home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Sem a frekvencia, sem a magyar műsor nincs a privatizációs csomagban
Tóth Lívia
2015.09.13.
LXX. évf. 36. szám
Sem a frekvencia, sem a magyar műsor nincs a privatizációs csomagban

Mint ismeretes, október 31-éig magánosítani kell az önkormányzati tulajdonban lévő, negyvenhét éve működő, többnyelvű műsort sugárzó Szabadkai Rádiót is. A vállalat kikiáltási ára az első körben 40 000 euró volt, de mivel nem akadt érdeklődő, a második szakaszban — amely hamarosan véget ér —, ennek az összegnek a 70 százalékáért, vagyis 28 000 euróért vásárolható meg.

Az utóbbi hetekben ismét sokat lehet hallani a Szabadkai Rádióról, pontosabban annak magyar szerkesztőségéről. Először az a hír terjedt el a köztudatban, hogy a szintén szabadkai székhelyű Pannon RTV, vagy pontosabban a Pannónia Alapítvány átvenné a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének műsorait és dolgozóit. A 89,6 MHz-es frekvenciával együtt, amelyen jelenleg a magyar műsor hallható. Ez sokakat meglepett, habár a lehetőségről belső körökben már régóta beszélnek. A közösségi oldalakon olyan hozzászólások is megjelentek, hogy a Pannon a megalakulásakor már elvett egy frekvenciát a Szabadkai Rádiótól, most politikai segítséggel átjátszanák neki a másikat is.

Azt azonban tudni kell, hogy a kérdéses hullámhossz a Vajdasági RTV „tulajdona”, a szabadkaiak csak kölcsönben használják. Vagyis az esetleges átadásáról Újvidéken kell dönteni. Igaz, nemrégiben az az információ is napvilágot látott, hogy a Vajdasági RTV szeptember 1-jével szerződést bont a Szabadkai Rádióval, és a frekvencia használati jogát szeptember 14-étől a Pannon RTV-nek engedi át, hogy azon szólalhasson meg az új Szabadkai Magyar Rádió. Aztán ez mégsem történt meg, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségében a helyzet egyelőre változatlan.

Az önállóság megtartása

 
Szabó Attila felvétele

Németh Ernő, a Szabadkai Rádió Magyar Nyelvű Műsorok Szerkesztőségének megbízott fő- és felelős szerkesztője kérdésemre megerősítette, hogy rövid távon, valószínűleg szeptember 29-éig, illetve a magánosítási folyamat lezárulásáig minden marad a régiben. Hogy utána mi lesz, azt egyelőre nem tudják.

— Időközben sajnos annyira lecsökkent a szerkesztőség létszáma, hogy azt a műsorrácsot, amely tavasszal volt, már nem tudjuk fenntartani. Az elmúlt hónapokban Nyáridő címmel ismétlésekkel tarkított műsort készítettünk. Most megpróbáljuk visszahozni a régi sémát, de 16 óra után nem lesznek friss műsorok, hanem elsősorban a már elhangzottak reprízét kínáljuk. Jelenleg nyolcan vagyunk a zentai kolléganőn kívül, de az ő sorsa máris bizonytalan, hiszen ha áttérünk a 104,4 MHz-es frekvenciára, akkor az adásunk csak Szabadka város területén lesz hallható.  

* Ez azt jelenti, hogy a Vajdasági RTV szerződéses frekvenciája csak a privatizáció második fordulójának végéig maradhat nálatok?

— Igen, utána viszont nem használhatjuk, mert nem része a privatizációs csomagnak. Aztán beindul az úgynevezett szendvicsadás, vagyis egyetlen frekvencián osztozunk a szerb és a horvát műsorral. Az egyik elképzelés szerint visszatérne a régi, a tizen-egynéhány évvel ezelőtti beosztás, az igazgatónk viszont azt szorgalmazná, hogy délelőtt szerb, délután magyar adás legyen. Egyébként a magyar szerkesztőség sorsa akkor is kérdéses, ha lesz jelentkező a Szabadkai Rádió megvásárlására. A privatizációs dokumentációban ugyanis csak a 104,4 MHz-es frekvencia szerepel, amelyen a szerb és a horvát műsor hallgatható. Magyar nyelvű műsor hivatalosan nincs. Ezért nem vagyunk biztosak benne, hogy az új tulajdonos kötelezhető magyar adás készítésére, hiszen a törvény alapján a műsor nyelvét és struktúráját nem változtathatja meg. 

