A világnapra való tekintettel Korsós Tamás főkonzul köszöntőjében az anyanyelv szerepéről és jelentőségéről beszélt, Kosztolányi Dezső szavait idézve: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként.” A főkonzul fontosnak tartotta megosztani a jelenlevőkkel Kosztolányi gondolatait, hiszen néhányan úgy hiszik, hogy a nemzeti nyelv ismerete nem feltétele a magyar állampolgárrá válásnak. A főkonzul úr hangsúlyozta, hogy ez igenis fontos feltétele annak, amelyhez ragaszkodnak.
Dr. Budai Gyula arról szólt, hogy a magyar kormány egyenjogú nemzettársainak tekinti a határon túli magyarokat.
— Amikor 2010 májusában Magyarországon új korszak vette kezdetét, a jelenlegi kormány első intézkedései között az szerepelt, hogy a határon túli honfitársainknak magyar állampolgárságot fogunk adni, s ezzel egy olyan régi adósságot teljesítettünk, amelyet nagyon régen meg szerettünk volna adni. Határon túli honfitársaink ugyanúgy a nemzettársaink, a nemzet polgárai, mint bárki más, aki ma Magyarországon él. Ők ugyanolyan magyarok, ugyanazt a nyelvet beszélik, ugyanazt a kultúrát őrzik, és ugyanannak a nagy Magyarországnak az állampolgárai, amely valamikor létezett. Úgy gondolom, hogy a magyar parlament döntése, amellyel határon túli honfitársaink magyar állampolgárrá válhatnak, a rendszerváltás legbölcsebb és legjobb döntése volt. A teremben végignézve azt látom, hogy erre óriási igény van. Arról senki nem tehet, hogy a történelem a határokat ott húzta meg, ahol meghúzta. Mi soha nem felejtettük el a határon túli magyarokat, mi mindig velük voltunk. Ezt az óriási űrt pótolta a magyar parlament 2010-ben, amikor arról döntött, hogy a határon túli magyarok állampolgárságot kaphatnak. Amíg ez a kormány irányítja Magyarország életét, addig e téren nem fog változni semmi — hangsúlyozta dr. Budai.
A ünnepélyes eskütétel után a sajtónak nyilatkozva dr. Budai újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nagyon régi és jól működő kapcsolat áll fönn a magyarországi és a vajdasági gazdaszervezetek között. A régiók együttműködésének fontosságáról és lehetőségeikről beszélt.
— Szerbia is az Unió felé igyekszik, és reméljük, hogy meg is érkezik, de addig sok feltételt kell teljesítenie, mi pedig abban szeretnénk a vajdasági gazdáknak segíteni, hogy azokat a nehézségeket, amelyeken a magyar gazdatársadalom 2004-ben, a csatlakozás során átment, már ne éljék át, könnyebb legyen nekik. Ezért előadásokat, szakmai konferenciákat szervezünk. Lehetőségünk van arra, hogy a határon túli gazdaszervezeteket anyagilag is támogassuk, és élünk is ezzel a lehetőséggel. Az agrárdiplomácia terén igyekszünk olyan lépéseket tenni, amelyek az megkönnyítik a helyzetüket — nyilatkozta, majd kiemelte, hogy a nemzeti vidékstratégia végrehajtási programja a Darányi Ignác-féle terv által előirányzott, a határokon átívelő gazdasági térség kialakítását kívánja elérni. Ez alól Szerbia sem mentesül, ha az EU tagállama kíván lenni, hiszen az EU egységes térnek tekinthető.
Dr. Budai Gyula azt is elmondta, hogy sok olyan programot indítottak Magyarországon, amely a kis- és közepes családi vállalkozások megmaradásáért száll síkra.
— A 2014 és 2020 közötti közös agrárpolitikának egyik nagyon fontos pillére a vidékfejlesztés, a források jelentős részét az Európai Unió ide koncentrálja, mert ott is rájöttek, hogy a vidék megtartó képessége minden ország gazdasági potenciáját növeli — zárta le a beszélgetést az államtitkár úr.