Az egyik legismertebb irodalmi alkotás Kosztolányi Édes Annája. Előadások készültek belőle, film is, most pedig egy kiállítás mutatta be, körbejárva a regényt övező történelmi korszakot, azt az apokaliptikus időt, amely a kommün bukásától 1922 őszéig tart. A regény lapjain többször is történik utalás különféle „házon kívüli” eseményekre, így a kiállítás rendezői úgy döntöttek, a regény által mutatják be ezt a kort, felidézik Trianon emlékezetét, legendákat és tényeket, és persze körüljárják magának a műnek a keletkezéstörténetét is. A kiállítás kurátora Parádi Andrea volt, látványtervezője Széki András, a digitális installációkat a Kiégő Izzók, a zenét Domonkos Csilla készítette.

A kiállítás első nagyobb egysége a regény első jelenetével foglalkozik, Kun Bélával s az ő menekülésével. Korabeli újságkivágások, részletek a regényből. Együtt fut a falakon irodalom és történelem. Megjelenik Kosztolányi dolgozószobájának hangulata, egy vitrin, mely mintha az íróasztal volna, kéziratok s egyéb műtárgyak, a falon Kosztolányi műveinek legrégebbi kiadásai. S itt van Kosztolányi valamikori könyvespolca is, ez az egyetlen fennmaradt relikvia a hagyatékából. Ez a polc több fotón is látható, s a története érdekes, hiszen ketté is lett fűrészelve, túlélt egy bombatámadást, aztán elkallódott, más-más emberekhez költözött, öröklődött, de soha nem tűnt el, csak kalandozott egyet, hogy végül a PIM gyűjteményébe kerülhessen, és mi is láthassuk.

A kiállítás egy másik egysége azokat a valódi személyeket mutatja be, akikről az író az Édes Anna főbb szereplőit mintázhatta. Külön termet kapott a regény története, s ez az a helyszín, ahol leesett az állunk. Egy többsíkú gyönyör, melynek első és leghangsúlyosabb lépcsőfoka a vizualitás. A Kiégő Izzók ugyanis egy 360 fokos vetítést álmodott a falakra, animációs technikákkal teletűzdelt összefoglalót láthatunk az Édes Annáról. A terem közepén egy terített asztal, mintha mi magunk is ott volnánk Vizyéknél. Szereplőkké válunk. A falon megjelennek a könyv főbb helyszínei, s a fontosabb jelenetekből felolvasószínházi formában hallgatjuk a történetet. Egészen elképesztő élményt nyújt.

A díjazottak közé sajnos nem jutott be Kosztolányi és műve, hiszen a 4 millió forint alatti bekerülési költségű kiállítás kategóriában a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Vagonlakók — Trianon árvái című állandó kiállítása, a 4 millió forint feletti bekerülési költségű kiállítás kategóriában pedig a bükkábrányi Jószerencse Háza A vándorló bánya titkai című állandó tárlata érdemelte ki az év kiállításának járó díjat. Virtuális kiállítás kategóriában pedig az egri Dobó István Vármúzeum Egri borkóstoló — A szőlőművelés öröksége című virtuális tárlata kapta az elismerést.