A VIFÓ volt, van és lesz is — emelte ki Győri Viktor, a VIFÓ elnöke a rendezvény hivatalos megnyitóján. Mint mondta, a Vajdasági Ifjúsági Fórum immár huszonhat éve tevékenykedik, energiát és időt nem sajnálva a vajdasági magyar ifjúság identitásának megőrzéséért és életminőségének fellendítéséért.

Ez egy nemzetpolitikai tábor is, melyek sora a minap Martoson kezdődött az Esterházy Közéleti Táborral. A kishegyesi szabadegyetemet a gombaszögi tábor követi a Felvidéken, a sorozat a hónap végén fejeződik be Tusványoson, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemmel és Diáktáborral, ahol a tábor utolsó napján Orbán Viktor miniszterelnök tart beszédet — mondta el a megnyitón Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár.

Ezek a táborok a közállapoti kondíció fokmérői — állapította meg Pásztor István, a VMSZ elnöke a megnyitón. Mint mondta, a mostani generáció újra lendületbe hozta a VIFÓ-t, mely szervezet szerinte jelenleg a hullámhegy teteje felé iparkodik. A VMSZ elnöke köszönetet mondott azoknak is, akik eljöttek, hogy a tudásukat, a tapasztalatukat és a bölcsességüket megosszák a jelenlévőkkel.

Kicsi a bors… Délvidék mint a Kárpát-medence erőforrása

A fenti címmel tartottak nemzetpolitikai panelbeszélgetést a megnyitó után Potápi Árpád János, Pásztor István, valamint Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke részvételével és Ternovácz István moderálásával. Elhangzott, most először történt meg, hogy a földrajzilag vett délvidéki magyarság politikai vezetői egy asztalhoz ülve osszák meg gondolataikat egymással és a jelenlévőkkel.

— A vajdasági magyarság példáján több nemzetrész is tudott okulni. Olyan elképzelések váltak általános nemzetpolitikai ötletekké, majd pedig törvényekké vagy jó gyakorlattá, amelyek innen indultak el. Itt fogalmazódott meg először a kettős állampolgárság alapötlete, ezt vette át az egész Kárpát-medencei magyarság, és ezt vittük győzelemre 2010. május 26-án. Valamint itt fogalmazódott meg a gazdaságfejlesztési koncepció és a szülőföldön való boldogulás is — emlékeztetett Potápi. Hozzátette, a VMSZ és az itt élő magyarság példa, mert sikerült elérnie, hogy a többségi nemzettel ne szálkák legyenek egymás szemében, hanem kapocs a két ország között. Az államtitkár a mai nemzetpolitikáról úgy fogalmazott, hogy annak egyik legfontosabb célja, hogy közösségeket építsen, és ezeket megpróbálja összekötni azért, hogy ezek a hálózatok egymás mellett párhuzamosan együtt tudjanak működni annak érdekében, hogy semmilyen nehézség ne tudja őket megszüntetni.

— Igen, kicsi a bors, de a HMDK örökös jelmondata, hogy sosem mertünk kicsik lenni. Ha abból indulnánk ki, hogy kicsik vagyunk, akkor a céljainkat is ezzel kellene összhangba hozni, és ez egy olyan irányba kényszerítene bennünket, amely visszafordíthatatlan. Ezért jóval nagyobb horderejű célokat kell magunk elé tűzni — állapította meg Jankovics Róbert, a HMDK elnöke.

— Hinni kell a csodákban, hiszen a kis közösségünk Szlovéniában már a Trianon idején is 20 000 fő alattira volt becsülve, és azt jósolták, hogy a ’70-es évekre teljes mértékben kihalunk, ehhez képest még mindig megvagyunk — mondta Horváth Ferenc, a muravidéki magyarok vezetője. Hozzátéve, olyan programokat kell megvalósítani, amelyek megtartják a fiatalokat. 

