* A Föld népessége a közelmúltban elérte a 8 milliárdot az ENSZ Népesedési Alapjának számításai szerint. Mégsem ez az adat okozza a legnagyobb veszélyt. Mi jelenleg a legnagyobb kockázat a bolygónkra nézve?

— Nagyon nehéz megmondani azt a végső értéket, hogy mekkora lélekszámot képes eltartani a Föld. A kutatók ezt egészen eltérő értékekben határozzák meg. Önmagában természetesen a népességszám ad egy bizonyos korlátot, de annál sokkal fontosabb, hogy a népességnövekedésnek lokálisan milyen hatásai vannak. Nagyon-nagyon sok olyan területe van ugyanis a Földnek, amelynek a népességszáma jóval magasabb annál, amennyit a terület el tud tartani. Ezek a lokális vagy regionális gócpontok okozzák a legnagyobb problémát.

Dr. Bajmócy Péter (Forrás: You Tube)

* Geográfiai, illetve földrajzi szempontból hogyan lehetne felvázolni, területekre, történelmi szakaszokra bontani az emberiség folyamatos sokszorozódását?

— Az emberiség népességfejlődését, ha nagyon egyszerűen akarjuk vázolni, három szakaszra bonthatjuk. Az első az egy borzasztóan hosszú, sok-sok ezer éves korszak, mely során alig nőtt az emberiség létszáma. Valamikor hat-nyolc ezer évvel ezelőtt indult egy agrárforradalom. E bizonyos neolitforradalom idején jelentősebben kezdett nőni a lakosság száma. Az 1600-as évek második felétől kezdve azonban a növekedés valóban felgyorsul. Azt szokás mondani, hogy a népességnövekedés a gazdasági fejlettséggel van kapcsolatban, szóval a fejlettebb országokban kevésbé probléma, míg a fejletlenebbekben igencsak nagy gondot okoz. Ez nem teljes mértékben van így. Globális szinten valóban igaz lehet ez a megállapítás, de egyes régiókon belül egyáltalán nem. Jó példa erre Európa, ahol nem a fejlettebb országokban van a legalacsonyabb népességnövekedés. Globális szinten Afrikában és a Közel-Keleten szinte megállíthatatlan a népességrobbanás.

* Milyen következményei vannak a népességrobbanásnak a fejlettebb régiók országaiban és a harmadik világban, gondolok itt akár természeti, biológiai, társadalmi vagy gazdasági következményekre?

— Bolygónk népessége egy viszonylag szabályos pályán mozog, szóval egy lassú növekedés után mindenhol elindult egy demográfiai robbanás. Mindez a fejlett országokban, azokon belül is Angliában történt. A XX. században azonban mindenhol ez a folyamat játszódott le, azzal, hogy a fejlődő országokban a mértéke még erőteljesebb lett. Jó példa erre, hogy amíg Magyarország esetében a 900-as évek elején a legnagyobb népességnövekedés mértéke 1 százalékos volt, addig manapság az afrikai országok esetében ugyanez a folyamat csaknem 4 százalékos. A következmények kapcsán meg természetesen azt érdemes kiemelni, hogy egy állam mit is képes kezdeni a ránehezedő túlnépesedéssel. Egyértelmű, hogy a fejlettebb országok sokkal inkább tudnak olyan pluszerőforrásokat mozgósítani, amelyek a népességnövekedés hatásait mérséklik. Ezért is indulnak meg a néptömegek a fejletlenebb régiókból a fejlettebbek irányába.

* A túlnépesedés sokak szerint egyet jelent a túlfogyasztással, de valóban ugyanaz a két folyamat?

— Nyilván van közöttük összefüggés, de egyenlőségjelet nem lehet a kettő közé tenni. A folyamatos túlfogyasztás esetében még határozottabban jelenik meg az érintett társadalom fejlettsége. Egy fejlett társadalom ugyanis sokkal többet fogyaszt, mely folyamatnak sokkal nagyobb negatív hatása van a környezetre is. Viszont amikor valamiféle krízis adódik az ellátórendszerekben, azt a fejletlenebb országok lakosai érzik meg jobban, mivel eleve nincsenek tartalékaik. Ezért bizonyos szempontból a túlfogyasztás védi a fejlettebb régiók lakosságának ellátását.

* A népesség növekedése szinte bizonyosan újabbnál újabb és nagyobb exodusokhoz vezet. Egyértelműen globális átrendeződésnek vagyunk tanúi.

— Az átrendeződés mozgatóereje bizonyosan a természetes szaporodás mértéke, üteme, illetve a születés- és a halálozásszám közötti különbség. Minden prognózis azt mutatja, hogy hosszú távú növekedés leginkább Afrikában és a Közel-Keleten lesz továbbra is. Latin-Amerikában, mely szintén jelentős lélekszámú térség, azonban inkább csökkent vagy csökkenni fog a lakosság száma. A Föld másik részét pedig a fejlett területek alkotják, de azok is eltérő adatokat mutatnak. Demográfiai szempontból egyértelműen kedvezőbb helyzetben vannak a tengerentúli fejlett területek, mint amilyen az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália vagy Új-Zéland. A népességfogyás pedig két területet érint, az egyik a mi térségünk, Kelet-Európa, a másik meg Kelet-Ázsia (Japán és Dél-Korea). Ami pedig a jövőt illeti, bizonyosan folytatódni fog valamiféle területi kiegyenlítődés, azaz a gyorsan növekvő szegényebb területek felől erősödni fog a népvándorlás a demográfiai problémákkal küzdő területek irányába.