A kancellár az országos közszolgálati televíziókban és több kereskedelmi csatornán is sugárzott beszédében kiemelte, hogy a németek „mind a mai napig hálásak” azért, hogy a szövetségesek felszabadították Németországot.

Azonban „nem emlékezhetünk meg a II. világháború végéről Európában anélkül, hogy ne néznénk szembe a ténnyel: ismét háború van Európában, és Oroszország robbantotta ki ezt a háborút” — tette hozzá Olaf Scholz. Mint mondta, oroszok és ukránok együtt harcoltak, és hatalmas áldozatot hoztak azért, hogy legyőzzék a „gyilkos német nemzetiszocializmust”. Németország akkor mindkét nép ellen bűnöket követett el, és évtizedek óta dolgozik kiengesztelésükért, a megbékélésért. Mivel a németek 1933 és 1945 közötti „katasztrofális történelmének” az a tanulsága, hogy soha többé nem szabad megengedni a háborút, a népirtást és a zsarnokságot, Németország támogatja Ukrajnát „az agresszor elleni harcban” — fejtette ki a kancellár. Németország ezzel „a jogot és a szabadságot védi”, és ha nem így tenne, az azt jelentené, hogy „megadjuk magunkat a puszta erőszaknak, és felbátorítjuk az agresszort” — tette hozzá.

Ugyanakkor nemcsak az Ukrajna iránti „legteljesebb szolidaritást” előíró történelmi kötelességnek kell megfelelni, hanem gondoskodni kell a haza és a szövetségesek védelméről is. Mindebből „négy világos elv” következik a politika számára — mondta Olaf Scholz. — Először is nincs egyoldalú német fellépés, minden intézkedést „a lehető legszorosabban egyeztetünk szövetségeseinkkel, Európában és az Atlanti-óceán túloldalán”. A második elv szerint „ügyelünk saját védelmi képességünk fenntartására”, ezért az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg támogatása mellett a német hadsereget (Bundeswehr) is megerősítik. A harmadik alapelv szerint „nem teszünk olyan lépést, amely nekünk és partnereinknek nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak”. A negyedik pedig azt írja elő, hogy „nem hozunk olyan döntést, amely hadviselő féllé tenné a NATO-t”.

Az Egyesült Államok ukrajnai külképviselete bejelentette Christina Queen ideiglenes ügyvivő nagykövet és más amerikai diplomaták visszatérését az ukrán fővárosba, Kijevbe — számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál. A külképviselet meghívta az ukrán média képviselőit, hogy filmezzék le az amerikai diplomaták érkezését az Egyesült Államok kijevi nagykövetségére. Sajtóközleményükben külön kiemelték, hogy a nagykövetség visszatérését a nácizmus felett aratott győzelem napjára időzítették.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy az amerikai diplomaták április 26-án tértek vissza Ukrajnába, de egyelőre a harcoktól megkímélt, biztonságosabb nyugati országrészben lévő Lvivbe.

Az orosz légierő precíziós rakétái megsemmisítettek egy amerikai és más nyugati országokból származó fegyver- és hadianyag-szállítmányt, valamint ukrán tartalékos egységeket a Szoledar falu melletti Szol vasútállomáson, a Donyec-medencében — közölte vasárnap esti hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint ezenkívül 19 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, Csugujev környékén egy pontonátkelőt, valamint 6 rakéta- és tüzérségilőszer-raktárt semmisítettek meg föld-levegő rakéták a Donyec-medencében és Harkiv megyében. A harcászati légierő 54 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást számolt fel, a csapások eredményeként mintegy 380 „nacionalista” életét vesztette, és 38 haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné. A rakétacsapatok megsemmisítettek egy Osza—AKM légvédelmi rakétaindítót, egy Szmercs rakéta-sorozatvetőt és egy légi célfelderítő radarállomást, a tüzérségi egységek pedig 6 harcálláspontot, 28 tüzérségi alegységet tüzelőállásban, 179 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 2 lőszerraktárt.

A tábornok szerint az orosz légvédelem lelőtt egy Bayraktar—TB2 drónt a Kígyó-szigetnél, két pilóta nélküli légi járművet a Donyec-medencében és egy Szu—25-ös repülőgépet a Harkiv megyei Pohonivka falu közelében.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 157 repülőgépet, 116 helikoptert, 768 drónt, 298 föld-levegő rakétarendszert, 2933 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 336 rakéta-sorozatvetőt, 1411 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2758 speciális katonai járművet veszítettek.

Szijjártó Péter és Shahid Abdullah (fotó: Facebook)

Nem fogjuk megszavazni az újabb brüsszeli szankciós csomagot, amíg nincs megoldás a magyar energiabiztonságra — erről írt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.

„Ma ismét telefonon beszéltem Shahid Abdullah barátommal, az ENSZ Közgyűlésének elnökével, akivel gyakran egyeztetünk az ukrajnai háború kapcsán” — olvasható a bejegyzésben. A magyar külügyminiszter arra kérte az elnököt, hogy az ENSZ továbbra is vesse latba minden tekintélyét a tűzszünet és a béketeremtés érdekében, hiszen a magyarok érdeke a mielőbbi béke. „Beszéltünk az újabb brüsszeli szankciós csomagról is. Shahid jól tudja, hogy mi eddig az összes szankciós csomagot megszavaztuk, de ez a legújabb lerombolná az eddig biztos lábakon álló magyar energiaellátási biztonságot. Mindaddig, amíg nincsen megoldás a brüsszeli javaslat által előidézett problémára, mi ezt a csomagot nem fogjuk megszavazni” — hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Összefoglalta: Tancsik Richárd

Forrás: MTI