Fából készült játékok

November első szombatján tartották meg hatodik alkalommal a Ricsaj népművészeti találkozót az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben.
A délben kezdődő rendezvényt bátran nevezhetjük ünnepnek is: a néptánc, a népdal, a népi játékok ünnepének. Az óbecsei csoportokon kívül felléptek magyarországi vendégek, valamint szenttamási, törökbecsei, péterrévei és temerini gyermekek.
A rendezvény kísérőprogramjaként szervezett kirakodóvásáron mindenki találhatott kedvére való ékszert - nyakéket, karkötőt, fülbevalót - melynek zöme gyöngyből készült. Mutatósak voltak a kézzel festett üvegpoharak, csészék, dísztányérok, vázák, a hímezett terítők is, de még fonott kosarak, fából készült ízléses játékok, sőt könyv is helyet kapott a vásáron.
A játszóházban népi játékokat tanulhattak az érdeklődők Lukács Imre vezetésével.
A Farsangtól húsvétig című színes műsorban elsőként a kicsik, a szenttamási Pitypang gyermekegyüttes mutatkozott be az Eljöttünk mi kántálni című, dél-alföldi játékokat, táncokat tartalmazó eladásukkal. Ezután az óbecsei Bekecs együttes következett Rövid a farsang címmel bemutatott somogyi játékokkal és táncokkal, majd a törökbecsei Kópé és Kolompér gyermekegyüttes lépett színpadra a Ma van húsvét napja, illetve a Menyasszony leszek című produkcióval. Bemutatkozott továbbá a péterrévei Zsenge gyermekkórus, a szenttamási Szilike énekcsoport és a törökbecsei Csicsergő énekcsoport. A fellépőket a Csikós zenekar kísérte.
Fehér Emanuella népdaloktatótól az Én elmentem a vásárba... kezdetű népdalt tanulták meg a zenekedvelő gyerekek.
A színházteremben felállított nagy asztaloknál lázas tevékenység, kézműves-foglalkozás folyt: készültek a különféle kézműipari munkák. Ricz Kasziba Beáta irányításával a lilára, sárgára, pirosra festett csuhéból szebbnél szebb lepke, szitakötő stb. került ki az ügyes gyerekkezek alól. A régmúltat idézte a szárból készült hegedű, gémeskút, az itató, az állatok - Tóth Kása Piroska irányításával alkothattak kedvükre való figurát a gyerekek. A kosárfonás fortélyait Seregély Ágnestől, a szövését pedig Erős Molnár Angélától leshette el, akit érdekeltek ezek a kézművesipari tevékenységek.
Ez alatt az idő alatt a színpadon a zenekarok húzták a talpalávalót, énekeltek az énekesek. Hallhattuk az óbecsei Csikós és Pergető zenekart, a szenttamási Mag Konrád és Bacsa Ákos citeramuzsikáját, Kis Noémi és Molnár Zsolt furulyajátékát és citeramuzsikáját, a törökbecsei Csicsergő énekcsoportot, a temerini Sültü furulyacsoportot, valamint Varga Dávid és Vaksz Anita énekét.
Késő délután Lukács Imre táncoktató moldvai és somogyi táncokra tanította az érdeklődőket, este pedig színpadra lépett a törökbecsei Csalogató, a szekszárdi Bartina és az óbecsei Szelence népitánc-együttes.
A találkozó táncházzal zárult, a jó hangulatért Csonka Ferenc és a Csalóka zenekar, valamint a Csikós zenekar felelt.
Aki eljött a rendezvényre, az betekintést nyerhetett őseink hagyományaiba, életmódjába, megismerkedhetett kultúránkkal, a magyar népművészettel, népzenével és néptánccal.
A kiváló programok a főszervező, Cseszák Balázs táncoktató munkáját dicsérik.