A szerbiai parlamentben a pártok a három új médiatörvény-tervezetről, avagy a köztájékoztatásról és a médiáról szóló törvényjavaslatról, az elektronikus médiáról szóló, valamint a közszolgálatról szóló törvényjavaslatról vitáztak. A frakciók többsége, közöttük a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői támogatták az új médiatörvény-csomagot. Pásztor Bálint frakcióvezetőt a médiatörvény ama szakaszairól kérdeztük, amelyek a nemzetiségi, avagy a kisebbségi sajtót érintik.
— Néhány héttel ezelőtt láttak napvilágot a köztájékoztatásról és a médiáról szóló törvényjavaslatok. Számunkra, azaz a VMSZ frakciója számára rögtön világossá vált, hogy az elképzelések egyáltalán nem felelnek meg a vajdasági magyarság igényeinek és elvárásainak, ezért tárgyalásokat kezdeményeztünk a kulturális és tájékoztatási minisztérium vezetőivel. Most már elmondhatjuk, hogy nehéz, de egyúttal sikeres egyeztetésen vagyunk túl. A törvénynek a vajdasági magyarság szempontjából fontos szakaszait ugyanis a javaslataink alapján sikerült módosítani.
— Mi az elmúlt tíz esztendőben azért küzdöttünk, hogy az önkormányzatok által alapított médiumokat ne lehessen kényszerprivatizáció alá vetni. Hiszen az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a magánosítás nem igazán jó megoldás a kisebbségi nyelveken sugárzó médiumok esetében. Elég a zombori vagy a kúlai rádió szomorú példájára gondolnunk. A küzdelmeink ellenére azonban az idén január 16-án meghozott alkotmánybírósági döntés értelmében nemcsak az állam és a tartomány, hanem a helyi önkormányzatok sem lehetnek különféle médiumok alapítói. Ezen sikerült most változtatnunk. Az elmúlt hónapokban kiharcoltuk, hogy olyan biztosítékok kerüljenek be a törvénybe, amelyek szavatolják a kisebbségi, azon belül a magyar nyelvű tájékoztatás változatlan mértékű színvonalát.
— Fontos kiemelni, hogy a médiatörvény elsősorban azt irányozza elő, hogy az új tulajdonosnak legalább öt évig fenn kell tartania a privatizált céget, például egy rádióállomást. A rádiók műsorának tartalmára vonatkozóan azonban a törvénynek súlyos hiányosságai vannak. Ennek ellenére elértük, hogy a jövőben is megmaradjanak a tájékoztatási, művelődési, vallási, ismeretterjesztő és gyermekműsorok, avagy folytonossá váljon az eddigi teljes műsorsáv. A közszolgálati jelleget azonban nemcsak a rádiók és a televíziók, hanem az írott sajtó esetében is sikerült megőriznünk. A nemzeti tanácsok a jövőben is médiaalapítók lehetnek, azaz nemcsak kulturális intézményeket alapíthatnak, hanem gazdasági vállalatokat is. Mint ismeretes, a Hét Nap és a Magyar Szó 2003 óta ilyen jogi formában, azaz gazdasági közvállalatként működik.
— Azt is elértük továbbá, hogy az említett cégek esetében a jövőben is fennmaradhasson az évi normatív támogatás. Ezáltal elhárult az a veszély, hogy a magyar nyelvű lapok — biztos anyagi háttér hiányában — a megszűnés határára sodródjanak.
— Végezetül, fontosnak tartom még kiemelni a vajdasági és a szerbiai közszolgálati televízió kapcsán, hogy az új törvény végre kiegyenlíti a két közvállalatot, ez pedig Vajdaság számára mindenképpen nagy előrelépés.
