home 2022. november 30., András napja
Reindl Ludovika, Kölesi Lujza, azaz Blaha Lujza
Szerda Zsófia
2022.09.08.
LXXVII. évf. 36. szám
Reindl Ludovika, Kölesi Lujza, azaz Blaha Lujza

A nemzet csalogánya, korának egyik legmeghatározóbb színésznője Blaha Lujza, aki Reindl Ludovika néven látta meg a napvilágot Rimaszombaton 172 évvel ezelőtt, 1850. szeptember 8-án. Eljátszotta a legnagyobb színházi szerepeket, Ady és Jókai is a rajongói táborát erősítette.

Édesapja, Reindl Sándor huszártiszt volt a császári és a királyi hadseregben. Nyíregyházi szolgálati ideje alatt ismerkedett meg Ponti Lujzával, akivel — családja ellenzése dacára — később házasságot kötött. Három hét múlva belépett a szabadságharc népfelkelő seregébe. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett, és mivel szépen énekelt, vándorszínésznek állt, Várai Sándor néven. A gyermek Ludovika, akit anyja után csak Lujzinak szólítottak, vidéki társulatokban ismerkedett meg a színészmesterséggel. Alig négyévesen már statisztaként szerepelt, Eduard Klischnigg majomszínész mellől kellett a hordóból kiugrania a színre. Először 1856. április 22-én, hatévesen lépett színpadra az esztergomi Fürdő Szállóban. Hatéves múlt, amikor édesapja előadás közben meghalt, a következő évtől gyámapja, Kölesi Antal nevelte, így tíz éven át az ő nevén, Kölesi Lujzaként is játszott.

Az ifjú színésznő tizenöt éves volt, amikor megismerkedett a cseh származású Jan Blahával, a szabadkai színház karmesterével, aki nála húsz évvel idősebb volt, és nem sokkal később feleségül vette, tanítani és menedzselni kezdte a lányt. Opera-énekesnőt szeretett volna csinálni belőle. Lujza élvezte a próbáikat, a dalokat, melyeket neki írt. 1866-ban Bécsbe utaztak a beteges Blahának orvost keresni. Ott kapcsolataik révén Lujza bekerült a színházi világba, a Carelteatherben szerződést is ajánlottak neki, ám ő nem fogadta el. Magyar színésznő akart maradni, így amint lejárt a szabadsága, repült is vissza Debrecenbe.

Itt futott be, s itt kapta meg egyik sikeres szerepe kapcsán a Czipi becenevet, egy nagyobb próbatétel után pedig a primadonna jelzőt. Rengeteget dolgozott, és ápolta sokat betegeskedő férjét. Jan korai halála idején még mindig csak tizenkilenc éves volt.

Nagyváradi vendégszereplése során figyelt fel rá Zichy Jenő gróf, a kultúra nagy támogatója, aki Szigligeti Ede, a pesti Nemzeti Színház igazgatója kérésére rögtön Pestre is invitálta.

Lujza, akit már jól ismertek, s ünnepelt sztár volt Debrecenben, izgatottan érkezett a nagyvárosba 1871-ben. Rettentően félt az első pesti fellépéstől, hiszen itt szerinte nem ismerte senki. Aggodalma feleslegesnek bizonyult. Május 7-én először játszott a Nemzeti Színházban, a Tündérlak Magyarhonban című népszínműben, Marcsaként.

„Micsoda taps, micsoda tombolás, mintha csak Debrecenben lettem volna! Játék előtt majd megfagytam, játék után aztán úgy lángolt az arcom, azt hittem, kicsattan” — írja naplójában.

Sikere innentől töretlen — még a király és a királynő ezüstlakodalmának ünneplésére is meghívták fellépni Bécsbe, találkozott a walesi herceggel, arab sejk tapsolt neki. Harmadik házasságában (a második férjétől, Soldos Sándor földbirtokostól hamar elvált) a hétköznapi boldogságot is megtalálta. A gyöngyösi nőegylet jótékonysági hangversenyén szeretett bele báró Splényi Ödönbe. Tiszteletből és első férje iránt érzett hálája okán azonban mindvégig a Blaha nevet viselte a színpadon, és mindenki Blahánénak szólította.

 

1875-től, amikortól felépült a Népszínház, főleg már ott játszott, mert szíve mindig is a népszínművek magyar dalai felé húzta. Az egyetlen, amitől színészi pályája során idegenkedett, a filmezés volt. Zavarta a hangnélküliség, a mozivászonra szánt erős smink, az eltúlzott mozdulatok. Csupán két alkalommal állt kamera elé.  

A nemzet csalogánya 1926-ban, életének hetvenhatodik évében hallgatott el örökre. Ravatalánál kétszáz fős cigányzenekar búcsúztatta. Utolsó útjára százezres tömeg kísérte.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..