Mi kell egy jó krimihez? Egy holttest és nyolc nő elzárva a külvilágtól — legalábbis a szabadkai Népszínház Magyar Társulata szerint, mely március 5-én tűzte repertoárra a 2014/15-ös évadának harmadik bemutatóját.
Robert Thomas Nyolc nő című drámáját Olivera Đorđević állította színpadra.
Tragédiával indul a történet: a család egyetlen férfitagját holtan találják a hálószobájában. A rettenetes cselekmény teljesen megrázza a család nőtagjait, a feleséget, a két gyermeket, az anyóst és a sógornőt, a dadust és a szobalányt, valamint a férj húgát. A rendőrséget nem tudják értesíteni, és segítséget sem kérhetnek. A tettes még a házban van, a nyolc nőnek egyedül kell kiderítenie, ki volt az. Már indulhat is a nyomozás: vajon kinek állt érdekében a gyilkosság? Hamar kiderül, hogy mindenkinek van rejtegetnivalója, senki sem az, akinek látszik, mindenki gyanús. A feszültség egyre fokozódik, na de lássuk az eseményeket sorjában…
A francia vidéki villában karácsonyra készülődnek. Chanel, a dadus (Körmöci Petronella) és Louise, a szobalány (Pesitz Mónika) a reggelihez készíti az asztalt. Ébredezik a család, Gaby, az anya (Vicei Natália), Augustine, Gaby nővére (G. Erdélyi Hermina) és Mamy, a nagymama (Szirácky Katalin). Megérkezik Suzon, az idősebb lány (Pámer Csilla), és felébred Cahterine, a fiatalabb lány (Baráth Attila), majd egy sejtelmes telefonhívásra beállít Pierette, a férj húga (Kalmár Zsuzsa) is.
A tágas lakás tükrözi a család jól szituáltságát. Tökéletes lehetne a harmónia, ha az idillt nem árnyékolnák be az állandó csipkelődések, a szúró tekintetek és a kellemetlen megjegyzések, ám a meleg otthonban érezhetően fagyos érzelmek uralkodnak. Míg az anya a saját gyermekeitől is idegenkedik, a képzelt beteg nagynéni éppen a szeretetéhségére keresi a gyógyírt. A nagymama egy javíthatatlan fösvény, aki rendre a pohár fenekére néz, de a gyerekek sem olyan ártatlanok, mint amilyennek első látszatra tűnnek. A nevelőnő és a szobalány is titkol valamit, és persze itt van még a férj számító húga is, aki végképp megkavarja a történéseket.
A közönség együtt nyomoz a nyolc nővel, az események rekonstruálása közben mindig valaki másra terelődik a gyanú. A nem túl bonyolult, mégis precízen kidolgozott karakterek szerethetőek vagy éppen csodálatra méltóak, egyszersmind van bennük valami taszító is. A szereplők éppen ezektől az ellentmondásos jellemvonásoktól olyan izgalmasak. A hamisítatlan alakításokon csak a helyzetkomikumok mutatnak túl olykor. A díszlet és a jelmezek mindehhez frappáns alátámasztást nyújtanak, azért pedig külön dicséret jár, hogy valóban az utolsó percig rejtély marad a gyilkos kiléte.
Ez a produkció paródia egy olyan világról, amelyben a ruha teszi az embert, illetve olyan emberekről, akiknek az életében minden és mindenki csak díszlet a saját képzeletbeli jólétüknek a felépítéséhez.
A Népszínház repertoárjában igazi felüdülés a könnyű krimi-komédia. Nagyszerű alakításokat láthatunk, és valódi kuriózum, hogy a színpadon a társulat valamennyi női tagja egymás mellett áll.
Akinek egy kis nyomozáshoz támadna kedve, az legközelebb március 25-én tekintheti meg az előadást a Népszínház Jadran Színpadán.
Kovács Attila felvételei
Olvassa el Gyurkovics Virág adatlapját is!