— Tényszerűen valóban kicsik vagyunk, mi így ma összesen, délvidékiek talán 250 000-en — szögezte le horvátországi és szlovéniai kollégájára nézve Pásztor István. — A magyar kis nemzet, viszont a jövőkép, az önbecsülés és az elismerés kivívása szempontjából erős nemzet. Ezt a hitet pedig a magyar kormánytól kaptuk, ezt hozta be a Fidesz. Az összes többi csak következmény, a gazdaságfejlesztés, az iskola, a kulturális élet támogatása. Persze ez jelenti az életet, de az alapja ennek a történetnek az a hit, hogy mi egy nemzet vagyunk, egy 1100 éves, erős, keresztény nemzet, amelyik nélkül szegényebb az emberiség. Egy olyan nemzet, amely értéket jelent, amelynek Nobel-díjasai vannak, különleges nyelve és hihetetlen irodalma van.

Pásztor István bejelentette, a következő tíz napban találkozni fog Orbán Viktorral, hogy egyeztessenek a tusványosi szabadegyetemről. Elmondta, a VMSZ korábban már átadta a miniszterelnöknek a középtávú elképzeléseit, a prioritások szempontjából azóta semmi sem változott, de ebben a pillanatban az a realitás, hogy meg kell őrizni és működtetni azt, amink van. Most a várakozás időszaka jön, várva a továbblépés lehetőségét — mondta a VMSZ elnöke. Hangsúlyozta: jó, hogy az elmúlt években amikor lehetett, akkor nagyokat léptek.

Pásztor hozzátette még, hogy szerinte az idő jelenleg nekünk dolgozik, és hogy nem tudja elképzelni, hogy hosszú távon fenn tud maradni ez a kollektív őrület, amely az európai kontinenst uralja. Előbb vagy utóbb megjön az emberek józan esze, és ha ez bekövetkezik, akkor Magyarország és Szerbia napról napra erősebb lesz. Ezt kell bevárni, és úgy szolgálni a nemzetpolitikát, hogy az egység megmaradjon.

Mi lesz a kárpátaljai magyarság jövője?

A fenti kérdést is boncolgatták a panelbeszélgetésen, majd az esemény után Potápi Árpád János úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy minden lehetséges módon támogatják a kárpátaljai magyarokat, és arra kérik őket, tartsanak ki azon a történelmi tájon, amely 1100 éve az ő otthonuk, annak érdekében, hogy a háború végeztével gyorsan meg lehessen kezdeni az újjáépítést.

— Azt a területet nem érte el a háború, de a magyarság körében sajnos jelen van minden olyan negatív következmény, amely ezzel jár. Az orosz—ukrán konfliktus elindított egy energiaválságot nemcsak Európában, hanem az egész világon, és egy gazdasági válság is kezd kialakulni. Meg kell találni azokat a válaszokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyarság, illetve a magyar nemzet kimaradjon ebből a háborúból. Az elmúlt tizenkét évben azért dolgoztunk, hogy megerősítsük a közösségeinket, hogy bármilyen nehéz is lesz, kibírják a helyzetet.

A politikus a magyar kormány nemzetpolitikájáról úgy nyilatkozott, hogy ha az elmúlt tizenkét év eredményeiről ki kellene adni egy kötetet, akkor az százezer oldalas lenne. Csak az óvodák csaknem ezer oldalt megtöltenének benne, az egyházi ingatlanok, templomok, egyházi közösségi terek pedig háromezer oldalt. Az iskolákról, egyetemekről szóló rész is ezres nagyságrendű lenne, a sportra fordított támogatásokhoz hasonlóan. A vállalkozásfejlesztési pályázatok nyerteseit és a megvalósult projektumokat több tízezer oldalon lehetne sorolni.

— Az elmúlt tizenkét év legfontosabb eredménye tehát, hogy a nemzeti összetartozás érzését meg tudtuk erősíteni, főleg a gyerekekben és a fiatalokban. Jó látni azt, hogy a különböző nemzetrészek ugyanazt az utat járták be, és ugyanazokat a célokat szeretnék elérni — mutatott rá az államtitkár. 

A szabadegyetem többi napján előadást tartott Bonifárt Noémi, Illés Boglárka, Balatoni András, Magyar Levente, dr. Pásztor Bálint, Juhász Bálint, Kaszás Zoltán, Brenzovics László, dr. Lázár János és még sokan mások. A felsorolt közéleti személyek beszédeiről bővebben a következő hetekben számolunk be olvasóinknak.

A XIX. Vajdasági Szabadegyetem a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával, a Bethlen Gábor Alap közreműködésével és a Magyar Nemzeti Tanács finanszírozásával valósult meg.