Sava Babić halálára
DUDÁS Károly
2012.12.05.
LXVII. évf. 49. szám
Sava Babić halálára

Belgrádban 78 éves korában elhunyt Sava Babić író, műfordító, nyugalmazott egyetemi tanár, a magyar irodalom egyik legnagyobb barátja. Számtalan magyar írót (köztük természetesen vajdaságiakat is) lefordított szerb nyelvre, Hamvas Bélának pedig, akinek igézetében élete végéig alkotott, minden ismert művét. 1993-ban a Belgrádi Egyetemen létrehozta a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékét, amelynek 1999-ig, nyugdíjba vonulásáig a vezetője volt.

Belgrádban 78 éves korában elhunyt Sava Babić író, műfordító, nyugalmazott egyetemi tanár, a magyar irodalom egyik legnagyobb barátja. Számtalan magyar írót (köztük természetesen vajdaságiakat is) lefordított szerb nyelvre, Hamvas Bélának pedig, akinek igézetében élete végéig alkotott, minden ismert művét. 1993-ban a Belgrádi Egyetemen létrehozta a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékét, amelynek 1999-ig, nyugdíjba vonulásáig a vezetője volt.
E búcsúsorok írója azt a kegyet mondhatja magáénak, hogy hosszú évekig együtt tevékenykedhetett vele a nagy múltú Magyarkanizsai Írótábor megtartása, annak kiteljesítése érdekében, 2000 novemberében pedig, amikor Sava Babić munkásságáért Budapesten megkapta a rangos Bethlen Gábor Díjat, mind a kitüntetett, mind a kitüntetők szerénységemet kérték fel, hogy méltassam impozáns életművét. E laudáció közlésével búcsúzunk tőle, s köszönjük meg neki mindazt, amit a magyar irodalom és a két nép egymáshoz közeledése érdekében tett.