* Vagyis a privatizációs csomagban ti nem is léteztek?

— A műsorunk nem létezik, mi, dolgozók azonban benne vagyunk, de nem tudjuk, hogy az új tulajdonos mit kezd majd velünk. Esetleg ablakot mosunk vagy porszívózunk, mert öt évig senki sem bocsátható el. 

* A Pannónia Alapítvánnyal hol siklottak félre a megbeszélések?

— Volt egy számunkra elfogadható ígéret, mely teljesen megváltozott, mire eljutottunk volna a megvalósításához. Pásztor István arról beszélt, hogy a magyar szerkesztőség a tevékenységét önállóan, egy másik épületben folytathatja. Úgy fogalmazott, hogy este nyolckor befejezzük a műsort, és másnap reggel hatkor, amikor elkezdjük, fel sem tűnik senkinek, hogy jogilag nem az a Szabadkai Rádió szólalt meg, amelyet negyvenhét éven át hallgattak. Amikor viszont arra került sor, hogy a konkrétumokról beszéljünk, akkor Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója azt mondta, nem veheti át a szerkesztőséget, csak a munkatársakat, nem lehetünk önállóak, nem marad meg a műsorrácsunk, majd ők kidolgoznak egy másikat, melyet a Pannon RTV jelenlegi dolgozóival közösen valósítunk meg. Ők is bedolgoznának a mi műsorunkba, mi is az övékébe. A szerkesztőség többsége szerint ezt nem fogadhatjuk el, inkább kivárjuk, mi lesz velünk.

* Ti milyen megoldást tudnátok elfogadni?

— Tudjuk, arra nincs lehetőség, hogy a nemzeti tanácsok átvegyék a jelenlegi rádiókat, viszont alapíthatnak újakat. Mi azt szeretnénk, ha az MNT megalapítaná az új Szabadkai Rádiót, mely magyar műsort sugározna. Én az MNT-ben kidolgoztam és átadtam egy tervezetet, mely arra vonatkozik, hogy hálózatosítani kellene a regionális rádiókat. A projektumban Szabadka, Zombor, Temerin, Nagybecskerek és Nagykikinda szerepel. Ez a rendszer harminc emberrel is működne, olcsóbb lenne, és egész Vajdaságban lefedné a magyarlakta területeket. A megvalósításával nem vagyunk elkésve, mert ki kell várni a privatizáció végét, és csak aztán kezdhetnénk hozzá.

* Te nemcsak az MNT tagja vagy, hanem a Tájékoztatási Bizottság elnöke is, tehát fogalmazhatok úgy, hogy közel vagy a tűzhöz. Éppen ezért nem értem, miért nem sürgeted az illetékeseknél ennek az ötletnek a megfontolását.

— A Tájékoztatási Bizottság ülésén már foglalkoztunk a kérdéssel, a tagok tudomásul vették, de döntés nem született. Úgy tudom, az MNT-ben hamarosan napirendre kerülnek a stratégiák, elkezdődnek a tárgyalások az esetleges módosításukról.

* Azt is többször kijelentetted, hogy elsősorban azért vállaltál funkciót a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságában, hogy ezzel is hozzájárulj a Szabadkai Rádió helyzetének rendezéséhez. Ha nem sikerül, benyújtod a lemondásodat az elnöki tisztségről?

— Gondolkodom rajta, de még nem döntöttem. Most olyan folyamatok indultak el a vajdasági magyar közösségen belül, amelyeknek a kiteljesedését én segíteni szeretném. Meg kell fontolnom, mikor tudok többet tenni: ha lemondok, vagy ha megtartom a pozíciómat.

*

Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója megkeresésünkre azt mondta, a Pannon RTV-t ért vádakra 2015. augusztus 31-én, a Híradó Plusz című műsorban reagált, a Szabadkai Rádió és a Pannónia Alapítvány jövőbeli viszonyáról pedig egyelőre nem kíván nyilatkozni, mert a helyzet bármikor változhat. A műsorban egyébként arra a kérdésre, hogy szeptember 14-én indul-e a Szabadkai Magyar Rádió (vagy Pannon2) adása, azt válaszolta, ez a dátum már nem valószínű, meg kell várni a privatizációs folyamat végét. Hogy utána mi történik a sokat emlegetett 89,6 MHz-es frekvenciával, most még nem tudják, de majd eldől, amikor a téma aktuálissá válik.

Bodzsoni István a Híradó Plusz című műsorban:

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..