Horvátország igen, Románia és Bulgária nem

Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez. A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-ától szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is. A balkáni ország már az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni vívmányok egyes részeit, köztük a külső határellenőrzésre, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket. Az egyezmény fennmaradó részei, például a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetése, csak az uniós tagállamok egyhangú határozata után léphetnek hatályba, miután az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban meggyőződtek arról, hogy teljesítik a szükséges feltételeket. Románia és Bulgária schengeni csatlakozási kérelmét viszont a tanács továbbra sem hagyta jóvá.

Vessünk véget a természet elleni háborúnak

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint tömeges kihalás fegyverévé vált az emberiség, ezért itt az ideje, hogy véget vessünk a természet elleni háborúnak. A főtitkár az ENSZ biodiverzitási konferenciáján bátor döntések meghozatalára szólította fel a Montréalban összegyűlt 190 ország képviselőit. Guterres a többi közt azt reméli, hogy hamarosan sikerül megállítani a „féktelen tobzódást”, mert ha az emberiség nincs harmóniában a természettel, az az emberi faj öngyilkosságához vezethet. Az emberiség előtt álló kihívások ugyanis jelentősek. 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye, a világ földterületeinek egyharmada súlyosan szennyezett, termőföldek tűnnek el, a szennyezés és az éghajlatváltozás pedig felgyorsítja az óceánok pusztulását.

A NOB visszafogadta Észak-Koreát

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság december végétől feloldja Észak-Korea felfüggesztését, melyet azután rótt ki a kommunista államra, hogy az nem engedte indulni sportolóit a 2021. évi nyári ötkarikás játékokon a japán fővárosban. A felfüggesztés után Észak-Korea nem vett részt az idei pekingi téli olimpián sem, a mostani „bűnbocsánat” után azonban a KNDK sportolói is versenybe szállhatnak a 2024. évi párizsi olimpiai szereplésért. A népi Korea már több alkalommal bojkottált olimpiát, nem képviseltette magát például az 1984. évi Los Angeles-i és az 1988. évi szöuli nyári játékokon sem, és több alkalommal a téli olimpiáktól is távol tartotta magát.