Ledőlő válaszfalak

Sava Babić és a magyarok

Nagyon nem szerettük, ha a titói érában hídnak nevezték a nemezetiségekké ütött kisebbségieket, köztük minket délvidéki magyarokat. Hiszen a hídon mindenféle népek kímélet nélkül átgázolnak. Azóta lám, azt is megéltük, hogy a hidakat lebombázzák.
Sava Babić három és fél évtizedes munkálkodására mégsem találok jobb kifejezést, mint a hídépítés. Állhatatos, következetes hídépítés két kultúra, két nép, két világ között. Eddig megjelent 14 eredeti műve közül jó néhány foglalkozik a magyar kultúrával, irodalommal, több száz fordításának, fordításelméleti írásának, esszéjének pedig szinte mindegyike. 1996-ban, a nagyszerb sovinizmus tetőzésekor, a másságot és a kisebbségeket semmibe vevő miloševići diktatúra delelőjén könyvet jelentet meg Belgrádban a magyar civilizációról, 1993-ban pedig a jugoszláv fővárosban, a Bölcsészettudományi Karon megalakítja a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékét, amelyet a szerb kormány 1998-ban megszüntetett, majd 1999-ben visszaállított. Falai közül a magyar kultúra iránt élénken érdeklődő fiatal szerb értelmiségiek kerülnek ki, akik folytathatják a professzoruk által elkezdett hídépítést. Sava Babić állhatatossága és felkészültsége a huszadik század szerb kultúrájában példa nélkül való műfordító tevékenység és művelődésközvetítő szerep kibontakozását tette lehetővé.
Egy 1990-ben készült interjúban a kérdező (Vasa Dedić) így kezdi a kitüntetettünkkel való beszélgetést: Babić, ráadásul még Sava is, s mégis a magyar irodalommal foglalkozik. Vannak a vérében magyar gének?
— Ah, vér és gének! — válaszolja Babić a rá oly jellemző módon —: nagy szavak. S aztán elsorolja, hogy szülei telepesként Hercegovinából kerültek Észak-Bácskába, Kosztolányi és Csáth Géza Palicsára, s ő az első gyermek, aki 1934. január 27-én, Szent Száva napján már itt született.
Mesélhetne most romantikus történeteket ősei magyar kapcsolatairól, de ebből mindössze annyi lenne igaz, hogy apja a magyar hadseregben megtanult ugyan valamit magyarul, de mindig nehezen beszélt. S akárcsak apjáét, az ő magyar nyelvtudását is kényszerűség szülte: a magyar katonaság bejövetelével Palicson megszűnt a szerb nyelvű oktatás, így az általános iskola második, harmadik és negyedik osztályát kénytelen volt magyarul végezni.
A gimnázium befejezése után pedig annak rendje és módja szerint a belgrádi Bölcsészettudományi Karra iratkozott, természetesen délszláv irodalomra, s esszéket jelentetett meg a szerb írókról és a szerb irodalomról.
Ekkor valami váratlan dolog történt: Budapesten megnyílt a szerb lektorátus és őt fölküldték. Itt aktivizálta csak szerény magyar nyelvtudását, kezdett el magyarul olvasni, s nemsokára már fordítani is. Elsőként Cseres Tibor Hideg napok című regényét fordította le 1966-ban, aztán következtek a jugoszláviai magyar írók, Sáfrány Imre, Kopeczky László, Gál László, Majtényi Mihály, Pap József, Tolnai Ottó..., később a magyarországiak: Örkény István, Hubay Miklós, Illyés Gyula, Déri Tibor, Eörsi István...
Több könyvének bevezetőjében, borítóján is büszkén vallja, hogy ő született olvasó („egy született olvasó feljegyzései”), s első kritikusai is hasonlóképpen vélekednek: Tomán László Egy „született” olvasó címmel ír róla recenziót az újvidéki Magyar Szóban, ugyanekkor Lévay Endre Igazi olvasó címmel a szabadkai Üzenetben.
„Valóban olvasónak tartom magam”, vallja ő maga erről egy jóval későbbi interjúban, „aki foglalkozásszerűen űzi az olvasást. Mindent, amit eddig csináltam, levezethető ebből a szenvedélyből. Legszívesebben örökké olvasnék, egyidejűleg több könyvet is. Néha úgy érzem, kirekesztettem magam a ’valóságos’ életből, hogy sokkal nagyobb biztonságban mozgok a könyvek között, mint az emberek között. A szövegek véglegesek és minden bennük van.”
Az olvasás mellett Sava Babić szerencsére rengeteget ír is. Nem „csupán” fordít, hanem értekezik a lefordított művekről és szerzőkről: azon nagyon ritka fordítók közé tartozik, akik elmélyednek az eredeti mű és a fordítás rejtelmeiben, akik behatóan foglalkoznak a műfordítás elméletével és gyakorlatával. Sohasem megrendelésre, mindig a saját ízlése szerint, a saját felfedezései alapján végzi munkáját, így talán nem is kell nagyon csodálkoznunk azon, hogy műfordításainak a fele még kiadatlan.
1982-ben Petőfi Sándor verseinek szerbhorvát fordítása című dolgozatával doktorált, rengeteg jeles magyar írótól fordított valamit, jelenleg Krúdy Gyula Szindbádján, Márai Sándor Naplóján, Esterházy Péter és Oravecz Imre művein dolgozik, egész életre szóló nagy kaland a számára azonban Hamvas Béla életműve. S a hozzánk eljutó visszajelzések szerint fordításai által a szerb irodalom és kultúra számára is.
Sava Babić megszállott Hamvas-rajongó. „Eleddig Hamvas Béla ötvenhárom művét fordítottam le”, írja első magyarul megjelent könyvében, a tavaly Veszprémben kiadott Hamvas hárs címűben, „kevesebb, mint a fele megjelent. A Hamvas recepciójáról szóló első könyvem (A határok szétfoszlanak, nemde?) 1999-ben látott napvilágot; vélhetően megjelenik a többi is.” 2000. március 22-én, Hamvas Béla 103. születésnapján a tiszteletére hársfát ültetett a balatonfüredi Tagore-sétányon.
Dühös mindenkire, dühös az egész világra, amiért nem olvasnak többen Hamvas-műveket. „...még a legszűkebb környezetem sem olvassa; kezükben a menekvés útja, csak érzék kell hozzá, meg kell érezni az értéket, aztán elindulni — akkor nem okoz többé meglepetéseket az élet. Az értelem túlnő az élet káoszán; vannak értékek, csak valahol másutt, nem ott, ahol hisszük. Az egész világot át kell rendezni, ám először is önmagunkat.”
A Hamvas hárs (Egy műfordító feljegyzéseiből) darabjai Jugoszlávia bombázása idején a balatonfüredi Magyar Fordítóházban születtek, s megbízható képet nyújtanak mindarról, ami Sava Babićot az utóbbi időben foglalkoztatja, s amivel hatvanhat esztendősen is lankadatlan hévvel ő foglalkozik. A szellemi hódítóút lelkesültségét, a kapcsolatteremtés humanista öntudatát érhetjük könyvében tetten, újabb magyarországi íróbarátságok kötésének lehetünk tanúi — mindez nagyszerű fordítások ígéretét hordozza magában. Annak a valós esélyét, hogy a Hamvas recepciójáról szóló könyvének címéből — a Határok szétfoszlanak, nemde? — eltűnjön a kérdőjel és a kérdőszócska.
 

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..