk is valamit az ellen, hogy nemzetünk ne süllyedjen el. Mit jelent magyarnak lenni? Itt és most, 2009-ben ez a kérdés immár lelkiismereti kérdés is, amely nagyfokú felelősségtudatot követel meg. Ezt nemcsak a műsorban elhangzott versek igazolják, hanem történelmi tények is: az, hogy az elmúlt századok során népünkhöz sohasem volt közömbös a világ, hogy találkozhattunk rokonszenvvel, ellenszenvvel, gyűlölettel is. Az is igaz, hogy ,,a magyarokat a széthúzásuk tartja össze.''
- ,,Cigány egy nép, szétszóródik, mint a pernye''..., ,,sok az eszmebohóc''..., ,,fogy a hit, mint a viaszk''..., ,,hiénák tápdús tora, magyar utolsó vacsora''...., ,,minket már nem hív a haza, ne féljetek, nem megyünk haza...'' - ezek csak idézetek az általad elhangzott versekből. Keményen ostorozó sorok, súlyos vádak, csattanó pofonok... Nem vagy te túl pesszimista?
- Az idézett verssorok is magyar emberek - a monoton, sík vidéken megtapadt magyar emberek - költők - lelkületéből fakadtak, táplálkoztak. A magyar ember pedig köztudomásúan hajlamos arra, hogy a jót is rosszként élje meg. És mégis, lelki ereje már hányszor átsegítette a különféle buktatókon - mert a sík vidéken szemlélődő magyar ember előtt mindig végeláthatatlan a horizont.
- A Szózaton kívül a Himnuszt is beiktattad műsorodba. Ezt, hogy úgy mondjuk, protokollárisan tetted vagy céltudatosan?
- A Himnusz számomra egy szakrális szöveg. Mikor elfordulunk Istentől, mert nem hiszünk az örök gondviselésben - s azért nem hiszünk benne, mert egy olyan létben élünk, ahol immár más istenek oltárán kell áldoznunk -, akkor a Himnusz szavai minden jóérzésű emberben felébresztik - fel kell, hogy ébresszék - a lelkiismeretet. Szerkezetileg tehát két ilyen szakrális jellegű vers közé ékeltem be a többi művet, nem véletlenül. Tapasztalatból tudom, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem ismerik ezeket a nemzeti szimbólumainkat. S ha nem ismerik, nem is tudják értékelni őket. A szellemiségük meg sem érintheti őket.
- Elmegyünk, elmegyünk, hosszú útra megyünk, írja Wass Albert Nagypénteki sirató című költeményében. Sajnos, az elvándorlás ma is időszerű téma. Gondolkodtál te is az ,,elmegyünk''-ön?
- Ahhoz, hogy itthon érezhessük magunkat, el kell utaznunk, el kell távolodnunk otthonunktól - és vissza kell jönnünk! Mert csak így szabadulhatunk meg illúzióinktól, így válhatunk tárgyilagossá önmagunk és környezetünk iránt. A rendszerváltás után, 2003-tól egy nyugati cégnek dolgozva volt alkalmam négy évet külföldön tölteni, főleg a világ keleti felében dolgoztam (Ukrajnában, Oroszországban, Kazahsztánban, Iránban, Kínában). Megvallom, sokáig töprengtem, mígnem meghoztam a döntést. Nagy elszántság kellett ahhoz, hogy felrúgjam a biztos pozíciómat (termelésvezető voltam a zentai Fermin élesztőgyárban), s feleségemet magára hagyjam az épp serdülő két lányunkkal, de aztán mégis léptem egy nagyot. Amikor az ember negyvenévesen, diplomás mérnökként önerőből még egy lakást sem tud megvásárolni (mert az arra összekuporgatható pénzt rendre kiadja az albérletre), akkor bizony él a felkínált lehetőséggel életminősége javítása érdekében. Meg a szakmai tapasztalatszerzés végett is. 2007 nyarától a VMSZ színeiben községi tanácsnok vagyok, valamint az önkormányzat fizetett tisztségviselője (a gazdasági és környezetvédelmi ügyek tartoznak rám). Tehát a nagy szaladások idején, amikor szülővárosomban ,,divat'' lett Svédországba kivándorolni, mi itthon maradtunk, átéltük a bombázást is és minden egyebet. Mehettem volna az időközben amerikai céggé vált anyavállalatomhoz is, de ahhoz magamévá kellett volna tennem az amerikai élet- és vállalatvezetési filozófiát, amely azon alapul, hogyan kell az értéktelenségből értéket, a bűnből erényt kovácsolni. Természetesen ettől függetlenül ez a mai liberális, áldemokratikus globalizáció tovább hömpölyög, kíméletlenül végigsöpör a világon, s egyszer, remélem, majd visszatér kiinduló helyére. Ebben az egész világátalakulásban csak az a szomorú, hogy az a szakrális tér, amit most még mi anyaországnak hívunk, megszűnik anyaországnak lenni.
- Akkor hát mindannyiunk fohásza legyen Istvánnak a Ratkó József költő által lejegyzett imája: ,,És tedd, hogy ne legyünk/ gyalázatja a szomszéd nemzeteknek,/ ne legyünk csúfja és játékai,/ s messzire való maradékaink/rút járom alá ne vettessenek!''?
- István király szerepe nemzetünk felemelkedésében számomra még mindig izgalmas, mélyen elgondolkodtató kérdés, amely ambivalens érzéseket ébreszt fel bennem - örök erkölcsi dilemmákat. Elismerem, csak így, ahogyan tette, tudta megtartani nemzetünket, és egyáltalán nemzetté kovácsolni a magyart, de ezt roppant céltudatosan és kemény kézzel tette. Vajon tényleg csak így lehetett? ,,A hit, ha vak, akkor csak bajt okoz!'' Megint hangsúlyozom, a történelmi tényekkel nem lehet vitatkozni. Márpedig Mátyás király óta minden háborút elveszítettünk... Lehet, hogy azért, mert ezek rendre mind nem a mi háborúink voltak. De lehet, hogy azért, mert nemzetünk kis lélekszámú, és rossz helyen, a Pannon-tenger kihalt medrében telepedett meg, ahol nem tudott úgy megtapadni, mint kagyló a tengerfenékhez.
- ,,Számon az igazság bugyogjon'' - mondtad a költő szavaival. Azt a vádbeszédet, amelyet előadóművészként a fejünkre zúdítottál, politikusként is ugyanígy megfogalmaznád?
- ,,Aki most tanul, tanúnak ne hívd!'' - mondja István király monológjában. Lehet, hogy szélmalomharc a miénk, mert nagy a közegellenállás, az érdektelenség, meg mert Isten helyett bálványimádók lettünk ismét, de én úgy gondolom, mindent ki kell mondani, kultúráltan, selyempapírba csomagolva, mert akinek füle van hozzá, meg fogja hallani, mi van a sorok között. Derűlátó vagyok: nemzetünk ez ideig még minden vereség után fel tudott állni, ki tudott egyenesedni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..