* Elégedett az eredménnyel, vagy esetleg még jobb szereplésre számított?

— A részvételi aránnyal semmiképp sem lehetünk elégedettek, főként azért nem, mert ezáltal az RMDSZ is kevesebb szavazatot kapott. Sajnos a magyar emberek sem mentek el nagy számban szavazni, bár az is igaz, hogy voltak területek, például Csíkban, Marosságban, Szatmárban, ahol főként falun, illetve vidéki környezetben többen mentek el, de összességében kiegyenlítődött. Ezért az arányos képviseletet megőriztük, tehát ugyanannyi képviselőnk maradt, mint az előző ciklusban, pontosabban 21 képviselőnk és 9 szenátorunk. Próbáltunk még jobb eredményt elérni és történelmet írni, de az elmúlt évtizedek sajnos inkább a történelem elszenvedéséhez szoktattak bennünket, nem pedig az írásához.

Fotó: MTI

* A választás végeredménye talán egy kissé meglepő volt, legalábbis az előrejelzések nem teljesen ezt a végkimenetelt mutatták. Mire számíthatunk, mely pártok alakíthatnak kormányt, főként annak fényében, hogy a leendő koalíciós partnerek között elég nagy ellentétek vannak? Mi az RMDSZ-nek a hivatalos álláspontja?

— Nem lehet túl sokféle koalíciós tárgyalást elképzelni úgy, hogy stabil parlamenti többség legyen. Igaz, hogy az egyik oldalon ott van az első helyen levő Szociáldemokrata Párt, melynek nincs érdemleges koalíciós partnere, a másik oldalon pedig a Nemzeti Liberális Párt, mely össze tud hozni egy koalíciós többséget a Mentsük Meg Romániát szövetséggel és az RMDSZ-szel. Viszont nem lesz könnyű megállapodni. Csak most kezdődnek a tárgyalások a kormányprogramról, kormánystruktúráról, valamint a kormányzati és a parlamenti tisztségekről. Bízom benne, hogy gyorsan sikerül megállapodásra jutni, mivel az új parlament már december 21-én megalakul. Mindenekelőtt bölcsességre, visszafogottságra és kompromisszumkészségre van szükség. Nagykoalícióra egyébként nem látok esélyt, mint ahogyan arra sem, hogy a parlamentbe bekerült, új, szélsőségesen nacionalista párttal valaki összefogjon.

* Rendkívül alacsony lett a szavazáson való részvétel. Harminc esztendeje nem volt ilyen arány, ez mit tükröz, illetve mi lehet a valódi oka a szavazók távolmaradásának?

— Az eddigi elemzéseink alapján ennek két oka lehet. Egyrészt a félelem, hiszen a koronavírus második hulláma pontosan a kampány idején érte el a csúcsot a napi 10 000 feletti esetszámmal. Az emberek pedig, látván a megtelt kórházakat és a halálesetek nagy számát, egész egyszerűen nem mertek elmenni szavazni. Még olyanok is voltak, akik a mozgóurnás szavazási lehetőséget is elutasították. Másrészt a düh, hiszen a kormány korábbi döntései jelentős mértékben feldühítették az embereket, főként a harmincas, negyvenes korosztályt. Egész egyszerűen nem szabadott volna azt kijelenteni, hogy bezárjuk az iskolákat, hogy megtiltjuk a gyerekeknek, hogy óvodákba, iskolákba járjanak. Nem szabadott volna bezárni a piacokat, illetve elvágni a kistermelőket a fogyasztóktól és az értékesítési területektől. Szóval ez elmúlt egyéves kormányzás miatt sokan kiábrándultak, és inkább nem mentek el szavazni.

Fotó: MTI/KIss Gábor

* Milyen célokkal szállna be az RMDSZ a román kormányba? Melyek azok az elsődleges szempontok és elképzelések, amelyek sikeressé tehetnék a kormányzati együttműködést?

— Két nagy csoportban tudnám összegezni a célokat, mindkettő a biztonság témaköréhez tartozik. Az egyik természetesen az egzisztenciális biztonság kérdése, a munkahelyek teremtése, a gazdaság élénkítése és az egzisztenciális létfeltételek megteremtése. Ezenkívül az egészségügy helyzetének a javítása és az oktatás. Ezeket a területeket a közeljövőben mindenképp támogatni kell pénzügyileg. A beruházásokat és a gazdasági fejlesztéseket szintén kiemelten szeretnénk kezelni. A másik pedig az etnikai identitás megőrzésének a biztonsága. Megakadályozni, hogy sérüljön az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvhasználat. A kisebbségi jogok szavatolása és bővítése szintén fő célunk.

* Az utóbbi években az erdélyi magyarság politikailag egy kissé szétforgácsolódott, bár a választás előtt talán közeledtek az álláspontok. Elmondható lesz ez a választások után is? Kialakulhat egyfajta egység, illetve szorosabb együttműködés az összes magyar érdekszervezet között?

— Lassan húsz éve tart ez a helyzet, 2002 körül alakult meg az első olyan kis párt, amely az RMDSZ-en kívül próbált tevékenykedni, utána pedig a második is — ezek viszont sohasem tudtak jelentős szavazóbázist kiépíteni maguk körül. Az RMDSZ a mai napig megtartotta a 80 százalék körüli előnyét a magyar szavazók körében. Ennek ellenére a választások előtt kijelentettük, hogy az együttműködésre szükség van. Volt már ilyen korábban is, viszont annyival több talán a jelenlegi összefogás, hogy ennek most része az Erdélyi Magyar Néppárt is, nem csak az Erdélyi Polgári Párt. Az eredmények azonban egy kissé szkeptikussá tesznek, mert az összefogás nem hozta meg azt a pluszmozgósítást, amelyre sokan számítottak. Az embereket ugyan megnyugtatta, hogy a magyar politikai pártok alapkérdésekben együtt akarnak tevékenykedni, de mégsem mentek el kellő számban szavazni. Hangsúlyozom, hogy mi a közösség érdekében szorgalmaztuk az együttműködést, nem a pozíciókért.

* Rossz hír, hogy a szélsőségesen nacionalista és soviniszta Románia Egyesüléséért Szövetség is bejutott a parlamentbe, mely párt felől olyan hangokat is lehet hallani, hogy betiltaná az RMDSZ-t. Feltételezem, hogy az ilyen politikai erők jelentős mértékben fogják nehezíteni a parlamenti munkát.

— Az már most érezhető, hogy semmi jóra sem számíthatunk. Ezért van szükség szövetségesekre, olyan politikusokra vagy olyan politikai alakulatokra, amelyek azt mondják, hogy van egy határ, egy piros vonal, melyen nem lehet túllépni politikai értelemben. Ha pedig ez a határ megsemmisül, akkor bizony a szellem kiszabadul a palackból. Ne legyenek kétségeink, ez a párt ugyanis nemcsak verbálisan fog támadni, hanem mindent megtesz majd azért, hogy az itt élő magyarság identitása sérüljön. A nyelvhasználat, az iskolák és a parlamenti képviselet is célkeresztbe fog kerülni. Ilyen szempontból is dolgos napok várnak ránk.