home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Sok még a megzenésítésre váró vers
Tóth Lívia
2022.06.10.
LXXVII. évf. 23. szám
Sok még a megzenésítésre váró vers

Amikor legutóbb, 2016-ban heti interjút készítettem vele, azt kérdezte, kivel akarok beszélgetni: a tanárral, a néprajzossal, a versénekessel vagy esetleg a zenésszel? Most, hat évvel később, a hetvenéves Kónya Sándorral szeretnék beszélgetni, akinek a Kiss Lajos Néprajzi Társaság A zenélő ember címmel konferenciát szervezett Csókán a születésnapjára.

* Miként élted meg a hetvenedik születésnapot és a különleges ünneplést?

— Egy kicsit szorongtam, mert én szeretek másokat ünnepelni, de — és gondolom, ezzel más is így van — nem tudok teljesen felszabadulni, ha ilyen módon a középpontba kerülök. Furcsa volt, viszont jól is esett, mert a Kiss Lajos Néprajzi Társaság volt ugyan a kezdeményező, de társszervezőként megjelent a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület, valamint a Művelődési és Oktatási Központ is. Én mindig a közös ügyek mellett álltam, szeretem az összefogást. Amellett tudományos tanácskozást is szervezett a társaság, és én örültem, hogy nem hiába jövünk össze, mert azt tanultam az egyetemen, hogy aminek van funkciója, praktikus haszna, az nem lehet rossz. Fölemelő volt, hogy a kedvemért a kollégák mindegyike igyekezett a zenével kapcsolatos jelenséget feldolgozni.

* A hetven év miért egy különleges mérföldkő az ember életében?

— Erre a kérdésre nem tudok érdemben válaszolni, mert nem vettem észre, hogy valami változott volna azzal, hogy eddig hatvankilenc éves voltam, aztán hetven lettem. Habár már az is nagy teljesítmény ebben a mai világban, ha valaki megéri ezt a kort. És ha még csinál is mellé valamit, akkor nem múltak el hiába az évtizedek. Nekem is vannak még félbemaradt dolgaim, melyeket szeretnék befejezni, és remélem, lesz is rá módom és lehetőségem.


(Szalai Attila rajza)

* Az interjúk során leginkább a versek megzenésítéséről és a verséneklésről kérdeznek, amit én sem hagyok ki, de kezdésként beszélj inkább a Kiss Lajos Néprajzi Társaságban folytatott tevékenységedről.

— Valójában több évtizeddel ezelőtt csatlakoztam a társasághoz, és igyekszem minden megmozdulásában részt venni. Az eddigi tanácskozásainknak nagyon szép témái voltak. A legelsőt Versecre hirdettük meg, én a csókai búcsújárók énekeiről beszéltem. Pozitívnak tartom, hogy a konferenciákon elhangzó előadások kiadványban, kötetben is megjelennek, tehát nem csak a fióknak írunk. Szívesen emlékszem vissza a Kálmány Lajos-konferenciára is, melynek éppen Csóka és a Móra Ferenc MME adott otthont. Akkor arra biztattam mindenkit, hogy énekeljük is Kálmány Lajos gyűjtéseit. Ő ugyanis csak a szövegeket jegyezte le, a dallamokat nem. Szóval megvan az általa összegyűjtött sok szép szöveg, balladák, népdalok, gyermekdalok, katonadalok, történelmi énekek, de mind kotta és dallam nélkül. Vettem magamnak a bátorságot, hogy kijelentsem, próbáljuk meg ezeket énekelni, ami lehetséges, de egy kis szakértelem is kell hozzá, nem csak lelkesedés. Én félig-meddig Bodor Anikó tanítványa vagyok, és az ő nyomdokain haladva próbáltam megoldani ezt a feladatot. Ha szakember választja ki, hogy milyen zene legyen a szöveghez odarendelve, akkor a szép, veretes, régi dallamaink is előtérbe kerülhetnek. A konferenciára sikerült megkérnem a csókai Csalogány asszonykórus tagjait, hogy énekeljenek ezekből a dalokból, ami nagyon jól sikerült, és azóta már a Durindón is felléptek ezzel a csokorral. Egyébként valamikor én is népdalokat kezdtem gyűjteni, de később láttam, hogy ez nagyon nagy terület, és leszűkítettem a vallásos énekekre, mert nagy hatással voltak rám. Azokban még találhatóak olyan archaikus vonások az előadásmódban, amelyek a világi népdalainkból már kihaltak. Nem bántam meg, mert sok minden kitárult előttem, amit azelőtt nem ismertem.

