Ismét sötét felhők tornyosulnak a bontakozófélben lévő demokrácia és decentralizáció egén. Ismét megjelennek a hamis próféták világmegmentő populista terveikkel. Miről is van szó? A köztársasági kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatások minisztere felvetette annak lehetőségét, hogy a kormány ismét ellenőrzése alá vonja a kommunális közvállalatok szolgáltatásának díjszabását. - No, és akkor mi van? - kérdezhetnék egyesek. Végre egységes lesznek az árak.
Csak emlékeztetni szeretnék: ezt a mechanizmust már ismerjük. A kilencvenes évek végén volt alkalmunk élvezni ezt az árellenőrzést, minden áldásával együtt.
Ebben az időszakban történhetett meg az, hogy közvállalataink infrastrukturális fejlődése lelassult, majd teljesen megbénult. A kormány indokolt áremelési kérelmeinkre vagy nem reagált, vagy jelentős késéssel tette azt meg. Valamilyen álszociális háló létrehozásának érdekében feláldozták a fejlődést. Ebben az időben halmozódott fel egyes közvállalatok adóssága (például a távfűtő műveké a NIS-Gas iránt), melyet mind a mai napig nyögnek. Az elmúlt két-három évben ésszerű gazdasági és árpolitikát folytatva kezdtek vállalataink talpra állni. Egyre több volt az önerőből történő beruházás, és ezáltal a polgárok elégedettsége is nőtt. Kilométerekben kifejezhető mértékben bővítettük a víz- és gázhálózatot, építettünk és újítottunk fel utakat, javítottunk a város köztisztaságán, új szemeteskocsikat, utcaseprő gépeket vásároltunk, szemeteskukákat szereztünk be.
A választási kampány során gyakran hangzottak el ígéretek Szabadka városi státuszának visszaállítására. Vajon ez az újabb központosítási törekvés lehetőséget teremt-e ennek a tervnek a végrehajtására? Mi azt szeretnénk, ha a városunk kommunális infrastruktúrája is igazán városi jellegű lenne. Ennek megteremtéséért nem fog a kormány semmit tenni. Ez csakis a mi dolgunk, a mi feladatunk, de ehhez arra van szükség, hogy saját magunk dönthessünk helyi dolgainkról teljes felelőséggel.
Másrészt azt tapasztaljuk, hogy a kitartó munkával kiharcolt, a Vajdaság autonómiájára vonatkozó omnibusztörvényt sem tartja tiszteletben a köztársaság. Akkor, amikor a demokratikus világ a központosított döntéshozatalt igyekszik megszüntetni, mi ismét széllel szemben... Quo vadis, demokrácia?