Én becsülöm a hagyományainkat, a régi dalokat, valamint az új stílusú népdalainkat. Aztán van egy olyan réteg, amelyről nem lehet eldönteni, hogy nóta-e vagy népdal, és ezek nagyon különlegesek. Burány Béla gyűjtött sok ilyet, mert ő azt az irányelvet képviselte, hogy a néptől mindent össze kell gyűjteni. A népdalokon kívül a magyar nótákat is, és azokat is, amelyek a kettő közötti határon mozognak. Fontosnak tartom, hogy a Móra Ferenc MME-nek sikerült kiadnia a Kárpát-medencei népénekgyűjtemény vajdasági anyagát CD-n. Ez ötven népéneket ölel fel, és ebbe is egy kicsit belesegítettem, hogy a kórusok miként formálják meg az éneklést. Jelentős kiadvány még annak a konferenciának az anyaga, amelyet Kiss Lajos és Bodor Anikó tiszteletére rendeztek Zentán. Ezt a könyvet, melynek címe A zentai kertek alatt, Juhász Gyula népzenésszel együtt szerkesztettük.

* A legújabb vállalásod, a Petőfi-műsor is nagyon egyedi, hiszen azokról a versekről szól, amelyeket énekelnek, illetve szinte már népdallá váltak.

— Ez ugyancsak a Kiss Lajos Néprajzi Társaságból gyökerezik, mert volt egy konferenciánk, melyet a Bori Imre által szerkesztett Idő, idő, tavaszidő című kötet ötvenedik évfordulójára szerveztünk. Népköltészettel kapcsolatos témákat kellett feldolgoznunk, én pedig elővettem Petőfinek a Fürdik a holdvilág című versét, és annak a magyar nótás, illetve népdalos változatait mutattam be. Mivel Petőfi-bicentenárium lesz, azon kezdtem gondolkodni, bizonyára nemcsak ez az egy verse folklorizálódott, hanem valószínűleg több is. Így körvonalazódott egy nagyobb lélegzetű előadás, mellyel az a szándékom, hogy rendhagyó módon tiszteleghessek Petőfi előtt, akit gyerekkorom óta nagyon szeretek, meg azon zeneszerzők előtt is, akik megzenésítették a verseit.

* Ezzel mi is eljutottunk ahhoz a területhez, amelyen minden bizonnyal a legismertebb vagy, hiszen már nagyon régóta foglalkozol vajdasági magyar költők verseinek a megzenésítésével.

— A már említett, 2016-ban készült interjú óta ezen a téren is történtek velem olyan események, amelyekre szívesen emlékezem vissza. Egyik nagy élményem volt, hogy a Balaton mellett énekelhettem, vajdasági költőket mutathattam be egy egész estet betöltő előadással Siófokon, Ádándon, Zamárdiban. Versénekesként részt veszek a szögedi nemzet találkozóin, és azt is nagyon szerettem, amikor a csókai művelődési egyesület irodalmi csoportjával, a Kék cinkékkel léphettem fel. Volt néhány nagyon jó könyvbemutató, például Csík Mónika Térhatárok című kötete, amikor a kiadótól előre elkaptam a kéziratot, és már a könyv első bemutatóján előadtam belőle néhány verset megzenésítve. Ez nagyon szép gesztus a költő felé, de ritkán élnek vele a kiadók. Vagy amikor N. Czirok Ferenc, aki sajnos hamar itt hagyott bennünket, azzal jelentkezett nálam, hogy találjak egy olyan költőt, akinek megzenésítettem a verseit, és még nem járt Muzslyán, ő pedig megszervezi az irodalmi estet, melyen az általam választott költő és én lépünk fel. Ez meg is valósult Balogh Istvánnal. Szeretnék még arról is beszélni, milyen megtiszteltetés ért a zentai Kis Szent Teréz-plébánia vezetősége részéről, mely fölkért arra, hogy az emléktemplom felszentelésére írjak egy himnuszt. Úgy gondolom, ez jól is sikerült, elhangzott a templomszenteléskor, és azóta is többször énekelték.

* Végezetül következzenek a tervek. Mert annak ellenére, hogy már te is a „hetvenkedők” sorába tartozol, biztos vannak. 

— Persze, vannak még terveim. Az egyik, mely már félig el is készült: Haydn zenei motívumának a vajdasági népdalokban való újraéledését próbálom bemutatni. Ez valójában a Gyászszimfóniájából való, és már Bodor Anikó is megjelölte azokat a dalokat, ahol ő úgy vélte, hogy megjelenik. És hát van még nagyon sok vers, melyet meg kellene zenésíteni. Mindig újabbnál újabbakra akadok, sőt, olyan költőkre is, akiknek még egyetlen versére sem írtam dallamot. Jó lenne még gyűjteni is, csak most az az érdekes, hogy ehhez ki sem kell az embernek mozdulnia a házból, a szobájából. Olyan mértékig el van árasztva a világháló különféle anyagokkal, felvételekkel, hogy nyugodtan lehet azt mondani: én most elmegyek a világhálóra gyűjteni. Csak sajnos arra is rájöttem, hogy nagyon sok a pontatlanság, a verseket rosszul idézik, ezért én továbbra is inkább a könyveket lapozom fel.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..